Fót - A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom

A Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templom (Szent István templom):

Fót legjelentősebb műemléke, a 1825-55 között épült romantikus stílusú templom.

Gróf Károlyi István olyan templomot kívánt építtetni, amely egyben családi temetkezőhelyül is szolgál és a tervek elkészítésére Ybl Miklóst kérte fel.

A magyar romantika legjelentősebb alkotása, két egymás fölé épített templomból álló négytornyos, háromhajós, monumentális építmény. 

A homlokzaton a Szeplőtlen Szűz 3 méter magas szobra látható.

A templom három hajója közül a középső mennyezete kazettás, aranyozott gerendázattal készült.

A két oldalhajó egy-egy mellékoltárhoz vezet, a bal oldali oltárkép a sárkánnyal viaskodó Szent Györgyöt, a jobb oldali Szent Franciskát ábrázolja.

A középhajóból márványlépcső vezet fel a szentélybe, melynek boltozatát és oldalait freskók díszítik.

A főoltár képe a Szeplőtlen Szűz Máriát ábrázolja.

A jobboldali torony alatt lévő kápolnában van Szent Lucentius vértanú ereklyéje, egyházi tekintetben a templomnak ez a legnagyobb kincse.

A vértanú földi maradványait IX. Pius pápa ajándékozta a templomnak; személyesen ismerték egymást Károlyi István gróffal, s a pápa ezzel az ereklyével jutalmazta a hitért és a művészetekért egyaránt nagy áldozatokat hozó grófot. 

Az altemplomban a csodálatos carrarai márványból készült szobrok, Pietro Tenerani alkotásai. Az altemplomban található Károlyi István és családtagjainak sírhelye.

Készítettem egy videót is a templomról. A kísérő dalt Zámbó Jimmy ebben a templomban énekelte.

http://www.youtube.com/watch?v=xsEXkIbUgBs

Korfu, a zöld sziget

Korfu, a zöld sziget

Korfu a Jón tengerből kiemelkedő mediterrán sziget, buja, dús növényzetével érdemelte ki a turisták által ráragasztott jelzőt: „A zöld sziget” Ezen a szigeten esik a legtöbb eső a görög szigetvilágban. Az elnevezés különösen a kora-nyári időszakra igaz, mert nyár végére a forró, görög napsütésben még a falevelek is lebarnulnak.

Korfu szigetéhez több mitológiai történet is kapcsolódik. 

Már a sziget nevének eredete is érdekes. Egyes kutatók szerint Korfu Kerküra nimfáról kapta a nevét. Poszeidón itt rejtette el szerelmét. A tengerek istene beleszeretett a gyönyörű nimfába és elrabolta. Nem volt hova rejtenie a lányt, ezért megvásárolta a szigetet és elnevezte Korkürának. A sziget első lakóit Poszeidón és Kerküra gyermekének, Phaiax leszármazottjainak tartják, a mai lakosság őseit phaiákoknak hívják.

Korfu, Homérosz Odüsszeiájában megemlített phaiákok gazdag szigete. Odüsszeusz "kővé dermedt" hajója ma is ott horgonyoz Paleokasztritsa mellett. A kolostorral szembeni szikla volt a legenda szerint Odüsszeusz hajója, amelyet Poszeidón kővé változtatott.

Egy kis történelem:

Korfu stratégiai fekvése és szépsége miatt több birodalom uralma alá is tartozott, végül 1864-ben lett a Görög Királyság része. A fővárosa, a sokszínű Kerkira a mai napig megőrizte a római, a bizánci és a velencei korok jellegzetességeit. A klasszikus értékek jól megférnek a természeti kincsekkel és a modern infrastruktúrával. 2007-ben felkerült a Világörökségek listájára.

A sziget védőszentje Szent Szpiridon, aki 1553-ban Korfut megmentette a pestisjárványtól, majd 1716.-ban elűzte a törököket. A csata egyik sorsdöntő pillanatában megjelent az erőd bástyáján egyik kezében kereszttel másikban égő fáklyával, közben a mennydörgő égbolton villámok cikáztak, a törökök pedig úgy megrémültek a látványtól, hogy elmenekültek és soha többé nem tértek vissza Korfura. Ennek emlékére minden évben, augusztus 11-én látványos körmenetet tartanak. Hálájuk jeléül a sziget lakosai ma is gyakran látogatnak el templomába a szent ereklyéihez. 

A város:
A vidám hangulatú város túlnyomórészt velencei stílusú épületeihez jól illeszkednek a francia és angol építészet elemei. Az óváros szűk, macskaköves sikátorai mellett többszintes épületeket láthatunk, a sétálóutcákon kávézókkal és éttermekkel.

A városképet a Régi erőd uralja, mely többszöri újjáépítés után mai formáját 1715-ben kapta. A Szent György kápolna klasszicista épületét az angolok emelték. Fentről gyönyörű kilátás nyílik a városra és a kék tengerre.

Esplanada tér:

A város központja a régi erőd bejáratával szemben kialakított hatalmas tér. A tágas, levegős teret gyönyörű épületek szegélyezik, melyek az eltérő stílusok ellenére harmonikus összhangba olvadnak. Óváros felöli oldalán áll a Liston árkádos épülete. Ezt a szuezi csatorna építőjének édesapja Leseps mérnök tervezte.

A nyári nap elől kellemes menedéket nyújtó árkádsoron lévő kávézók teraszán megkóstolhatjuk a frappét, ami görög módra készített jegeskávét jelent. A tér északi oldalát a Szent Mihály és György palota foglalja el.

Homérosz által megénekelt sziget szépsége és a görög életérzés a mai napig vonzza a turistákat. A hely hangulata magával ragadó, elfedi az elhanyagolt, felújításra váró épületek látványát.

Végezetül korfui tartózkodásunk egy aktualitása:

„Péntek reggel, helyi idő szerint 10:12-kor a Richter -skála szerinti 5,1-es erősségű földrengés rázta meg Görögország középső részét. A legnagyobb földmozgások a Plastiras-tó mellett, Kartditsa elnevezésű településtől nyugatra voltak, de a földrengést Korfu szigetén is érzékelték. A földrengés sehol sem okozott nagyobb károkat, és sérültekről sem érkeztek hírek.”

Úgy megijedtünk, hogy rögtön legurítottunk néhány pohár ouzót.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=IkWAwyL0rJU

                                                                                                           By vinpet

Lillafüred

Lillafüred

A festői szépségű település az ország egyik legszebb természeti adottságokkal rendelkező üdülőhelye, a Garadna és a Szinva patak völgyének találkozásánál, a Bükk hegység keleti részén fekszik.

Lillafüred története:

A magyar kormányzat a trianoni országcsonkítás után, az elvesztett tátrai üdülőhelyek pótlására Lillafüredet szerette volna jelentős üdülőhellyé felfejleszteni. A település nevét Bethlen András unokahúgáról, Vay Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. (Lásd a fotót!)

A hely gróf Bethlen István miniszterelnöksége idején vált népszerűvé, amikor az előkelőségek elkezdtek idejárni, vadászni és pihenni. Talpnyalásból még az is szóba került, hogy Bethlenfüreddé keresztelik át Lillafüredet. Szerencsére ez nem történt meg, maradt a bájosan romantikus Lillafüred név.

1930-ban adták át, a Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült festői Palotaszállót, amely azóta is a hely szimbóluma.

Az impozáns hotel a Hámori-tó fölé épült, mely a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett.  A jelenlegi méretű tavat 1810-ben hozták létre az itt működő kohászat állandó vízellátása érdekében.

A felső-hámori Központi Kohászati Múzeumban őrzött, Mária Terézia által 1770-ben kiadott alapító okirat egy nagyolvasztó létesítésére adott engedélyt. Fazola Henrik, würzburgi kovácsmester 1771-ben nagyolvasztót létesített Ómassán, és hámorokat (kovácsüzemeket) is épített. 

A tavat 1813-ban egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vízzel hajtott pörölyök működéséhez szükséges mennyiséget. A tó, nevét is a hámorról kapta.

 Függőkert és vízesés:

A szálló alatt egy támfalakkal megerősített sétányrendszert építettek. A tarka virágokkal beültetett teraszok, az év minden szakában gyönyörű látványt nyújtanak.

A táj varázsa minden idelátogatót megragadott, számos kiválóságunk járt itt. Petőfi Sándor így irt naplójába a látogatása után.

”Le-leülök egy magányos fa alatt és órákig hallgatom, mint zizegnek lombjai, mint suttognak fülembe tündérregéket, melyektől a lélek mámoros álomban meghúzza a képzelet harangját s beharangozza az égből az angyalokat szívembe, e kis kápolnába."

A hely szépsége megihlette József Attilát is, a költő itt írta híres Óda c. versét 1933-ban.

Itt található az ország legmagasabb vízesése, mely nem természetes képződmény, a Palotaszálló építésekor terelték el a Szinva patakot. Vízmennyisége változó, nem egy Niagara, száraz időben csak csordogál, de a húsz méter magasból alázúduló víztömeg mégis lenyűgöző látvány.

Egyéb érdekességek:

A Szikla:

Korábban, a rendszerváltás előtt egy Sziklának nevezett rejtélyes katonai objektum is működött a Hámori-tó partján. Ez később a Rock nevű diszkónak adott helyet (érdekes áthallás, szikla angolul: rock), majd turistaszállás volt, jelenleg kihasználatlan.

Egy saját élmény is fűződik ehhez a helyhez. Még javában tartott a szocializmus és biztosan sokan emlékeznek még a szocialista brigádmozgalomra. A 60-as évek végén ide szerveztünk egy kirándulást az akkor érvényes hármas jelszó jegyében. Aki nem tudja mi volt ez, annak a végén elárulom. Szóval megérkeztünk, gyönyörködtünk a tájban, ekkor egyikünk kitalálta, hogy a Palota szállóról milyen nagyszerű fotót lehetne készíteni a szemközti hegyről, rögtön neki is indult felkapaszkodni.

A kép jól sikerült, de nem értette, hogy mit kiabálnak neki, majd üldözőbe vették, de sikerült visszaérni hozzánk. Mi sem értettük, hogy miért szaladgálnak izgatottan fegyveres katonák, miért igazoltatnak minden autót, ránk ügyet sem vetve. Érdeklődésünkre egy szószátyár kiskatona elárulta, hogy diverzánsok támadták meg a bázist és fel akarták robbantani, de ők éberek voltak! Itt a korabeli fotó.

A Meseautó:

A korabeli film híres jeleneteit itt forgatták Lillafüreden.

 „Meseautóban színezüst erdők során repülünk, a szívünk tavaszán. Arany országút csillogó gyémánt porán repülünk a mesék kocsiján. Fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk és a sors fogja tán a volánt. Csupa boldogság vár ezután rád és rám a mesék meseszép kocsiján.”

Barlangok:

Lillafüreden és környékén számos látogatható barlang is található. A függőkertek mellett lévő Anna-barlang mellett népszerű a Szent István-cseppkőbarlang is, amit régen Kutyalyuknak neveztek. A legenda szerint ugyanis a lillafüredi kálvária kápolna fölött nyíló, 15 méter mély lyukba 1913-ban beleesett egy kutya, s a napokig tartó ugatására figyeltek fel a helyi lakosok. Végül két fiatalember kötélen leereszkedett és kimentette, igy fedezték fel a barlang bejáratát. Az István-barlang első bejárója Kadié Ottokár volt.

A Szeletában barlangi medvék és más jégkori emlősök csontjai mellett tűzhelyeket és pattintott kőeszközöket találtak.

Az Anna barlang bejárata:

Molnár-szikla:

A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai Mór által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.

Végezetül nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=PfG9oo5_8oI

                                                                                           By vinpet

Ja, és a hármas jelszó: Szocialista módon dolgozni, tanulni és élni!