Translate

2020. szeptember 3., csütörtök

Pápa városa

 

Pápa

Az egykor bővízű Tapolca-patak völgyében, a Bakony hegység és a Kisalföld találkozásánál fekszik ez a gyönyörű város.

Története:

A települést először 1214-ben említik oklevélben. II. András Nóráp egy részét eladományozta János fia Hektornak. A birtokrész határainak leírása során említik az „utat, ami Pápáról jön” („viam, quae venit de Papa”). A középkorban a vidék egyik meghatározó végvára volt, a Bécs előtti védvonal részeként a harmadik legnagyobb vár volt Győr és Veszprém után.


A kedvező földrajzi adottságainak köszönhetően a város gyors fejlődésnek indult. A Tapolca patak malmai még a távolabbi vidék gabonájának őrlésére is képesek voltak. A város jelentőségét országos hírű iskolája az 1531-ben alapított Református kollégium is emelte, ahová Petőfi Sándor és Jókai Mór is járt.

Nevének eredete:

Számos monda kering a település elnevezésének eredetéről. A legismertebb történet szerint István király itt találkozott Asztrik püspökkel, aki átadta a pápától hozott koronát. Ekkor a király így kiáltott fel: „Ecce papa misit mihi coronam”, vagyis „Íme, a pápa koronát küldött nekem”, a nép pedig az egyházfő iránti tiszteletből és hálából nevezte el Pápának a várost.

A helytörténészek szerint a város, Popo bajor lovagról kapta a nevét, aki az államalapítás korában a település elöljárója lehetett.

Van két humorosnak is tekinthető történet is. Géza fejedelem fia, a későbbi István király még csecsemőként ezen a helyen mondta ki először, hogy papa, és Géza atyai szíve örömében adta volna a nevet a városnak. Volt, aki a púp szóból eredeztette Pápa nevét, mivel a város egy dombon épült.

Látnivalók:

A Nagytemplomot Fellner Jakab uradalmi építész tervei alapján kezdték el építeni. A copf stílusú impozáns méretű, egyhajós csarnoktemplomot 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József püspök.


A Griff szálló nevét az Esterházy-család címerében szereplő madárról kapta. Tánctermében egykor nagy bálok, előadások és zenés estek zajlottak. Itt járta a táncot Kisfaludy Sándor későbbi hitvesével, Szegedy Rózával, és itt lobbant szerelemre egy színésznő iránt, majd ábrándult ki pár nap múltán és írta meg „Szín és való” című versét 1842-ben Petőfi Sándor.

A Pápai Református Kollégium Gimnáziumának és Művészeti Szakközépiskolája

Az Esterházy kastély

A kastély az egykori vár alapjainak felhasználásával épült fel, Franz Anton Pilgram tervei alapján.


A város történelmének egyik fontos eleme a Kluge család kékfestő műhelye, melyet a Tapolca patak vízével működtettek. Ma múzeum mutatja be a nagy múltú mesterséget.



Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=y7P656zvMVQ

                                                                                                                         vinpet /forrás: internet/


2020. augusztus 10., hétfő

Lendva Vára

 

Lendva Vára és a Szent Katalin Templom

Lendván, a belváros fölött magasodik az alsólendvai vár hófehér falú, L alakú épülete. Már a XII. században is állt itt egy erődítmény, de a tatárjárás során megsemmisült. A várból a városra és a környező szőlőhegyekre csodálatos a kilátás.


A vár története:

Az itt felépített kővár a német Hahót nemzetség birtoka lett, akik később felvették a Bánffy nevet, és egészen a XVII. századig a környék legbefolyásosabb dinasztiájává váltak. Bánffy Miklós lelkes híve volt Mátyás királynak, aki 1474-ben őt küldte el Nápolyba jegyeséért, Beatrixért. Hazafelé a királykisasszony és kísérete, többek között Mátyás édesanyja, Szilágyi Erzsébet is itt szállt meg.

A török dúlás idején Lendva vára, végvárként állta a harcokat, a legjelentősebb csatára 1603-ban került sor, de a várat a töröknek nem sikerült elfoglalnia. Az 1600-as években egy rövid ideig a Nádasdy család tulajdona volt, majd királyi adományként az Esterházy családé lett a birtok Az Esterházyak az I. Lipót király iránti hálából “L” alakba építették át a várat, így alakult ki a ma is látható barokk stílusú épület.

A vár épületét a jugoszláv hadsereg a két háború közötti időszakban laktanyának használta, majd a második világháború után általános iskola működött benne. 1973 óta a Lendvai Galéria és Múzeum kapott otthont a várfalak között.  Változatos képzőművészeti időszakos kiállításoknak is gyakran ad otthont a vár.





Lendva híres szülötte Zala György szobrászművész. Legismertebb alkotása a Millenniumi emlékmű a budapesti Hősök terén, de nemzeti emlékünk az aradi Ébredő Szabadság szobor is. Emlékszobájában számos köztéri szobra megtekinthető kicsiben.

A város főutcáján áll az 1751-ben felszentelt barokk stílusú Szent Katalin-templom. A főoltár egy itáliai mester alkotása Alexandriai Szent Katalint ábrázolja. A szentély alatti kriptában a város kegyurai és jeles egyházi személyiségei nyugszanak.

Lendván mi sem bizonyítja jobban a magyarság jelenlétét és gyökereik megőrzését, mint Szent István szobra a városka központjában.

Lendva és a Muravidék Magyarország része volt, az I. világháború utáni békeszerződés rendelkezése szerint került a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz. Lendva ma is a szlovéniai magyarság központja. Még ma is mintegy 4000 magyar él a 11 ezres településen. Mindenfelé hallani magyar szót, a feliratok is kétnyelvűek.

A város egyik büszkesége a Makovecz Imre tervei alapján megépült Művelődési Központ. A város „nappali szobájának” kávézójában a kávé és a házi sütemény mellett finom lendvai bort is meg lehet kóstolni.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=oXo0zdYY6Sw

                                                                                                    vinpet

2020. július 24., péntek

Somogyi kirándulás


Somogyi kirándulás
Somogyország, a balatoni üdülővárosok és a gyönyörű megyeszékhely Kaposvár mellett, számos érdekes, történelmi és kulturális élményt kínál a látogatóknak. Ezek közül szeretnék bemutatni néhányat.
Somogyvámos, Pusztatorony:
Somogyvámos határában sétálva, a kukoricaföldek és a mosolygó napraforgó táblák mögött egyszerre elénk bukkan egy magányos, romjaiban is fenséges torony. Az Ihász-dűlőnek nevezett dombon látható a Pusztatoronynak nevezett középkori templomrom.






A Pusztatorony romja a korai letelepedés bizonyítéka. A régészeti feltárás és az építészettörténeti kutatás szerint az eredetileg román stílusban épült templom egyhajós, félköríves szentéllyel valószínűleg a XII. században épült.

Somogyvári Bencés Apátság
Szent László király alapította hazánk egyik legjelentősebb monostorát Somogyváron 1091-ben. Az egykor virágzó apátságra ma már csak a romok emlékeztetnek.
Nem lehet véletlen, hogy Szent László király itt, Somogyország szívében alapított monostort. Ez ugyanis Koppány földje volt. 997-ben innen indult végső csatájára a pogány vezér. A Várdomb aljában lévő forrás legendája szerint Koppány legyőzése után itt mosta le kardját Szent István király.



A XI. századi királyi alapítású monostorok között a tihanyi mellett a somogyvári az egyetlen, amelynek alapításáról hiteles feljegyzés (notitia) maradt ránk. Alapításának ünnepén, 1091-ben, Szent László király mellett jelen voltak országos és egyházi főméltóságok, II. Orbán pápa követe, Saint-Gilles apátja szerzeteseivel és Péter, a somogyvári monostor apátja. A király rendkívüli gesztusa volt, hogy a somogyvári szerzeteseket a többi magyarországi bencés rendháztól eltérően nem rendelte a pannonhalmi apátság alá. 




Az új látogatóközpont interaktív kiállításával élményszerűén mutatja be a monostor egykori mindennapjait és Szent László életét.




A kilátóról nagyszerű a rálátás a hajdani monostor épületmaradványaira.




Történelmi érdekességek:
1192-ben III. Béla király kezdeményezésére szentté avatták László királyt. Ekkor jegyezték le legendáit, és ekkor születtek az őt dicsőítő himnuszok, miseszövegek. A legenda szerint a temetés idején egy fényes ragyogású csillag mutatott az égen a kolostor irányába, ahová szent testét helyezték.
Az ereklyesír:
Somogyvár legjelentősebb, és legrejtélyesebb pontja a templomban feltárt ereklyesír. A legújabb kutatások szerint Szent László nem volt eltemetve Somogyváron. Ez azonban nem zárja ki, hogy szentté avatása után a bencések Váradról kaptak egy ereklyét.


A kocsi csoda:
Szent László király még életében úgy rendelkezett, hogy testét Váradon, az általa alapított székesegyházban temessék el. Halálakor kísérői a nagy meleg miatt úgy döntöttek, hogy mégis inkább a közeli Fehérvárra, Szent István és Imre herceg nyughelyéhez viszik a király testét. Éjszaka azonban, amikor mindenki aludt, csodálatos körülmények között a szekér „magától indult Váradra a helyes úton".


Széchenyi kastély
A jelenlegi kastély helyén álló épületet, előbb Széchenyi Zsigmond építette át eklektikus stílusban, majd Széchenyi Dénes bővítette 1870-ben. A kastély belső, művészi faburkolatának román stílusú motívumát egy juhászlegény faragta, akit a gróf taníttatott ki erre a mesterségre. A kastély ma sérült gyermekek nevelőotthona.






Szász Endre Kastélymúzeum
A művész életművét gondozó közhasznú egyesület 2011-ben alakult, és nyitotta meg a Szász Endre Kastélymúzeumot. Várdán, Szász Endre egykori lakhelyén, a hat hektáron elterülő ősfákkal körülvett emlékház előzetes időpont egyeztetés alapján látogatható.







Nézzünk meg egy videót a somogyi kirándulásról:

https://www.youtube.com/watch?v=DsH92xLlk2M                                                                                                                                                                                                                                      vinpet