Travelblogger: Városlátogatások

2020. május 16., szombat

Firenze

Firenze

Az Arno folyó partján fekvő, történelmi emlékekben bővelkedő, reneszánsz várost egy blog keretei között bemutatni, lehetetlen vállalkozás. Az ókori rómaiak által alapított település műemlékeit megcsodálni több napot is igénybe vesz. A toszkán fővárost a „középkor Athénja”-ként is emlegetik.

Nézzünk meg néhány érdekességet.

Tudtátok, hogy a város felett egy titkos folyosó kanyarog, melyet Giorgio Vasari épített meg Cosimo de’ Medici toszkán nagyherceg megbízásából. Ma Vasari folyosóként emlegetik. A közel egy km. hosszú járat egy-két emelet magasságban kanyarog a város felett. A Palazzo Vecchioból indul, ahol a Mediciek kormányzati hivatalai működtek, és az Uffizin át a folyó túloldalán álló pompás Pitti-palotáig vezet, ami a család otthona volt. A legenda szerint Cosimo nagyherceg a folyosót arra is használta, hogy személyesen kémlelje ki az utca hangulatát, illetve egyes házak belsejébe is betekinthessen onnan. A titkos járat elhalad a Santa Felicita-templom homlokzata előtt is. Egy innen nyíló erkélyen át a hercegi család az egyházi szertartásokon is részt vehetett, anélkül, hogy az alattvalókkal elvegyült volna.

A folyosó, Firenze legöregebb hídja, a Ponte Vecchio (Öreg híd) fölött is áthalad. Ennek a láthatatlan folyosónak köszönhetjük a híd aranyműveseit. Korábban ugyanis mészárosok birtokolták, akik az állati hulladékot közvetlenül a folyóba dobták. Mikor azonban Cosimo megépíttette a folyosót, nem kívánta szagolni a rohadó hús bűzét. Kiadta a mészárosok útját, és a helyükre ékszer kereskedőket költöztetett. Az ékszerüzletek azóta is a híd jellegzetességei közé tartoznak.

Firenze legismertebb műemlékei

Uffizi képtár

A Mediciek által alapított képtár nemcsak Olaszország, hanem az egész világ egyik legértékesebb és leggazdagabb gyűjteménye. Az elnevezés "irodákat", "hivatalokat" jelent, mivel a XVI század végén, amikor elkészült az U-alakú épület, a földszinten helyezkedtek el Toszkán Nagyhercegség hivatalai. Az első emeleten kaptak helyet a Mediciek udvari művészeinek a műhelyei, a legfelső szinten pedig a család gyűjteményei. Itt őrzik Botticelli két remekművét a Vénusz születését és a Tavaszt, itt láthatjuk Michelangelo festményét a Tondo Donit, Tizianótól az Urbinoi Vénuszt, Leonardo da Vincitől pedig a Három királyok imádását és az Angyali üdvözletet, hogy csak legismertebbeket említsem. A képtár valahol a turistaáradat mögött található.

Piazza della Signoria

A Városháza tere, amelyen a legfontosabb események zajlottak a középkortól kezdve. Itt fogadták a város előkelő vendégeit, itt tartották évszázadokon keresztül Firenze védőszentjének, Keresztelő Szent János tiszteletére rendezett látványosságokat és itt végezték ki 1498 májusában eretnekként Savonarolát. aki letartóztatásáig a perjeli tisztet is betöltötte. A teret díszítő gyönyörű szobrok közül a Neptun szobor és szökőkút nem nyerte el a firenzeiek tetszését, túlságosan aránytalannak, ormótlannak tekintették a város lakói a művet, s éppen ezért azonnal a "Biancone", névvel illették, amelyet talán "Nagy fehér szörnyűségként" lehetne lefordítani. Nem aratott túlságosan nagy elismerést a Hercules szobor sem, Baccio Bandinelli alkotása.

A Városháza homlokzatán oroszlánt ábrázoló szobrot láthatunk mivel Firenze címerállata az oroszlán. A neve Marzocco. Marsnak, a háború istenének a nevéből származik az elnevezés, s a középkorban a Városháza mögötti épületekben éppen ezért oroszlánokat őriztek.

A Városháza mellett találjuk, a szabadtéri szoborgyűjteménnyel díszített, gótikus stílusú Loggia dei Lanzi-t a tér egyik legjellegzetesebb épületét. Itt láthatjuk Benvenuto Cellini bronzból készült Perseus szobrát és Giambologna remekművét, a Szabin nők elrablását.

Santa Maria Novella-bazilika

Santa Maria Novella-bazilika Firenze első gótikus temploma és egyben első bazilikája. 1279-ben kezdték el építeni és valamikor a 14. század közepén készültek el vele. A fehér és zöld márvánnyal burkolt külső falak számos fontos műalkotást rejtenek.

Itt látható „Keresztelő Szent János élete” freskók, melyek a város akkori polgárait és szokásaikat lehet felfedezni. A templom további híressége a Spanyol-kápolna freskói, melyen az agarakként ábrázolt dominikánusok terelik az „elveszett bárányokat”. A bazilikához szorosan kapcsolódik két irodalmi alak, Dante és Boccaccio. Míg a Strozzi-kápolna 14. századi freskóját Dante „Isteni színjátéka” ihlette, addig a Filippo Strozzi-kápolna maga szolgált Boccaccio „Dekameronjának” első színhelyéül.

A firenzei Dóm

A firenzei Dóm, vagy hivatalos nevén a Santa Maria del Fiore (“virágos” Szűz Mária templom), Firenze egyik legtöbbet fényképezett, s legismertebb műemléke. 1296 szeptember 8-án rakták le a katedrális alapkövét, de az építkezés hosszan elhúzódott, több mint százötven évig tart. Ma is az egyik legnagyobb templom az egész világon. Ma sincs ennél magasabb épület Firenzében, a kupola kilátóteraszáról csodaszép körpanoráma nyílik a városra, s a Firenze környéki dombokra.

Firenzei képek:

Nézzünk meg egy videót a városról:

https://www.youtube.com/watch?v=-gxBIzaNfIw

By vinpet /forrás: internet/

2020. május 2., szombat

Siena - Toszkána

Siena

A festői toszkán dombokon fekvő Siena, a napsütötte Toszkána egyik legszebb középkori hangulatú városa.

Óvárosa a világörökség része, a középkori hangulatú, szűk utcákon sétálva elképzelhetjük milyen volt az élet évszázadokkal ezelőtt.

Igaz, akkor még nem járták ilyen sokan az utcákat, mint manapság a rengeteg turista.

A város története:

Siena már az etruszkok idején lakott terület volt. A települést Augustus császár alapította Saena Iulia néven. A legrégebbi írásos dokumentum, amelyben Sienát említik, az a Kr. u. 70-ből származó irat. A korai középkorban Siena egyházmegyei és püspöki székhely volt. A longobárdok idején Sienában a hatalmat a királyi ispán gyakorolta, Nagy Károly idején pedig a gróf.

Mivel a település a Rómába vezető kereskedelmi útvonalak kereszteződésében épült, jelentős várossá fejlődött. A Sienai Köztársaság idejét 1125-től számítjuk, ettől kezdve gyakorolta a hatalmat a város és a környező vidék felett a választott konzuli tanács. A megerősödött város többször háborúzott Firenzével, váltakozó sikerrel. A Sienai Köztársaság fénykorában a toszkán terület harmadát birtokolta. A város lassú hanyatlása az 1348-as pestisjárvánnyal kezdődött. Siena fokozatosan elszegényedett, sok egykori lakos elköltözött, ezért a középkori épületek az utókorra maradtak.

Ma a virágzó turizmus időszakában nagy odafigyeléssel ápolják a középkori hagyományokat. A három dombra épült óvárosba autóval nem lehet behajtani, de a gyalogos városnézés megéri a fáradtságot.

Látnivalók:

A Duomo:

A gyönyörű gót katedrálist a világ legszebb templomai közé sorolják. Úgy tervezték, hogy nagyobb gerincet építenek hozzá, így ez lett volna a legnagyobb keresztény templom. Sajnos a pusztító pestisjárvány miatt abba kellett hagyni az építését, és így a félkészen maradt épületszárny ma a városi múzeumnak ad otthont.

A dóm ékessége Donatello 60x60 centiméteres bronzszobra, a Heródes lakomája, valamint Bernini és Michelangelo szobrai. A főbejárat felett van a Nap szimbóluma, amely San Bernardino kívánságához kapcsolódik, aki szerette volna, ha véget érnek a városrészek közötti vérengzések.

San Domenico Templom:
Egy gabonatárolóra emlékeztető gótikus templom, melyet 1226-ban kezdtek el építeni, majd 1340-ben megépült hozzá a torony is.

Piazza del Campo:

A városközpont kagylóformájú híres főtere, melyet számos filmben láthattunk. A gyönyörű középkori tér jelenlegi formáját a 13-14. században nyerte el. Működött piactérként, bikaviadalok színhelye volt, sőt itt voltak a nyilvános kivégzések is. Ma itt tartják a város, sőt egész Toszkána nevezetességének számító „Palio”-t.

A Palion Siena városnegyedeinek (contrada) szinte kaszkadőr tudású lovasai versenyeznek egymással. Az izgalmas, konfliktusoktól sem mentes versenyen a lovasok nyereg nélkül ülnek a lovakon. A látványos versenyeket minden évben kétszer, július 2.-án és augusztus 16.-án, este tartják meg.

A Torre del Mangia:

A Piazza del Campón magasodik a városháza karcsú tornya. Építése idején Olaszország egyik legmagasabb, nem egyházi tornya volt. Ugyanolyan magasra építették, mint a Duomot, jelképezve az egyház és az állam egyenlőségét.

A Torre del Mangia nevéhez egy régi toszkán monda is kapcsolódik. Az anekdota szerint a torony az első harangozójáról, Giovanni di Balduccióról (vagy rövidebben csak di Duccióról) kapta a nevét. A derék harangozó előszeretettel hódolt a toszkán konyha finomságainak, ezért minden pénzét étkezésre költötte. Siena lakói a Mangiaguadagni becenévvel illették a falánk harangozót, aminek jelentése magyarul: pénzfaló, röviden csak Mangia. A Torre del Mangia jelentése magyarul tehát a Mangia tornya.

A város szimbóluma a farkas, mert a legenda szerint a várost a Rómát jelképező Remus fia alapította.

Egyéb érdekességek:

Siena nem bővelkedik sok vízben, nincsenek sem források, sem folyók a város közelében, pedig a vízre évszázadok óta nagy szükség volt. A mindennapi személyi és gazdasági szükségletek mellett, gondoljunk csak a gyakorta pusztító tűzvészekre, mivel a középkorban a lakóházak még főként fából épültek.

Egy legenda szerint a város alatt egy bővizű folyó, a Diana folyik, melynek feltárása megoldaná Siena vízellátásának problémáját. 1176-ban a karmelita kolostor szerzetesei kútásás során bővizű földalatti eret találtak, és a felfedezés nyomán sok hasonló ásatás indult meg. A korai középkorban Siena városa rengeteg közpénzt áldozott a földalatti folyó feltárására, de vizet nem találtak. A hiábavaló keresés történetét még Dante is megörökíti Isteni színjátékában.

„S mire legjobban vágyik a szíved,
arra kérlek: ha eljutsz Toscanába,
rokonaimnál mentsd meg híremet!
Meg fogod lelni őket ama kába
nép közt, mely Talamónért úgy bolondul,
mint fúrva hajdan Diánát hiába:
s több admirálja vész el ott bolondul.”
(Purgatórium, XIII, 151-154)

Siena lakosai mindenkinél jobban tudják: a víz aranyat ér.

Sétáljunk végig a város utcáin, mintha megállt volna itt az élet, megérint bennünket a középkori hangulat.