Baja városa
Csodálatos természeti kincsekkel megáldott város, amely
különleges vonzerővel bír. A Duna és mellékága, a Sugovica partján épült város
a vízi sportok, kirándulások és a horgászat kedvelőit csábítja ide. A bajai
halászlét és a környék borait évről évre sok ezren kóstolják meg a halászléfőző
fesztiválon és a vendéglőkben. Mintegy negyven műemlék és városképi jelentőségű
épület található a közel negyvenezer lakosú városban, mely évszázadok óta a
magyar, német, szerb és horvát nemzetiség otthona. Ezt a sokszínűséget őrzik a
bajai épületek és hagyományok.
Belvárosi körút
A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja mediterrán hangulatú főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára és a szemközti Petőfi-szigetre. A városképi jelentőségű műemlék épületekben számos szálloda, üzlet, kávézó és a turisták információs irodája működik. A jellegzetes bazaltkockákkal borított tér egykor piacok, vásárok színtere volt, míg ma a városi fesztiválok, programok kapnak itt helyet.
A Szentháromság térről nyílik a 2010-ben Rózsavölgyi Márkról elnevezett hangulatos kis udvar, mely a csárdás szülőatyjának, valamint a 2010-ben Baján felállított csárdás Guinness-rekordnak állít emléket.
Szentháromság-szobor
A szobor a Szentháromság tér közepén áll.
Baja egyik legrégibb, XVIII. századi, késő barokk stílusú műemléke. A várost
sújtó nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították. A négy
evangélista felett Mária szobra áll, az oszloppillér tetején pedig a
Szentháromságot megjelenítő alkotás található. Az alsó rész négy sarkán a
hasábokon a evangélisták szobrai láthatóak.
Városháza – Grassalkovich-palota
A Szentháromság téren áll a mai
városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A régi kastélyt Patanichich
Gábor kalocsai érsek építtette. A kastély 1750-től a Grassalkovich család tulajdonában
volt egészen 1862-ig, amikor a város megváltotta magát a földesúri függéstől és
az épület a városé lett. A gyönyörű, vörös márványból faragott, a család
címerével díszített kandalló a múzeumban látható. A lépcsőházban található
szép, festett ablak az első emberpárt, Ádámot és Évát ábrázolja városi
címerrel. A városháza udvara nyári estéken komoly-, illetve könnyűzenei
koncertek színhelye.
A város címerén Adám és Éva látható rajta, mivel 1696. december
24-én, Ádám és Éva napján, I. Lipót császár mezővárosi rangot adott a
településnek.
Bácskai Kultúrpalota
2011 májusában nyitotta meg kapuit a város kulturális intézménye, a Bácskai
Kultúrpalota. Az épületegyüttes a XIX. század első felében épült. Építtetője
Baja neves szülötte, az 1848-as szabadságharc hadügyminisztere, Mészáros Lázár
bátyja, Mészáros Antal főbíró volt. Az épületegyüttes színház- és koncertterme
változatos programoknak ad otthont.
Sétáló utca - Eötvös utca
A történelmi belváros részeként a gyönyörűen felújított homlokzatú házak utcai
szintjén kávéházak, fagylaltozók várják a macskaköves korzón sétálókat.
Déri-kert
A bajai származású bécsi selyemgyáros, műgyűjtő, Déri Frigyes nevét viseli a
szép sétakert. Az általa megálmodott kertben áll az I. világháború hőseinek 23
méter magas emlékműve. A kert ma is hűen tükrözi az alapító gondolatát:
„Otthonául napsugárnak, madárdalnak, gyermekkacagásnak”.
Jelky András szobra
A belváros szélén, egy útkereszteződésben, a róla elnevezett téren található a
bajai születésű szabólegényből lett világutazó, Jelky András földgömbön álló,
vándorbotos szoboralakja. A bronzszobor Medgyessy Ferenc, a vasbeton földgömb
Miskolczy Ferenc alkotása.
Nézzünk meg egy videót a városról!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése