Translate

2015. június 17., szerda

Dunaföldvári Csonka-torony

Dunaföldvári Csonka-torony

Földvár neve először 1199-ben bukkan fel „Monasterium de Felduar" alakban, ahol Vak Béla király Szent Péter tiszteletére alapított apátságot. A vár első név szerinti említését az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás Szinán Csausz munkájából ismerjük.
Török (Csonka)-torony:

Az Öregtorony, Csonka-torony, vagy Töröktorony néven ismert négyszögletes alaprajzú várépület építéséről írásos dokumentumok nem maradtak fenn.
A részben kőből, részben téglából épült torony tetőkialakítása gúla alakú. Az erős palánk és a szép torony azonban az építést követően még negyed századot sem ért meg épségben. 
1686 őszén a Buda felmentésére későn érkező török nagyvezér csapatai visszavonultukban minden elhagyott települést leromboltak, minden kiürített várat felgyújtottak.

A Rákóczi-szabadságharc alatt többször cserélt gazdát, egyszer a császáriaké, másszor a kurucoké volt. 
A békeévek beköszöntével külső védőműveit lebontották, de a vaskos öregtornyot uradalmi börtönként, majd magtárként hasznosították. 1858-ban Dunaföldváron hatalmas tűzvész pusztított, a torony teteje és belső faszerkezete is teljesen leégett. Utána „csonkán” építették újjá.

Kiváló megfigyelőpont volt a dunai hajóforgalom ellenőrzésére. A középkorban a mai híd közelében gázló volt.




Az épület ma, múzeumként üzemel.





A torony mellett látható szobrot Magyar László, a neves Afrika-kutató születésének 170. évfordulójára emelték, aki Dunaföldváron töltötte gyermekkorát, az itteni iskola padjai közt szerezte az első ismereteit Afrikáról.


A Várkapu:

A kézzel faragott várkapu Csepeli István dunaföldvári fafaragó népi iparművész munkája.


A toronyból gyönyörű a kilátás:







Egy érdekes történet a török időkből:

A törökök a 14-18 éves fiúkat, lányokat egy gályára terelték, el akarták vinni őket Törökországba janicsárnak, illetve háremhölgynek. Este az asszonyok rimánkodni kezdtek az agának, hogy engedje el a gyerekeket. 
Azt mondta nekik, ha az előttük lévő fehér kötény feketévé változik, akkor elengedi a gyerekeiket. Az asszonyok erre bodza bogyók levével feketére festették kötényeiket. 
Vitték nyomban az agához, de az csak nevetett rajtuk. Erre a földvári legények éjszaka megtámadták a gályákat, a rabokat kiszabadították az őröket pedig a gályába zárták és leengedték a Dunán. 
Ennek emlékére a mai napig a népviseletbe öltözött menyasszonyok köténye is fekete.



Nézzünk meg egy videót:


    2015 június                                    Készítette: vinpet (forrás: internet)

11 megjegyzés:

  1. Koszi Peter,erdekes leiras es nagyon jok a kepeid

    VálaszTörlés
  2. Kedves Péter! Sok mindent megtudunk Tőled szép hazánkról, köszönöm.

    VálaszTörlés
  3. Szép vidék Földvár és környéke, története is regényes, ahogy ez részletes és alapos tájékoztatódból kiderül. Köszönöm szépen, üdv.janosgyula

    VálaszTörlés
  4. Mindig nagy érdeklődéssel nézem meg a videókat,olvasom el a történelmi eseményeket.
    Élményt jelentenek számomra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, ha sikerült néhány kellemes percet szereznem.

      Törlés
  5. Köszönöm szépen! Csodaszép képek, és remek írás! 😊

    VálaszTörlés
  6. Köszönöm szépen! Csodaszép képek, és remek írás! 😊

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Judit!
      Köszönöm aranyos véleményed.
      Szeretettel: Péter

      Törlés