Győr a folyók városa

Győr a folyók városa

Már az ókorban is lakott terület volt, római kori neve ma is ismerősen cseng. A Felső Pannóniai római város az Arrabona nevet az Arrabo folyóról kapta, amit ma Rába néven ismerünk. A város a Mosoni Duna, a Rába és a Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is.

A település történelme meglehetősen eseménydús volt A honfoglalás előtt hunok, avarok, majd frankok uralták a területet.

Szent István székesegyházat építtetett és püspökséget alapított a városban. Győr fontos kereskedelmi központ és várispánsággal az élén megyeszékhely lett. Az évszázadok során dúlták a tatárok, tűzvész pusztította, a török időkben Bécset védő végvár szerepét töltötte be.

A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan tért vissza. A város korszerűsítése csak a XVII. században kezdődhetett meg. Az ide települő kereskedő és iparosok felépítették Magyarország egyik legszebb barokk városát, mely Mária Teréziától megkapta a szabad királyi város jogát. Egy rövid időre még Napóleon is elfoglalta a várost.

Ismerkedjünk meg a mai várossal:

Győr történelmi belvárosa:

A Király utca a Bécsi kapu tér északi részét köti össze a Széchenyi tér sarkával. A macskaköves borítású ódon hangulatú utca valamennyi háza műemlék. Az utca északi házsora mögött húzódik a Káptalandomb várfala. Az olaszországi hangulatot árasztó sikátorban lakott gyermekkorában Blaha Lujza. Az utca nevezetesebb épületei a Napóleon-ház kétemeletes barokk épülete, a Probst-ház, a Pápai pálosok háza és az egykori Fekete Sas Fogadó.

Napóleon császár egy napot töltött az épületben. A győri csatát a franciák olyan nagy fegyvertényként értékelik, hogy a párizsi Diadalívre is felvésték Győr német nevét, Napóleon győztes csatáinak a sorába.

Az egykori Fekete Sas Fogadó a Király utcában

A bazilika:

A Győri Püspökséget Szent István alapította. A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. Az első tornyok Omodé püspök idejében, a XIII. században épültek. A XIV. század végén Héderváry János püspök gótikus kápolnával bővítette a templomot. A Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is itt található. II. János Pál pápa 1996-ban adományozta a bazilika címet.

A herma:

A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban őrzik. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. 

A Győrben látható ereklyetartó-másolat a tűzvész után készült. Az ereklye tisztelete az 1763-as földrengés után terjedt el. A hívek Szent Lászlót kérték, hogy a földrengés pusztításától mentse meg a várost. A katasztrófa elmaradt, ezért 1763. június 27-én Zichy Ferenc püspök hálaadó ünnepséget rendezett, és elrendelte, hogy minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét a belvárosban.

Püspöki palota:

A Káptalan-domb évszázadok óta a város központja Itt található az ezeréves győri püspökség székhelye, a Püspökvár is, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczy-kápolna.

A II. világháborúban a kiszolgáltatott asszonyok védelmében vértanúhalált halt és boldoggá avatott Apor Vilmos emlékét kiállítás és szobor is őrzi.

A Loyolai Szent Ignác Bencés templom:

A kéttornyos kora barokk templom, Győr óvárosának főterén, a Széchenyi téren áll.

Karmelita templom:

A Bécsi kapu tér Győr történelmi belvárosának egyik legjelentősebb tere, Magyarország legszebb barokk tereinek egyike. A tér déli oldalán álló templom Győr legjelentősebb barokk épületei közé tartozik.

Győr hangulatos sétálóutcája a Baross utca hívogató üzletekkel, teraszos kávézókkal várja a látogatókat.

A csónakos szobor mely a „Nosztalgia egy letűnt életkor után” címet viseli, nagy népszerűségnek örvend, mivel a legenda szerint, aki a csónakban ülő férfi fütyiét megérinti, azt a hölgyet szerencse éri a magánéletben. Úgy látszik sokan várnak valami kedvező lehetőségre, mert a testrész egyre fényesebb.

A Bécsi kapu téren áll Kisfaludy Károly szobra, kezében jegyzetlapokat és tollat tart. A fáma szerint felírja a későn jövő diákoknak a nevét és a tilosban parkoló autók rendszámát.

A Városháza:

Korábban a város szimbóluma a Tűztorony, vagy más néven Várostorony volt. Amikor 1894-ben a városvezetés elhatározta, hogy lebontják a tornyot az új városháza építése miatt, a polgárok ragaszkodtak a régi torony megtartásához.

A reneszánsz, neobarokk stílusú épületet a középső óratorony mellett, két kisebb toronnyal is díszítették. 

A toronyból minden órában a „Fújdogál a szél az öreg Duna felől” kezdetű népdal hangzik el, valamint 11 és 17 órakor egy kétperces harangjáték is felcsendül.

Egyéb érdekességek:

Itt tanított Jedlik Ányos, a dinamó és más elektromos készülékek mellett a szódavíz feltalálója. Történt egyszer, hogy Fáy András szüreti vendégségbe hívta barátait, ahová Jedlik magával vitte szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére szódavizet spriccel a borba. az italt németesen spriccernek nevezete el. Vörösmartynak nem tetszett ez a szó, és fröccsre módosította.

Manapság Jedlik tiszteletére Győrben évente Fröccsfesztivált rendeznek.

 A vaskakas története:
Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor állították széljelzőként a Dunakapu térre. A törökök hittek abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolták: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és a félhold teliholddá változik. 

Később, amikor a magyar sereg elérte a Fehérvári-kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és a hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.

A lőcsei fehér asszony története:
Jókai Mór ismert regényhősnője, a „lőcsei fehér asszony”, Korponainé Géczy Julianna 1713-ban a régi városháza börtönében raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát.

Valójában nem volt áruló csak leveleket és üzeneteket közvetített a két harcoló fél között, mégis úgy gondolták, hogy az ő árulása miatt esett el a város. Hosszas bírósági eljárást után 1715. szeptember 25-én a győri piactéren lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg „A lőcsei fehér asszony” című regényében.

A városban szebbnél szebb cégéreket is láthatunk.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=MpenzvOljuI

                                                                                           By vinpet

Cesky Krumlov a meseváros

Cesky Krumlov a meseváros

Ez a Moldva vagy helyi nyelven a Vltava folyó ölelésében fekvő Dél-Bohémiai kisváros olyan, mintha egy megelevenedett meseváros lenne. A bájos városka az UNESCO világörökség része, rengeteg látogatóval. 

A dombokkal övezett völgyben megbúvó település a piros háztetőkkel, a zeg-zugos utcácskákkal, az égbenyúló tornyokkal és a zúgó folyócskával, egy mesekönyv lapjaira kívánkozik. Azt gondolná az ember, hogy a vártoronyban egy világszép királykisasszony vár a szabadító lovagjára, még a több mint 200 lépcső sem lehet akadály.

Egy kis történelem:

A folyókanyarulat már időszámítás előtt is lakott volt. A kelták után az i.e. 6. század táján jöttek ide a szlávok, majd a középkorban több cseh család is uralta a folyóvölgyet. A várat a Vitkovciak kezdték építeni a 13. században, a család kihalása után a Rosenbergek birtokolták a területet és virágoztatták fel tündéri, reneszánsz várossá. 

Később eladósodtak, pedig akkor még nem volt ismert a svájci frank alapú hitel. Az új tulajdonos, II. Rudolf német-római császár nagybátyja II. Ferdinánd az Eggenbergeknek ajándékozta a várost, de ez a család is kihalt, úgy tűnik, a környék nem kedvez a potenciának. A 20. századi államosításig a Schwarzenbergek birtokában volt. A zömmel németek lakta várost korábban Krumaunak hívták, a cseh csapatok bevonulása után kapta a Cesky Krumlov nevet.

A városkában sétálva úgy tűnik, mintha az elmúlt századokban valaki megállította volna az időt, mégis a melankolikus középkori hangulat helyett, jókedvű turisták tömegével találkozhatunk.

Sok házon feltűnik a Rosenbergek ötszirmú rózsája, ami a vár tornyán is látható.

A feltűnő vörös színű házban lakott a korabeli híres alkimista, Anton Michael von Ebbersbach. Ő nem az aranycsinálásra összpontosított, fő tevékenysége az örök életet és fiatalságot garantáló életvíz elixír létrehozása. Legújabb ötlete a pénzsokszorosító lötty előállítása volt. Az elásott pénzt ezzel kellett volna locsolni és később kiásni a hasznot. Petr Vok Rosenberg uraság ettől már besokallt és börtönbe csukatta a mágust, pedig még rengeteg ötlete volt.

Itt élt egy ideig Egon von Schiele osztrák festő is, de a nyers szexualitást ábrázoló képei és erkölcstelen életmódja miatt a városlakók kiutálták.

A főtéren álló régi városházát két régebbi gótikus ház összeépítésével alakították ki a 16. században. Homlokzatán Csehország, Český Krumlov, a Rosenbergek és a Schwarzenbergek címere látható. Latin felirata: Audi, vide et tace - si ves vivere in pace /Hallj, láss és hallgass, ha békében akarsz élni./

Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra.

Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.

Cesky Krumlovban a házak homlokzatán gyakran láthatunk sgraffito díszítéseket. A sgraffito olasz eredetű szó, karcolást jelent. A technika lényege, hogy a falra két vagy több különböző színű, vékony vakolatréteget visznek föl egymásra.

Az alsó réteget hagyják megszáradni, a felső rétegbe pedig még nedves állapotában, arra alkalmas szerszámmal kontúrokat, illetve felületeket vágnak vagy karcolnak. Ezáltal az eltávolított területek alatt láthatóvá válnak az alsóbb, más színű rétegek is. Az utcákon sétálva több ilyen mintás házat is megfigyelhetünk.

A medveárok:

A vár kapujához vezető híd a medveárok felett ível át. Az árokban három medve lustálkodik, kevés a beeső turista. De miért medvék vigyázzák a vár békéjét?

A Rosenbergek jelképe a rózsa mellett a medve volt. A család úgy tartotta, hogy rokoni szálak fűzik őket az olasz Orsini nemesi családhoz, akiknek a neve nőstény medvét jelent.

A medvék a 18. századtól kezdve élnek a várárokban. Most elbújtak valahová, vagy már téli álmot alszanak?

A monda szerint a malmot és a molnár házát egy vízimanó védte, szobrát ma is megnézhetjük.

Végül, de nem utolsó sorban beszéljünk a sörről, illetve ne beszéljünk, inkább igyunk finom krumlovi Eggenberg sört!

Egészségetekre!

Nézzünk meg egy videót is:

https://www.youtube.com/watch?v=d6kQEu7mWU4

                                                                                           By vinpet

Parga Görögország

Parga

Parga színpompás épületeivel Görögország egyik ékszerdoboza. A kék tengeröblöt félkaréjban övező bűbájos szépségű település a girbegurba utcácskákkal, a szorosan egymás mellé épített pici, tarka házakkal, mesekönyvbe illő látvány. Fényképről első ránézésre könnyen összetéveszthető a népszerű olasz turistacélponttal, Cinque Terré-vel.

Az aprócska kis városka vagy falu Görögország észak-nyugati partvonalán az Epirusz régió dél-nyugati részén fekszik, közel az Acheron folyóhoz, mely az ókori görögök hite szerint Hádész birodalmának bejárata volt, ahová az alvilág révésze, Kharón az Acheron folyón úszó ladikján vitte a holt lelkeket.

Parga történelme az antik időkbe nyúlik vissza. Számos náció uralkodott itt, a velenceiek, törökök, franciák, oroszok és angolok váltották egymást. Ebben az időben a települést Torininek hívták.

A legenda szerint egyszer eltűnt egy értékes, Szűz Máriát ábrázoló ikon. Később egy pásztor talált rá azon a hegyen, ahol ma a velencei erőd romja áll. A helyiek ezt az eseményt intő jelnek tekintették és átköltöztették az egész várost. Szerencsés döntés volt, mivel a későbbiek során Torini városát földrengés pusztította el.

A település híres szülötte Pargali Ibrahim Paşa, akit hatéves korában kalózok raboltak el, majd később Szulejman török szultán nagyvezíre lett, miután feleségül vette annak húgát. Szobra állítólag a városka fölé magasodó erődben látható, a nagy melegben eltekintettünk a felkapaszkodástól.

Az öböl bejáratát apróbb-nagyobb szigetecskék tarkítják, egyik, a Panagia sziget a város egyik ékessége, melyen egy kis fehér templom látható. A Szűz Máriáról elnevezett templom aprócska kertjében egy kis harangtorony is van. 

Ha már nagyon melegünk van, akkor irány a strand! Szikrázó a napfény, kék tenger, fehér homok vagy apró kavics. Mi kell még! Csobbanjunk!

A tengerparti főutcán és a kacskaringó mellékutcákban egymást érik a tavernák, éttermek, kávézók, bárok és ajándékboltok. A történelmi múlt, az idilli környezet és a romantikus atmoszféra Pargát méltán tartják Görögország egyik legszebb városkájának.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=wqzrRwcpqTE

                                                                                                     By vinpet