Translate

2015. június 17., szerda

Simontornya

Simontornya
A város története a szokásos módon kezdődik: „a terület már az ősidők óta lakott”. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a településnek a rómaiak a Fortiana nevet adták
A honfoglalás  után a térség Árpád fejedelem birtoka volt, aki az egykor ádáz ellenfelünknek számított besenyőket telepítette erre a vidékre. 

A Sió jobb partján volt a „Menend" nevű falu, vele szemben, a mocsárral körülvett „Sziget” község és mindkettőjüktől észak-nyugatra „Bord" nevű település egyesüléséből jött létre Simontornya.

Nevét a Döröcske nemzetiségbeli Salamon fia Simon alországbíró után kapta, aki az első várat építette ezen a helyen.
A mai Simontornya belterülete egy nagyobb sziget volt, amelyet a 18. sz. végéig csak két hídon át lehetett megközelíteni.

Az egykori torony: a névadó Simon-tornya ma már nem létezik, csupán a pincében láthatók közel 2 méter vastag alapfalai. 







A vár története:
Simon halála után a vár különféle főúri családok tulajdonába került, akik szinte mindig alakítottak rajta valamit.
Lackfi István erdélyi vajda és leszármazottai fél évszázadon át birtokolják a várat. Utánuk a Kanizsaiak szerzik meg, akikkel 1424-ben Ozorai Pipo elcseréli a sárvári várért és ezen felül 1500 forintért. 
Jó kis üzlet lehetett!
Néhány évvel később Ozorai Pipo halála után a Garai család vásárolja meg, majd Mátyás király halála után felesége Beatrix királyné élt a várban, amíg a magyar főurak el nem üldözték.
A török időkben
közel másfél századon át a Simontornyai szandzsák székhelye és a bég palotája.
A Rákóczi szabadságharc alatt fontos erődítményként szolgált, Vak Bottyán dunántúli hadjáratának egyik fontos támaszpontja volt.  Rákóczi szabadságharcának bukása után a vár elveszti jelentőségét. 
Napjainkra a vár egykori épületeiből a déli a kaputorony, öregtorony és a lépcsőház tömbje, valamint a keleti oldalon az egykori palotaszárny helyreállítása történt meg.
A sokféle arculatából a teljesség igényével egyet sem állítottak helyre. A vár nem reneszánsz, nem Anjou-kori lovagvár, és nem is kuruc végvár, hanem egyszerre mindegyik.

Tegyünk egy sétát a várban:






A palotaszárny első emeleti termében kapott helyet a nemesi ősgalériák állandó kiállítás.
A megyei múzeum tulajdonát képező képzőművészeti gyűjtemény nagy részét a főnemesi, köznemesi családi galériák arcképei alkotják.




Érdemes megfigyelni a festmények szimbolikus jelentéseit is. A ruhákról látszik, hogy mindkét hölgy gazdag, a baloldali jártas a tudományokban is, de még érdekesebb, hogy a bal kezében tartva a rózsát, a kisujját maga felé görbíti. Ez azt jelenti, hogy eljegyzett menyasszony. 



Kilátás a várból:





Nézzünk meg egy videót:


   2015 június                                  Készítette: vinpet  (forrás: internet)

9 megjegyzés:

  1. Nagyon szép blog,szép fotókkal!

    VálaszTörlés
  2. Kedves Péter...értékes, szép munka.
    https://www.facebook.com/groups/593065554122527/

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm Péter, a tudás megint gyarapodott ,szépek a képek a részletes leírással ki nem járt ott maga elé tudja képzelni. További sikeres utazást, jó munkát. Szeretettel Klára

    VálaszTörlés
  4. Kedves Péter!Itt még nem jártam, de felhívtad a figyelmemet erre a szép várra, és környékére.Köszönöm.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Vica!

      Nagyon sok gyönyörű, történelmi hely fedezhető fel kis hazánkban. Remélem még sokat bemutathatok közülük.

      Törlés
  5. Kedves Péter!
    Köszönöm szépen a szép blogot,és a gyönyörű képeket.!
    Üdvözlettel: Mária

    VálaszTörlés