Északi gasztronómia

 

Északi gasztronómia

A gasztronómiai élmények valódi kulturális hidat képeznek és lehetőséget teremtenek, hogy a világ különböző pontjairól érkező emberek közelebb kerüljenek egymáshoz. Sok számunkra szokatlan ételekkel is találkozunk, kóstoljunk, de csak óvatosan.

Dánia

A dánok imádják a szendvicset, a nemzeti ételük, a smørrebrød, ami egy gazdagon megrakott rozskenyér szendvics, többnyire zöldségekbe ágyazott tengeri herkentyűkkel, esetleg sonkával.

Finnország

Egy mondás szerint a lapp ember egynapi tápláléka: egy szem krumpli, egy szál répa és egy rénszarvas.

A rénszarvasból készült ételek, felvágottak, füstölt áruk, megtalálhatóak szinte minden étterem választékában, de tengeri, illetve tavi nép lévén rengeteg halféleség is kerül az asztalra. Korábban a finnek sós ételeket ettek, de az egészség-megőrző programjaik száműzték a sót és az egyéb fűszereket is az ételekből, ezért bátran mondhatjuk, hogy a macesz egy túlfűszerezett étel a rénszarvas steak-hez viszonyítva.

      Rénszarvaspörkölt

Az összegyűjtött bogyókból, édes likőröket készítenek, de a férfiemberek inkább vodkát isznak. Sokféle füstölt halat fogyasztanak hidegen, a kylmäsavustettu lohi, hideg, füstölt lazacot jelent.

A füstölésnek egyébként nagy hagyományai vannak, rengeteg füstölt húsfélét is kínálnak, a palvikinkku füstölt sonkát jelent.
Készítenek kisméretű húsgolyókat, / lihapullat / ,melyek alapja marha-, sertés- vagy rénszarvashús, illetve ezek keveréke, amit tejjel átitatott zsemlemorzsával és finomra vágott hagymával kevernek össze, de készítik medvehúsból is. Én az utóbbit kóstoltam meg, szerintem jellegtelen volt, de lehet, hogy csak a magyaros fűszerezés hiánya miatt. Garnírungnak különleges füstízű krumplit kínálnak, ami isteni finom.
A desszerthez előszeretettel használják a mocsári hamvas szedret. Jók a finn sörök bár igen drágák, 4 dl 5-6 €- ba kerül. A karhu sör, szaunázás után ajánlott.

A rénszarvas minden részét hasznosítják, az egyik étterem jurta alakú különtermének mennyezet borítása rénszarvas bendőből készült.

Svédország

Stockholmban rengeteg kiváló étterem található, a nemzeti sokszínűségnek, meg talán az alábbiakban bemutatott svéd ételeknek köszönhetően, szinte minden világtáj ételkülönlegességei fellelhetőek. 
Rengeteg az olasz étterem, de indiaitól mexikóiig minden fellehető. 
A jellegzetes svéd ételek szinte kivétel nélkül a burgonya, a hagyma és a hering alkotórészeiből készültek, csupán az összekeverés sorrendjében különböztek egymástól. Kevés fűszerrel, számunkra mondhatni ízetlenül főznek. 
A svédek által csípősnek hitt ízek leginkább az áldozási ostya „fűszerezésére” emlékeztetnek. A fokhagyma egyenesen tabu, szerintük napi egy gerezd fokhagyma elűzi az orvost, két gerezd, pedig elűz mindenkit.  
Jellegzetes svéd étel a pácolt, hagymás, mustáros vagy kapros hering, amelyet héjában főtt krumplival és vajas-sajtos keménykenyérrel (knäckebröd) esznek. 
Hagyományos svéd étel "Jansson megkísértése" (Janssons frestelse), vagyis a tejföl és tojás helyett tejszínnel és szardellával készült rakott krumpli.

A surströmming - savanyú hering - a bátrak eledele, illata több mint iszonyatos.  

Mivel régen hiánycikk volt a só, az élelmiszert szárítással és erjesztéssel tartósították. A májusban kihalászott nagy mennyiségű balti-tengeri heringet híg sós lébe tették pácolódni. A hordókat eleinte a napon tartották, majd az erjedés beindulása után hordóstul beásták a földbe. 
A strömming nyár végére megerjedt, és irtózatosan büdös lett. Ezt a tulajdonképpen rothadt halat ünnepi ételnek tartják.  
A szakértők a borkóstolásra emlékeztető ceremóniával és igényességgel vizsgálják a surströmming minőségét, miközben a szomszédban becsukódnak az ablakok, és még a sokat-próbált kikötői macskák is fejvesztve menekülnek a környékről. 
Főtt krumplival, hagymával és tejföllel összekeverve vajjal megkent vékonykenyérbe (tunnbröd) göngyölik, minden teketóriázás nélkül bekapják, és egy pohár snapsszal öblítik le. Felejthetetlen élmény, még két-három nap múlva is érzed az ízét a szádban. Surströmming konzervet csak az ellenségednek vigyél ajándékba, ha te akarod megkóstolni, csak a szabadban, kellően szélfútta helyen tedd.  

                                                  A surströmming

A klasszikus svédasztal, azaz a smörgasbord kínál pácolt heringet, mustáros heringet, marjesillt (fiatal pácolt heringet) tejföllel, pácolt, ecetes balti heringet, marinírozott, nyers balti heringet, tojássárgáját, svéd kaviárral, hering- és céklasalátát, füstölt sós heringet, szeletelt lilahagymát, tejfölt, ecetes hagymát, főtt krumplit, barna kenyeret, fehérkenyeret, vajat és sajtot. 
Ha még van hely, akkor válogathatunk pácolt, nyers lazacot (gravlax), füstölt lazacot, garnélarákot, kagylót, osztrigát, tojásos garnélarákot, majonézt, lazacmártást. 

                                                      Smörgasbord

Az italfogyasztást a svéd állam magas adókkal próbálja visszaszorítani, ezért minden szeszes ital, még a svéd árakhoz viszonyítva is nagyon drága. 
A svédek, és általában a skandináv emberek, próbálnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, ezért külföldön csordultig töltik magukat alkohollal, otthon, pedig keverik az italok sorrendjét, hogy hamarabb megártson. 
Ha Svédországba utazol, a legbecsesebb ajándék, amit vihetsz, egy-két vagy több üveg whisky, vagy egyéb erős szesz. 
A sör svédül „öl”, ami németül olajat jelent, de ezzel nyugodtan olajozhatjuk a torkunkat, még attól sem kell félni, hogy hamar megárt, mert minden sör csak 3,5%-os alkoholtartalmú. 
Az nem derül ki, hogy a Heineken vagy a Guiness a svédeknek külön készíti ezt a gyenge sört, vagy helyileg vizezik fel.

                                                  Ékszerbolt skandináv férfiaknak

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétterem-lánc. A fika szó svédül kávét jelent.

Izland

Izlandon a főzés is könnyebb, hiszen a szabadban, a föld melegét felhasználva készítik el az ételeket. A tojást elég beledobni a fortyogó vízbe vagy iszapba, néhány perc múlva kész a főtt tojás. Az edényeket beássák a talajba, és úgy fő meg bennük az étel. A forró talajba süllyesztve sütik a gejzír kenyeret. 

Az izlandi konyha bővelkedik különlegességekben, de ezek megkóstolását csak sokat próbált gourmandoknak ajánlom.

A bálnazsír, a bálna steak, a fókahús és a jávorszarvas orrából készült kocsonya még nem is hangzik annyira durván, de a hat hónapra elásott cápahús már gyomor próbáló.

A hákarl-lal (rohasztott cápahús), csak a kínai 100 napos tojáson edződött, és a svéd surströmming-en (rohasztott hering) már gyomorgörcs nélkül túljutott ínyencek kísérletezzenek.

A cápák kiválasztó szervrendszere elég fejletlen, a vizeletét a bőrén keresztül adja le, ezért a húsa erősen az ammónia szagú, ezt próbálják rohasztással csökkenteni, de a rothadt hús bűze, húgyszaggal vegyítetve, egyszerűen borzasztó. A rothasztott húsnak fehér és vörös változata is létezik, ez utóbbitól, finoman fogalmazva, gyakrabban ásítanak egy színeset, pedig az izlandiaknak edzett a gyomruk.

Aki még ezek után is további gasztronómiai kalandra vágyik, kóstolja meg a hrútspungurt (aludttejben érlelt koshere). A kényes gyomrúak számíthatnak rá, hogy idejük javarészét a jól felszerelt izlandi toalettekben töltik.

Szerintem az ilyen ételeket nevezik búvárkajának, „lemegy, körülnéz és visszajön”. Ha szerencsésen sikerült legyűrnöd, akkor is napokig érzed a szádban, a vizeletben párolt rohadt hal ízét, amire feltétlenül inni kell.

                                                 A rohasztott cápahús

Az izlandiak nemzeti itala, a Brennivín, jelentése: égetett bor. Krumplipüréből készül, de köménnyel ízesítik. Úgy tűnik az északi népek, szeretik a kömény ízét, mert a dánok kedvelt pálinkája is ezzel van ízesítve (Aquavit).
Ezt az égetett szeszt a cápahús elfogyasztása után isszák, hogy elnyomja a rohadó ammóniás hús bűzét, de szerintem nincs olyan ital a világon, ami erre képes lenne.

A boltokban csak alacsony alkoholtartalmú sörök kaphatóak (2,25%).  Az igazi sört csak 1989. március elseje óta lehet kapni, Izlandon ez a „Sör napja”, amit nagyszabású ivászattal ünnepelnek.

Egyébként nagyon érdekes a viszonyuk az alkoholhoz. Ha hét közben étkezéshez megiszol egy sört vagy egy pohár bort, egyszerűen alkoholistának tartanak, hiszen hétköznap iszol. A hét végén szinte eszméletlen részegre isszák magukat, és ezt természetesnek tartják, hiszen hétvége van. Sajnos ez a nőkre is igaz. A városi buszok vasárnap csak délben gördülnek ki a garázsból, mert a szombat éjszakai vedelést a sofőrőknek is ki kell pihenni. 

Az is érdekes, hogy 23 év alattiak nem fogyaszthatnak alkoholt, de 18 éves kortól már házasságot köthetnek, így az a paradox helyzet állhat elő, hogy nem koccinthatsz a saját esküvődön. Általában az italaik borzasztó ízűek, de ezek közül is kiemelkedik az „Opal” fantázianevű, medvecukor likőr.

                                           Füstölt kosfej, és izlandi ínyenc-tál

Norvégia

Ha szereted a különféle halakat, akkor itt dúskálhatsz a kulináris élvezetekben. A piacokon ömlesztve árulják a friss halakat, rákokat és a tenger más gyümölcseit. A szárított tőkehal is fontos exportcikk, bár látványától nem fut össze a nyál a számban.

A húskészítmények különlegességei a rénszarvas és a jávorszarvas szalámi, de az igazi egzotikum a bálna szalámi.  

 Ennél is meglepőbb, a friss, hazai gyümölcskínálat. Az itt termesztett növények alkalmazkodnak a viszonylag rövid nyárhoz, és a sok napsütés beérleli a termést. Ne felejtsük el, hogy nyáron 20 órán keresztül nem megy le a nap.

Norvégiában inni csak módjával ajánlott, hiszen olyan elvadult árak vannak, hogy egy korsó sör 3000 Ft. egy átlagos étteremben, de a boltokban is meghaladja az 1000 Ft.-ot. Rövid italt csak az erre kijelölt üzletekben lehet kapni, melyekből még a fővárosban is csak 1-2 található.

Egy érdekes italt azért meg kell kóstolni, mivel ehhez egy monda is kapcsolódik. A hajósok a hosszabb tengeri utakra mindig vittek egy-két hordónyi szeszes-italt. 

Ez általában gabonából vagy burgonyából készült „aquavit” volt, melyet köménnyel ízesítettek, de még így is borzasztó íze volt.

Egy alkalommal, amikor a déli tengereket is megjárták, hazatérve a hajó gyomrában találtak a hordócskát. 

Csapra verve megkóstolták a benne lévő italt, ami nagyon finom volt. Ekkor jöttek rá, hogy trópusi érleléssel az aquavit íze jelentősen feljavítható.

A ma kapható „Linia aquavit” azt jelenti, hogy az ital megjárta az egyenlítőt. Aranyos történet, bár a madeira borról is hasonló legenda olvasható.

Jó étvágyat!