Translate

2012. november 13., kedd

Magyar városok: Veszprém




Magyar városok:

Veszprém


A város történetét számos legenda övezi, kezdjük mindjárt a nevének eredetével. A város szláv eredetű neve „Bezprem” volt, melynek jelentése: egyenetlen, ami igaz is lehet, ha körbenézünk a dimbes-dombos vidéken.

Bonfini, Mátyás király történetírója szerint Gizella királyné „Vessz prém!”felkiáltással mondott le a drágakövekkel ékesített bundájáról, hogy hozzájáruljon a Szent Mihály Székesegyház építési költségeihez.

Ez kicsit hasonlít a másik Mátyás királlyal kapcsolatos névadásra, amikor Pest határában utazva, Beatrix királyné, tört magyarsággal kérlelte a valamiért sértődött királyt, „Na solj már!” A király megbékélt, és a helyet ahol éppen a királyi hintó haladt, elnevezték Solymár-nak.

Na, de kanyarodjunk vissza a Királynék városához!

A település már Géza fejedelemnek is kedvenc tartózkodási helye volt, de a város első fénykorát I. István és Gizella idejében élte. Ők alapították a Püspökséget, támogatásukkal épült meg a Szent Mihály Székesegyház, és az apácakolostor, ahol a magyar királyok koronázási palástja készült.

A történészek szerint, arra utaló egyértelmű bizonyíték nincs, hogy Gizella királynét itt koronázták volna, de az tény, hogy a koronáját az itteni egyháznak adományozta, mellyel a települést a „Királynék városa” rangra emelte és a püspök, királyné koronázási jogot kapott.

A boldoggá avatott királyné ereklyéjét – jobb felkarcsontjának egy darabja – a Szent Mihály székesegyházban őrzik.


Séta a várban:

A Szabadság teret a Rákóczi utca köti össze a város régi piacterével, a mai Óváros térrel. A XVIII-XIX. századi épületekkel övezett utca maga is az óvároshoz tartozik, jobbra-balra kisebb utcák, sikátorok vezetnek innen a Vár alatti városrészbe. 

Az utca bal oldalán egymás mellett XVIII. századi copf-stílusú épületek láthatók, közöttük a zirci cisztercita rend által épített Pósa-ház, mely jelenlegi nevét egykori tulajdonosáról, Pósa Endre könyvkereskedő-nyomdászról kapta. 


A régi piactér tér jobb oldalán a szecesszió korában született házak homlokzatának lágy vonala éles ellentétben áll a korábbi századok markáns, szigorú építészeti hagyományaival, de a tér lassan visszanyeri agora jellegét, hangulatos kávéházak hívogatják az erre látogatókat.
A tér északkeleti sarkán hangsúlyos tömbként jelenik meg a Városháza. A romantikus stílusú épület felújított állapotában, valóban a város büszkesége. 


A város egyik jelképe, amely szinte minden veszprémi képeslapon szerepel, az a 48 méter magas Tűztorony vagy Vigyázótorony. 
A torony túlélte a török háborúkat, de az 1810-es földrengés során annyira megsérült, hogy fel kellett újítani.

Tumler Henrik építőmester a rekonstrukció során tűzoltószertárt is épített. Az épület oldalában ma is áll Nepomuki Szent János, valamint Szent Flórián szobra.

A felújítás után a torony funkciója is megváltozott, a Vigyázótoronyból Tűztorony lett.
Ma a város legszebb kilátóhelye, ahonnan gyönyörű a város körpanorámája. A Tűztorony a Vár egyetlen látogatható középkori erődítmény-részlete. 





Az Óváros térről a várba sétálva érünk az 1936-ban épült Hősök Kapujához mely az első világháború áldozatainak állít emléket. 



A 150 évig tartó török-magyar háborúk során Veszprém folyamatosan végvárként élte életét, többször cserélt gazdát. A XVIII. századi konszolidáció során a város fokozatosan visszanyerte megyeszékhely jellegét, s mint püspöki székhely, újra fontos egyházi központ lett. A vár épületein látszik Veszprém egyházi jellege, polgári ház alig található benne. 

A vár központja a Szentháromság tér, ahol megfigyelhetjük, hogy a fekete bazaltkövek mellett világos kockakövek jelzik az egykori belső vár falait. Itt látható a Koller Ignác veszprémi püspök egykori gazdagságát, hatalmát hirdető Érseki Palota is. Az 1776-ban elkészült palota terveit Fellner Jakab készítette.
A Szent Mihály Székesegyház története, a magyar történelem fontos emléke. Az István király által 996-ban alapított veszprémi püspökség székesegyháza az okiratok szerint már 1001-ben itt állt, a vár északi részén.

Az eredetileg román stílusban épült templomot a történelem során többször feldúlták, a török időkben szinte teljesen elpusztult, és a Rákóczi-szabadságharc sem kerülte el, 1704-ben Heister császári generális katonái felgyújtották. 
A viharos időket megélt székesegyház újjáépítése Esterházy Imre püspök nevéhez köthető. Az 1723-ban, barokk stílusban helyreállított templom szinte a romokból épült fel, s lett újra az egyházmegye első számú temploma. Jelenlegi neoromán stílusát az 1910-es teljes átépítés során nyerte el. 

A Padányi Bíró Márton püspök által 1750-ben készíttetett Szentháromság szobor szentjei között feltűnik Szent Márton, az építtető püspök védőszentje, Szent István, Szent Imre, Szent György és Mária Magdolna is, és az emlékművön megtalálható építtetőjének családi címere. 


Megérkezve a vár északi fokára, fantasztikus kilátás nyílik az óvárosra, a viaduktra és a Benedek hegyre, melyet a Bakony hegység vonulatai foglalnak keretbe.


Séta a viadukthoz:
 
A Szabadság térről indulva az Óvári Ferenc utcába érünk, és baloldalt láthatjuk a Petőfi Színházat, a hatalmas kertel, melyet régen Püspökkertnek hívtak.
A másik oldalon az egykori Vörös Október mozi elhanyagolt épülete mellett a régi Pártház és a volt Főposta látható. 

Egy kis személyes érintettség: 1944-től 1952-ig itt laktunk, az utolsó időben a Főposta szolgálati lakásában, mert a papám volt a hivatal vezetője. Számtalan, ma már a feledés homályába vesző, kalandos, eseménydús gyermekkorban volt részem. 

Az általános iskolát a várban kezdtem, elsőben még papok tanítottak, majd másodikban már a „fényes szelek” jegyében a szintén a várban lévő II. számú fiúiskolába jártam.
Ekkor történt, hogy a korabeli „Hoffmann Rózsa” megreformálta az osztályzatokat, és a hetes lett a legjobb. Ezt hamar eltörölték, annyi hasznom volt az egészből, hogy később avval dicsekedtem a gyerekeimnek, hogy apátok tiszta ötös volt, sőt annyira kiemelkedően tanult, hogy néhány tárgyból hatost kapott. 

 A Főposta épületével szemben láthatjuk az Angolkisasszonyok zárdáját, melyet Ranolder János püspök építtetett 1860-ban.
A meredeken emelkedő Dózsa György úton kapaszkodhatunk fel a Jeruzsálem-hegyre, melynek a várból kiűzött reformátusok adták ezt a nevet. 

A nagymamám régi házának a kertjébe épült tűzoltólaktanya mellett elhaladva, meredek dolomitfalak között jutunk ki városunk másik jelképéhez, az 1938-ban épített Szent István Völgyhídhoz, köznapi nevén a Viadukthoz.


A Betekints szálloda pazar vendéglátásában eltöltött hétvége élményeibe ennyi fért, befejezésül nézzünk meg egy videót a városról:


                                                                           2012. november Márton-napi hétvége

4 megjegyzés:

  1. Festői, romantikus város Veszprém, jó lehetett ott élned. Viadukttal sem dicsekedhet sok település, /ha jól emlékszem egy sem/ Veszprémen kívül az országban. Különösen tetszett a csatolt videó.Köszönöm szépen, üdv.janosgyula

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm Péter!! Csodás az ősz itt a Veszprém és környék erdőiben. Élmény az olvasás mert magad is ott éltél, tudod milyen mikor az ember szíve hazavágyik. A Viaduktot nem ismertem. Csodás múzeumait igen. Szép és kellemes hétvégét kívánok Klára

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm szépen ...ezt a csodás összeállítást...annál is inkább ,mert Veszprém a kedvelt
    városaim közé tartozik...!! Sokat jártam ott,mivel a "környéken " töltöttem a gyermek éveim...:-))..Csodálatos ..festői szépségű ..!!...A Bakony ékköve ..!!..
    Üdvözlettel: Mária

    VálaszTörlés