Travelblogger: Városlátogatások: Boston

Boston

Itt folytatódik és teljesedik ki Amerika történelme.

Bostont angol bevándorlók alapították 1630-ban. A korábbi kisebb csoportokat követően 1630-ban egy jól előkészített, a City bankjai által támogatott expedíció indult az óhazából mintegy fél tucat vitorlással az Újvilágba.

Megérkezvén Amerika partjaihoz, különböző helyeken próbáltak letelepedni. A Charles folyó torkolatánál megfelelő helyet találtak, és az angliai Bostonból érkezett Johnson házaspár tiszteletére az új települést is Bostonnak nevezték el.

Nagy-Boston az óceánba szélesen hömpölyögve torkolló Charles-folyó szigetein alakult ki. A mai Boston 2/3-a feltöltött terület a városnak úgy csináltak helyet, hogy a folyam hatalmas területeit feltöltötték, és a szárazföldhöz csatolták.

A város rohamos fejlődésnek indult, itt kezdődtek el a függetlenségi törekvések.

Boston volt a színhelye az első fegyveres konfliktusnak, amely a „Bostoni mészárlás” néven került be a történelembe. A brit katonák sortüzet nyitottak a növekvő adók miatt tiltakozókra és 5 embert megöltek.

Az Old State House a brit gyarmati kormányzás épülete volt, itt volt a „bostoni mészárlás” helyszíne.

Az 1770-es években az angolok főképpen kereskedelmi adókkal próbáltak meg befolyást szerezni a 13 gyarmat felett.

A "Bostoni teadélután" az amerikai forradalom gyújtópontja volt. Ennek közvetlen oka az volt, hogy az angol kormány a Londonba szállított tea vámját megszüntette, de változatlanul fenntartotta a tea vámját az észak-amerikai gyarmatokon.

Ez az úgynevezett „Boston Tea Party” volt a jel az Anglia elleni általános felkelésre az amerikai gyarmatokon. „Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” - mondták.

1773. december 16-án, amikor Bostonba megérkezett a teaszállítmány, szürkületkor indiánnak öltözött helyi lakosok megtámadták a hajót. Az egész rakományt, mintegy 342 láda teát, a tengerbe dobták.

Ez az esemény indította el a függetlenségi háborút, mely az Amerikai Egyesült Államok megalakulásával végződött.

A Faneuil Hall tornyán kereszt helyett egy arany tücsköt láthatunk. A függetlenségi harcok idején, a városba érkezett gyanús idegeneknek azt a keresztkérdést tették felé, hogy mi van a templom tornyán. Ha angol kém volt az illető, hiába hordott össze „tücsköt-bogarat” rögtön lebukott.

A függetlenség kivívása után Boston a világ egyik leggazdagabb nemzetközi kereskedelmi kikötője lett és az ipari fejlődés is felgyorsult.

A 19. század második felében zajlott a város kulturális virágzása. Az abolicionista mozgalom kiinduló pontja volt a város. Az abolicionizmus, szűkebb értelemben a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom volt.

A „legeurópaibb” amerikai városban minden megtalálható a történelmi nevezetességektől a szórakozásig, múzeumoktól a sportolási lehetőségekig, a friss tenger gyümölcseitől az olasz konyháig.

Boston az egyik legismertebb és legrégebbi amerikai város. Oktatási és kutatóintézményei messze földről vonzzák az idelátogatókat.Sokan emlegetik Bostont az “Amerika sétáló városa” (America’s walking city) néven, mivel rengetegen sétálnak a városban, nagyon népszerű lakói körében.
Az Freedom Trail azaz a „Szabadság ösvénye”, a függetlenségi harcok fontos helyszíneit kapcsolja össze. Ez az út piros vonallal, vagy a földbe ágyazott vörös téglával van jelölve.
A város vezetése a zöldterület növelésére létrehozta az Emerald Necklace-t, azaz a „smaragd nyaklánc”-ot, ami nem más, mint kilenc, gyalogutakkal és patakokkal, tavacskákkal összekapcsolt park láncolata. A smaragd nyaklánc Frederick Law Olmsted alkotása, ő tervezte a New York-i Centrál Parkot is.

Boston történelmi központja a Beacon Hill, itt telepedtek le annak idején az első, felszabadított fekete rabszolgák is, az egész Egyesült Államokban elsőként itt törölték el a rabszolgaságot.

A sikátorokban még fellelhetőek azok a szűk lejárók, melyeken keresztül menekítették a szökött rabszolgákat a délről érkezett fejvadászok elől.

Ma, a városi arisztokrácia családjai élnek a dombra felkapaszkodó hangulatos utcákban. A télikertek, árnyékoló rácsok és tűzlétrák által tagolt színes homlokzatú házak különleges, romantikus hangulatot árasztanak.
A pislákoló gázlámpák fényében valóban úgy érzi az ember, hogy egy időutazáson vesz részt. Az utcák kövei Angliából származnak, a bevándorlók hajóinak nehezéke volt.

1798-ban a domb keleti oldalán épült az állam közigazgatási székhelye, a Massachusetts State House. A hatalmas, elegáns épület színarany borítású kupolája a város egyik jelképe. Ez a gyönyörű épület szolgált mintául később a washingtoni Capitolium építésekor.

Mellette a néhai elnök John Fitzgerald Kennedy szobra látható, aki korábban Massachusetts állam szenátora volt.

Néhány évtizeddel ezelőtt a Bostoni városatyák úgy döntöttek, hogy a teljes autópálya-hálózatot és tömegközlekedést leviszik a föld alá.
A projekt neve stílszerűen a „Big Dig „azaz a Nagy Ásás volt. A több milliárd dollárba kerülő beruházás során szinte teljesen eltüntették a felszíni közlekedést. Ennek következtében Bostonban nincs dugó. Nálunk is lenne mit elásni.

Boston Common and Public Garden közepén George Washington elnök szobra áll.

A Holokauszt emlékmű számomra inkább morbidnak tűnt, semmint az emlékezés szimbólumának. A hat, számtengerrel borított üvegtorony tövében, mély vermekből füstszerű pára áramlik a szabadban.

A bostoni belváros jellegzetes negyedekre oszlik, ám egységesen jellemző rá, hogy egy-egy sarkon kifordulva esélyünk sincs megsaccolni, milyen látvány tárul elénk.

A belváros szívében a Trinity Church mellett láthatjuk a hatalmas Hancock tornyot, melynek üveg homlokzatán tükröződik a templom.