Translate

2013. április 2., kedd

Magyar városok: Visegrád



 







Szép, őszi kirándulást terveztünk, de az időjárás felülírta az elképzeléseinket, még az ösvényeket sem láttunk, ami nem is csoda, hiszen 30cm.-es hó borított mindent.

Félreértés ne essék, ezek színes felvételek, az idei ősz színei. Mint az egyszeri ember mondta, hogy neki színes TV-je van, hiszen a fekete és a fehér is szín.

Egy kis történelem:

"Visegrádról, a földi paradicsomból" - így keltezte levelét, a fényhez és pompához szokott pápai követ, aki a nagy reneszánsz uralkodó, Mátyás király palotájában vendégeskedett.
Visegrád a bronzkor végétől lakott a környék. A kelták után a római hódítók a IV. sz. elején a Sibrik-dombon építették fel a Pons Navatus nevű castrumot.
Később szlávok települtek a környékre, s ők nevezték a castrumot Visegrádnak, amely kifejezést később a magyarok is átvettek.
Az első latin nyelvi oklevél 1009-ben említi Visegrád várát és megyéjét.
Visegrád több mint ezer esztendeje a magyar és az európai történelem egyik kiemelkedő helye.
A mai várrendszert IV. Béla építtette az 1250-es években. Az Anjou uralkodók idején lett a város az ország központja. 1323-ban Károly Róbert Visegrádra telepítette át az udvartartását. 1335 őszén itt zajlott le a híres visegrádi találkozó (négy közép-európai uralkodó tanácskozási helye), ahol a résztvevő országok Bécset kiiktató gazdasági szerződést kötöttek.
A második Anjou király, Nagy Lajos egy ideig Budára tette át székhelyét, de folytatta az építkezéseket. 1370-ben itt fogadta a lengyel rendek küldöttségét, akik neki ajánlották fel a lengyel koronát. A palota jelenlegi alaprajzát Zsigmond király idejében építették ki.
Visegrád második fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte, aki tovább építette a várost és annyira megszerette a környéket, hogy hosszú ideig itt élt, időnként álruhát öltve. 
Ha most élne Mátyás király, akkor lehet, hogy nem álruhában járná az országot, hanem álnéven csetelne.
A pompás dunakanyari panoráma ma is lenyűgözi az ide látogatókat


A Királyi Palota:
A palota története Károly Róbert idején kezdődött, amikor a király építkezni kezdett a városban. 
Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra.
Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.
A napjainkban is rendszeresen megtartott Visegrádi Nemzetközi Palotajátékok is ezt a kort idézik.
Az Úr 2014. esztendejében, július hava második hetében, 11-12-13-án fényes ünnepség veszi kezdetét a visegrádi királyi palotában. Úgy mint 1335-ben, a magyarok királya Károly vendégül látja a csehek királyát és fiát, a morva őrgrófot, valamint a lengyelek királyát, bajvívó vitézeikkel és díszes kíséretükkel. Érkezik még számtalan nemes Magyarországról és más országokból, hogy tanúi lehessenek a királyok találkozójának s a lovagi tornának.”
Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává.
A gigantikus épület egyike volt kora legfényesebb királyi lakhelyeinek. A palota reneszánsz díszudvarát és az ünnepeken bort folyató Herkules kutat hitelesen rekonstruálva építették újra a régészek.
A háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt.
Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakíttatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt.
A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is.
Kevés új épületet építettek, a régieket alakították át a kor igényei szerint. A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a már említett Herkules-kút elkészítése is.
A kutat Mátyás címerei díszítik, körülötte a Zsigmond-kori díszudvart átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki.
A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír.
A Királyi Palota az Európai Kulturális Örökség címet viseli, a várost övező erdő pedig az egyik legszebb hazai Nemzeti Park része lett.

 Kukkantsunk be a királyi konyhába is!



 Nézzünk szét egy kicsit a palotában!


 Mátyás király téli bundában
A Fellegvár:

A ma látogatható Fellegvár nem az első vár, amely itt épült. Az első vár, amely a tatárjárás során pusztult el, a Sibrik-dombon, az egykori római tábor alapjaira épült.
A visegrádi kettős várrendszert 1250-1260 körül építette IV. Béla király és felesége Lascaric Mária királyné, a királynő hozományából. 

A Fellegvár a visegrádi várrendszer (vízivár, alsóvár, felsővár) legismertebb tagja, mivel a Várhegy tetején álló építmény minden irányból messziről látszik.
A Fellegvárat az Alsóvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egésze a Duna partjáig tartott, majd ott őrtoronyban végződött. A völgyzárófalakon vezetett az a középkori, Esztergomból Budáig tartó út, melyet északon a kaputorony, délen pedig egy kapu zárt le.

A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

A várban az évszázadok során több alkalommal is őrizték a Szent koronát a koronázási ékszerekkel, sőt egy rablási történet is fűződik Visegrádhoz: 1440-ben Erzsébet királyné megbízásából egyik udvarhölgye, Kottaner Jánosné innen, a vár kincseskamrájából, rabolta el a szent koronát és vitte szánon a komáromi várba. Később ezzel koronázták meg V. Lászlót Székesfehérvárott.

A mai látogató több érdekes kiállítással is találkozhat fellegvári látogatása során: 


A Salamon Torony:
A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony, amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek, a 13. század közepén épült fel.
Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították.
1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását csak a „Kiegyezés” után kezdték meg.

Egy érdekesség:
A fénylik, mint a „Salamon töke mondás” nem az egykori király heréinek polírozására utal. A Dunakanyarban lévő Salamon-toronyba egy töklámpást tettek ki, a hajósok tájékozódásának segítésére.

Egyéb látnivalók:

Lepence:
A Duna magyarországi szakaszának legfestőibb pontján, az erdős hegyoldalban épült termálfürdő medencéi lépcsőzetese követték a hegyoldal vonalát. A medencékben üldögélve a vendégek gyönyörködhettek ebben a páratlan kilátásban.
Sajnos ez csak a múltban létezett, ma lepusztult, romos állapotú. Kár volt tönkretenni!!!



Ilyen volt régen



És ilyen ma, az egykori strandon őzikék keresnek élelmet a hó alatt
Jelentés a visegrádi hómezőkről:


 A kihalt bob pálya


 Erdei sétaút


 Egy angyal nyomai a hóban


 Egy sárga angyal a hóban

A Silvanus hotel:
Ha eleged lett a télből, érdemes betérni a csodálatos panorámájú szállodába egy kis feltöltődésre.




A bőséges választékú kulináris élményekkel gazdagított szívélyes vendéglátás hatása néhány nap múlva már a mérlegen is mutatkozik. 
A wellness részleg kényeztető szolgáltatásai teszik emlékezetessé az itt tartózkodást.


Búcsúzzunk Visegrádtól egy esti felvétellel.


Nézzünk meg egy kis videót a téli Visegrádról:

http://www.youtube.com/watch?v=GHhfxesZd2A
                                                                                                    



9 megjegyzés:

  1. Köszi, szép és érdekes bemutató volt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A tavaszt szerettem volna bemutatni, téli táj lett belőle

      Törlés
  2. Köszönöm kedves Péter ! Megint elvarázsoltál !

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm a beszámolót,felelevenítette az emlékeimet Visegrádról.Csodálatos hely ...további kellemes utazást kívánok

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm a bemutatót, kedves Péter! :)Minden évszaknak megvan a maga szépsége. Visegrád ebben az időben is gyönyörködtető, a 'fáradtságot' viszont Ti vettétek – megérdemelten kényeztettek benneteket a hotelben. :) További szépséges napokat kívánok! :)

    VálaszTörlés
  5. zsebibaba51 vagyok - itt nem tudja az oldal? :)

    VálaszTörlés
  6. Egyedi és különleges, szép hely Visegrád, köszönöm szépen tájékoztatódat. Üdv.janosgyula

    VálaszTörlés