Ismerkedés Krakkóval
A város legendája:
A mondabeli sárkány Krakkó egyik
jelképe és különleges turistalátványosság. A félelmetes sárkány szobra egy
hatalmas sziklatömbön áll és 5 percenként tűz tör elő a torkából.
De hogy kerül ide a sárkány? A
választ a történelmi legendák adják meg.
A legenda szerint, Krakus herceg
uralkodása idején egy sárkány telepedett meg a Wawel-domb barlangjaiban. Egyik változat
szerint a sárkány évente háromszáz ifjú szüzet követelt a várostól a béke
fejében. Ezt már a régi időkben is nehéz volt teljesíteni, ezért a város
megtagadta a teljesítést, ezért a sárkány elkezdte pusztítani a várost. A másik
történet szerint a sárkány éjszakánként a falvakat járta és mérhetetlen
étvágyában mindent felfalt a környéken. Az sem segített, hogy Krakus herceg
rendeletére, minden lakos élelmet vitt a barlang bejárata elé, a mohó
egyfejűnek ez sem volt elég.
A megoldás végül egy furfangos cipészmester
agyából pattant ki, aki egy birkabőrt kitömött szurokkal, salétrommal és kénnel
majd meglocsolta szűzlány vizelettel és a barlang elé tette csalinak. A sárkány
befalta az ínycsiklandó ételt, amitől szörnyen szomjas lett. Rohant inni a
Visztulához, de addig vedelte a vizet, míg szétrobbant hatalmas bendője. Krakus
a lányát a cipészhez adta, aki éveken keresztül varrta a cipőket a sárkány
bőréből.
Krakus herceg a sárkány barlangja fölötti Wawel dombján várat
épített, a környéken kialakuló települést róla nevezték el Krakkónak.
Egy kis történelem:
Lengyelország egykori fővárosa, Krakkó első írásos említése 965-ből
származik, az itt élő lengyel törzseket a Piastok fogták össze. A legenda
szerint egy Piast nevű földműves leszármazottja volt Mieszko, aki Szent
Istvánhoz hasonlóan, pápai áldással Krakkóban 1000-ben püspökséget alapított.
A hatalom megszilárdítása után kezdték meg a Wawel-dombon a Királyi
palota építését. A város virágkora Nagy Kázmér és a Jagelló-ház uralkodásának
idejére tehető. Ez idő után Krakkó elvesztette központi szerepét, de 1734-ig
koronázó város maradt.
„Lengyel, magyar – két jó
barát, együtt harcol, s issza borát” - „Polak, Węgier, dwa bratanki, i do
szabli, i do szklanki.”
Itt Krakkóban született ez a közmondás, amely utal a két nép
történelmi barátságára.
A magyar kapcsolatok:
IV. Béla királyunk leánya, Kinga V. (Szemérmes) Boleszlávhoz ment
feleségül, I. Ulászló magyar segítséggel jutott a lengyel trónra, leányát,
Erzsébetet pedig Károly Róbert vette el.
Nagy Kázmér halála után Nagy Lajos került a lengyel trónra, leánya,
Hedvig (Jadwiga) viszont II. (Jagelló) Ulászlóhoz ment feleségül, aki Hunyadi
János oldalán esett el a várnai csatában. 1576-ban Báthori István erdélyi
fejedelem feleségül vette Jagelló Annát, és lengyel királlyá koronázták.
Séta a városban:
Sétánk során sok szépséget és történelmi érdekességet láthatunk. Az
óváros a világörökség része.
A Királyi vár:
A Visztula bal partján, a várdombhoz vezető hosszú feljárón számos,
felirattal ellátott kőtáblát láthatunk, melyek a palota felújításához
hozzájárulóknak állít emléket.
A várba a különféle címerekkel díszített Címeres-kapun át a Nyugati-bástyánál
megyünk be, szemben láthatjuk a lengyel szabadságharc legendás vezérének,
Tadeusz Kosciuszkonak lovas szobrát.
A következő átjáró a svéd
származású királyi család nevét viselő Waza-kapu, melyen belépve balra látható
a Waweli székesegyház hatalmas épülete.
A Waweli székesegyház:
A székesegyház építését 1320-ban, I. Ulászló uralkodása alatt
kezdték meg, és a trónon őt követő Nagy Kázmér idején fejezték be. A háromhajós
templomot körülvevő kápolnák közül a jobb oldalon van a Zsigmond-kápolna,
melyet, aranyozott reneszánsz kupolájáról lehet felismerni. A Waweli
székesegyházban összesen 18 kápolna, ezekben több síremlék, valamint hét
szarkofág található. Az oltár alatti fülkében őrzik Szent Hedvig relikviáit. A
főoltár mögött található a Báthory-kápolna.
Már a várba vezető feljáróról
látható a székesegyház északi oldalán magasodó Zsigmond-torony, melyben a híres
Zsigmond-harang található. Ez Lengyelország legnagyobb harangja, közel 11 tonna
súlyú. A hagyomány szerint a harang hangjára eloszlanak a felhők és kisüt a
nap, és ha egy eladósorban lévő lány a harang nyelvét megérinti, hamarosan
férjhez fog menni.
Az épülettel szemben állva bal oldalt emelkedik az Óra-torony.
A Királyi palota mai alakját a XVI. század elején nyerte el, amikor
I. Zsigmond az 1499-es tűzvész után átépíttette.
A vár 1038-tól számos átépítésen ment keresztül. A bejárat felett
az elhíresült mottó olvasható: Si Deus nobiscum, quis contranos (Ha
Isten velünk, ki ellenünk).
A székesegyház bejáratával szemben áll II. János Pál pápa szobra,
aki Karol Wojtyła néven született a Krakkótól közelében, melynek érseke is
volt.
Egy különlegesség! A Wawel palotájának belső udvarában, a
bejárattól balra levő sarokban található egy csakra pont. A monda szerint Siva
isten elhajította a földi energia hét kavicsát, s ahol azok leestek, ott áldott
energia sugárzik. Aki ezeken a helyeken megfordul, meggyógyul. Az emberek
tömegesen keresték meg a falat és nekitámaszkodva töltés üzemmódban várták a
gyógyító energiát. A katolikus lengyelek elkerítették a falat, mondván
rongálják a nekidőléssel.
A Főtér
A korábban Piactérnek nevezett tér a kereskedelmi útvonalak
kereszteződésében alakult ki az Óváros központjában. A középkorban Európa
legnagyobb terének számított. A teret szépen felújított polgárházak
szegélyezik. Szent Anna utca felőli oldalán Balassi Bálint domborműve látható,
aki ebben az épületben lakott.
Itt láthatjuk Adam Mickiewicz emlékművét, melyet a költő születésének
100. évfordulóján avattak fel. Az alapzaton elhelyezkedő négy allegorikus alak
a hazát, a költészetét, a bátorságot és a tudományt jelképezi.
A Főtér déli részén áll Krakkó egyik legrégibb temploma, a Szent
Adalbert-templom. Az ezeréves legenda szerint Lengyelország védőszentje, Szent
Adalbert, aki Szent István királyunk nevelője is volt, szentelte fel a
templomot.
A városháza:
A téren álldogáló magányos, gótikus torony, az 1300-ban épített
városháza egykor szebb napokat látott maradványa. A városházán a városi tanács irodái
mellett a bíróság, a börtön kapott helyet. Az épület leégett, majd
lebontották, mára csak a gótikus torony és a pincék maradtak fenn. A torony
felső szintjén múzeum van, melyet két kőoroszlánnal díszített
lépcsőfeljárón lehet megközelíteni. A legenda szerint, ha erényes leányzó ül a
hátukra, az oroszlánok üvölteni kezdenek. Szerintem ezzel nem csak az
oroszlánok vannak így.
A Mária-templom:
A legendák temploma, az óváros legértékesebb egyházi műemléke, a különböző
méretű tornyaival a teret uraló, háromhajós, gótikus Mária-templom. A templomot
1290-ben kezdték építeni, a munka több mint száz éven át tartott. A templom
alacsonyabb tornya harangtoronyként működik, a magasabb tornyot korábban
őrtoronyként használták.
A hagyomány szerint a Mária-templom tornyait egy testvérpár
építette, akik egymással versengtek, melyiküké lesz magasabb. A fiatalabbik
testvér azonban egy tőrrel megölte bátyját, nehogy testvére alkotása felülmúlja
az övét. Tettét követően súlyos lelkiismeret-furdalás gyötörte, így saját
életének is véget vetett. A tőr másolata ma is látható a Posztócsarnok falán.
Több másolatot is készítettek, mert már sokat elloptak belőlük.
A Mária-toronyból minden egész órában megszólaló kürtszó, a hejnal.
A hejnalhoz fűződő legenda szerint a tatárok az éj leple alatt már egészen a
várfalakig lopództak, amikor az őr észrevette őket, majd bátran megfújta a
riadókürtöt.
Fújta, fújta, nem törődve a rázúduló nyílzáporral, míg az egyik
tatár nyílvessző a torkába fúródott. Az őr meghalt, de Krakkó megmenekült, és
az ő emlékére játsszák a Mária-templom tornyában minden órában a hejnalt úgy,
hogy a dallam befejezés nélkül, hirtelen szakad meg.
A Posztócsarnok:
A gótikus stílusú, impozáns Posztócsarnokot közel 50 év építés
után, 1392-ben adták át. A tér legjellegzetesebb épülete, mely a középkortól a
városi kereskedelem központja. A később tűzvészben leégett, majd reneszánsz
stílusban újjáépített épület jellegzetessége a kőből faragott emberfejekkel díszített
homlokzata. Ma a földszinten számos ajándékbolt található, de ínycsiklandó lengyel
ételeket és italokat is lehet kóstolni.
Az egyetem:
A Collegium Maius Lengyelország legrégibb egyetemi épülete. A
krakkói egyetemet a legenda szerint Nagy Lajos leánya, Hedvig koronázási
ékszereinek árából alapították. A középkorban az itt tanuló diákok egyötöde
magyar volt. Hangulatos a reneszánsz árkádos belső udvar a díszkúttal, valamint
a zenélő óra, amely minden egész órakor eljátssza a diákhimnuszt (Gaudeamus
Igitur).
Egyéb látnivalók:
A Szent András-templom:
A fehér téglás az egyetlen templom, melyet a tatároknak nem
sikerült elfoglalniuk. A román stílusú templom barokk kupolákkal díszített
tornyai a XII. század végén épültek.
A Szent Péter-Pál templom:
Jellegzetessége, hogy a kerítésoszlopok tetején látható a 12
apostol kőszobra.
A lengyel gasztronómia:
Nem teljesen a mi ízvilágunk, de érdemes kipróbálni, már csak
kalandvágyból is. Arra számítsunk, hogy nincs idegen nyelvű menü, a személyzet
is csak lengyelül ért, ezért érdemes figyelni a szomszédos asztalok
rendeléseit. A sört minden nyelven megértik. A zurek nevű meglehetősen sűrű,
tartalmas levest meg kell kóstolni.
Néhány kép a városról:
Nézzünk meg egy videót:
By vinpet
