Zebegény

 

Zebegény

Első írásos említése Zebeguen-ként a 13. századból származik. A zebegényi Malom-patak völgyében ekkor már bencés zárda állt. Az Árpád-korban a pécs-baranyai egyházmegyében volt egy bencés kolostor, aminek a neve Szöbegény volt. Minden valószínűség szerint innen települtek a bencések a "Zebegény-hegyi monostor"-ba (Szent Mihály hegy)

Havas Boldogasszony templom

Vajon honnan kapta a nevét ez a gyönyörű templom? A templom elnevezése a Havas Boldogasszony elnevezésű olasz ünnepre utal. A legenda szerint egy álombéli látomásban Szűz Mária felszólította Libériusz pápát, hogy építtessen templomot azon a helyen, ahol a következő (augusztusi) nap reggelén friss hótakarót talál. Rómában itt épült fel a Santa Maria Maggiore bazilika. A székesegyház Paolina kápolnájának mennyezetéről, azon a bizonyos augusztusi napon, fehér virágszirmokat szórnak a hívekre, mintha havazna.

A templom Kós Károly és Jánszky Béla tervei alapján épült 1908-1910 között, az erdélyi építészet által ihletett szecessziós stílusban. A jobb oldalra helyezett tornya újdonságnak számított a kor templomépítészetében. A belső festést Kós Károly útmutatásával, Körösfői Kriesch Aladár és tanítványai készítették. A színes üvegablakok terveit szintén Kósnak köszönhetjük. Érdemes közelebbről megfigyelni a félkörívű szentély ablakain Szent István alakját Kós Károly arcvonásaival ábrázolták.

A Szőnyi István Múzeum

Kós Károly és művésztársai, majd Szőnyi István és az általa létrejött művészkolónia jó értelemben befolyásolta Zebegény sorsát. A század első felében pezsgő, magas szellemi színvonalú nyaralóéletnek lehettek tanúi elődeink.

Így írt Szőnyi:

"A táj és az ember összefüggő és elválaszthatatlan egységét láttam meg Zebegényben, olyan környezetben, mely nagyon megfelelt elgondolásaimnak. Az én képeim témája ez a két dolog a világon, amihez legerősebb szálakkal vagyok hozzáfűzve: Zebegény és a családom..."

Amrita Sher-Gil

Gondolom, hogy sokan nem hallottak még a világhírű indiai – magyar festőművészről. Az édesanyja révén magyar, édesapja révén indiai származású művész fiatal korában sok időt töltött Zebegényben. Magyarországi fő műveit ott alkotta, amelyeknek egy része ma a delhi múzeumban található. Halála után festményeit nemzeti kinccsé avatták Indiában. Nevét Modiglianival, Chagall-lal és Frida Kahlóval együtt emlegetik.

Delhi és London között Zebegény a világ közepe” / Amrita Sher Gil /

1933-ban a “Fiatal lányok” című képével elnyerte a Párizsi Szalon aranyérmét.  

Sajnos Zebegényben még egy emléktábla sem található a világhírű festőről. Amrita életének és művészetének történetével Szunyogh Szabolcs könyvéből ismerkedhetünk meg.

Napraforgó-házak

Az 1920-as évek végén költözött a faluba gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska, aki megvásárolta és felújította az utca házainak egy részét. A helyi gyerekeket maga köré gyűjtve egy különleges közösséget hozott létre. A gyerekekkel együtt megalakította az úgynevezett Virágegyletet, amelyen belül minden tag egy virágról vagy más növényről kapott nevet.

Apponyi Franciska volt a Napraforgó

Hajózási Múzeum

1984. július 12-én nyílt meg Zebegényben az első magyar hajózási magánmúzeum, Farkas Vincze hajóskapitány gyűjteményével és saját készítésű tárgyaival. Célja volt, bemutatni, milyen helyeken jártak a magyarok a világ tengerein hajózva, és közben milyen természeti népek kultúrájával ismerkedhettek meg. A múzeum gyűjteménye már kinőtte a jelenlegi helyiségeket, a zsúfoltság már az élvezhetőség rovására megy. 

A Hétlyukú híd

A Malom-völgyi-patakon átívelő híd a magyar vasúttörténet egyik legrégebbi ipari műemléke. Igazi kuriózumnak számít, hogy a mai napig szolgálja a vasúti közlekedést.

Dunapart