Keszthely, Festetics-kastély

                                                       Keszthely, Festetics-kastély

Magyarország harmadik legnagyobb, ugyanakkor leglátogatottabb kastélya. A Festetics-kastély mintegy 200 éven keresztül Magyarország egyik legjelentősebb grófi, majd hercegi családjának, a Festetics családnak az otthona volt. A család folyamatosan változtatta, módosította a kastélyt, barokk, neobarokk és rokokó stílusban. Az utolsó jelentős átépítést és bővítést 1883–1887 között Festetics II. Tasziló végeztette a kastélyépületen. Ekkor épült fel a torony is, illetve az egész épületet új manzárdtetővel fedték le. A homlokzatok és a belső terek, elsősorban a lépcsőházak átalakításával együtt ekkor nyerte el a kastély mai formáját.

Az intézmény 1974-ig Helikon Kastélymúzeum néven működött, 2012-ben a Helikon Kastély nevet kapta, míg 2024-től Festetics-kastély, Keszthely a hivatalos neve.

A kastélyépület, belső kialakítása és berendezése a legtöbb magyar kastélytól eltérően részben épen maradt a második világháború alatt. A Festetics család távozása után a gyűjtemény egy részét a német és magyar katonák és a helyi lakosság lopta el.

Mit gondoltok, kinek köszönhető, hogy számos eredeti berendezési tárgy megmenekült???

Az orosz városparancsnok felismerte a kastély és különösan a könyvtár értékét, összegyűjttette a kastély legértékesebb festményeit, szobrait, bútorait, elhelyezte azokat a könyvtárban és néhány szomszédos helyiségben, majd befalaztatta, hogy senki se férhessen hozzájuk. Így a befalazott tárgyak és a könyvtári kötetek épen, eredeti helyükön vészelték át a II. világháborút. Ha kíváncsi vagy, hogy éltek a főúri családok, a tizennyolc termet magába foglaló enteriőr-kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső tereit végig járva megismerheted, hogy milyen volt egy főúri lakosztály, könyvtár, bálterem.

Helikon könyvtár 

A kastély legnagyobb értéke Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára. A több mint 80 000 kötet között olyan ritkaságok is megbújnak, mint Thuróczy János 1488-ból származó Chronica Hungarorum című alkotása, amely a könyvtár legrégebbi könyve.

A Georgikon

Festetics György 1797-ben alapítja meg Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. A Georgica Vergilius tankölteménye volt a természetről, illetve a mezőgazdaságról. Róla kapta a nevét a gazdasági oktatóközpont.

A gróf külföldről történő hazatérése után, hamar szembesült azzal, hogy még a szomszéd birtokokon sem tudják, mi fán terem a korszerű mezőgazdaság. A földbirtokosok körében is komoly ismeretterjesztő munkát végzett, a Georgikonban pedig kiváló tanárokkal tudományos gazdasági képzést indított, amely kiterjedt a gazdasági ipar megismertetésére és elterjesztésére is.

A leendő gazdatiszteknek magyarul, latinul és németül kellett tudniuk. A szakmai tárgyakon felül nagy hangsúlyt kapott a matematika és a könyvelési ismeretek elsajátítása. A gyakorlati képzés egy ötszázholdas birtokon zajlott. Később a Georgikonban megnyílt a parasztiskola. A képzés az olvasáson, íráson és számoláson kívül a gazdaság elemeire, gyümölcstermesztésre, méhészetre is kiterjedt.

Hallottál valaha a Phoenix gályáról? A Balaton valaha volt legnagyobb vitorlását több mint kétszáz éve építtette a keszthelyi Festetics család, a legendás Phoenix gályának azóta sem volt párja a tavon.

 A gályát sószállításra használták három évtizeden keresztül Keszthely és Kenese között. 

A kastélykert

A kastély park természetvédelmi terület, több száz éves fákon, színes virágágyásokon és szökőkutakon kívül érdemes elsétálni Festetics (I.) György egész alakos bronzszobrához és az oroszlános kúthoz.

Nézzünk meg egy videót:

 

 

                                                                                                                    vinpet

Sevilla

 Andalúzia fővárosa, Sevilla 

Andalúzia fővárosa a Guadalquivir folyó bal partján fekszik. 

Ez a város megtestesíti mindazt, amit Spanyolországról jellemzőnek gondolunk és tartunk. Ez a „legspanyolosabb” város.

A legenda szerint maga Herkules alapította. A római korban Hispalis néven kiemelkedő kikötőnek számított, mert akkor még a Guadalquivir az Atlanti-óceánig hajózható volt.Sevilla, Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmat volt.

A középkorban hajókkal szállították a dohányt Kubából, de később a folyó eliszaposodott, és nem lehetett felhajózni Sevilláig. Egyébként Kubával ma is szoros kapcsolat ápolnak, anyagilag is támogatják, miközben Spanyolország is csőd-közeli állapotban van.

Évszázadokon keresztül a mórok uralkodtak a városban, míg a Katolikus Királyok el nem űzték őket. Az arab építőművészet alkotásait megőrizték az utókornak, többek között, a Sevilla jelképének számító, karcsú minarettornyot, a Giraldát. 

A közel 40 méter magas toronyba lépcsők helyett emelkedőkön lehet feljutni így a müezzin szamárháton tudott felmenni, és lihegés nélkül hívhatta imára az igazhitűeket. 

A csúcson Gábriel-arkangyal arany figuráját láthatjuk. A toronyból fantasztikus kilátás tárul elénk, megfigyelhetjük a szűk és kanyargós utcákat, a mór stílusú épületeket és az Arénát.

Sevilla, Andalúzia fővárosa és a negyedik legnagyobb spanyol város. Egyetemi város és érseki székhely, de emellett a flamenco és a bikaviadal fővárosa. 

Innen indult több felfedezőút, a város őrzi Kolumbusz hajójának, a Santa Mariának modelljét.

A hőmérséklet nyáron gyakran meghaladja a 40°C-t is.

A Santa Maria katedrális:

1401-ben a katolikus egyház új templom építését határozta el.
„Építsünk székesegyházat, olyan nagyot, hogy mindenki, aki látja, őrültnek fog tartani bennünket.”

Mintegy száz év alatt, a korábbi mecset helyén, felépült Európa harmadik legnagyobb temploma, és a világ legnagyobb gótikus temploma. Az öt hajós katedrális Sevilla leglátogatottabb építménye.

A mecset részei közül máig fennmaradt a minaret, a Giralda, amely ma a katedrális harangtornya, 25 haranggal, és a tetejéről 360º-os kilátás nyílik a városra.

Kolumbusz Kristóf sírja:
A székesegyház belsejében láthatjuk a világhírű felfedező Kolumbusz Kristóf síremlékét, bár máig kétséges, hogy a szarkofág valóban az ő holttestét őrzi-e.
Kolumbusz Valladolidban hunyt el1606-ban. Sírjára Ferdinánd király a következőket íratta:
 „A Castilla y a León Nuevo Mundo dió Colón” azaz Kolumbusz egy új világot adott Kasztíliának és Leonnak. 

Hamvait később Santo Domingóba szállították és a székesegyház szentélyében, temették el. Ugyanide temették fiát Diegót is.

Évszázadok elteltével, amikor Dominika megszűnt spanyol gyarmat lenni, a koporsókat Kubába akarták szállítani, de az egyik eltűnt. Biztosak voltak benne, hogy a megtalált koporsó Kolumbuszé, és Kubába, majd onnan Sevillába szállították.

Amikor évtizedek múlva felújították a dominikai székesegyházat, megtalálták a másik koporsót is, és azt is Sevillába vitték. Hogy melyik sír, kinek a hamvait rejti, az archeológusokra vár a feladat megoldása.
A mai modern eljárásokkal ez könnyen kideríthető lenne, de senkinek nem érdeke a helyzet tisztázása, mert így több helyen is mondhatják, hogy ott nyugszik Kolumbusz Kristóf. A nagy felfedezőnek állítólag Santo Domingóban is van sírja.
Kolumbusz koporsóját, a négy királyságot jelképező alak, Navarra, Aragonia, Castillia és Leon tartja. 

Leon lándzsáján, az arany gránátalma, Granadát jelképezi.

Az Alcazar:

A római kori castrum (katonai tábor) helyén emelt mór várpalota, egyike a keleti építészet legszebb alkotásainak, és, Sevilla legkedveltebb látnivalói közé tartozik.
A várfalak nemcsak az épületeket, hanem a kerteket is körbevették, így megmaradt az erődjelleg.

Az eredeti építményből ugyan kevés maradt meg, de a korabeli sevillai és toledói mesterek a mozarab stílus legszebb alkotását hozták létre.

(Mozarabnak nevezték a mór uralom alatt azokat a spanyolokat, akik keresztény vallásukat megőrizték, de átvették az arab nyelvet és kultúrát.)

A Maria Luisa park: 

 Egykor a Szent Telmo-palota parkjához tartozott. A névadó hercegnő ajándékozta a városnak, közpark létesítésére. A hatalmas park árnyas fáival egy év alatt épült meg.

Számtalan tarka virággal, örökzöldekkel és más növénnyel díszítették, mesterséges tavakat, szökőkutakat, sétányokat és lugasokat létesítettek benne. 

Különböző stílusú palotákat és pavilonokat is láthatunk itt.

Egyéb látnivalók:

Ha kevés az időd, de szeretnél egy jellemző képet kapni a városról, akkor bérelj egy konflist, amely kellemes ügetésben végig visz a belváros egy részén, a kocsis szakértő idegenvezetése mellett.

A Judería:

Sevilla középkori zsidó negyede a mór és a zsidó építészet jegyeit viseli magán. Különös, kacskaringós utcáival, erőteljes színeivel mindenkit magával ragad.

Plaza De Espana:
A Plaza de Espana teret félkörös árkádsor határolja, csempéin valamennyi spanyol tartomány címere látható. Ma a Tartományi Parlament székhelye. A hely érdekessége, hogy itt forgatták a Csillagok háborúja 2. epizódjának egyes jeleneteit.

Az árkádsor mentén dísze padokat építettek, melyek mindegyike Spanyolország egy-egy tartományát jelképezi, a történelméből kirakott jellemző kerámiaképpel.

Művészet:
Sevilla számos opera helyszíneként él az emlékeinkben. Itt játszódik többek között a Sevillai borbély, a Don Giovanni és a Figaró házassága is.
Sajnos korabeli kinézetű borbélyüzletet nem találtam.
Külön kell beszélni Carmen történetéről, aki a ma is meglévő dohánygyárban volt munkáslány. Bizet népszerű operája ma is szerepel, a világ opera-színpadainak repertoárjában. 

A Dohánygyárnak az üzemi épületek mellett saját kápolnája, börtöne és szökőkútja volt. Az építményt vizesárok vette körül, melyben krokodilok látták el a biztonsági őri feladatokat. Az üzemben több mint 3000 munkáslány dolgozott.

A híres dohánygyár:

A Palacio de San Telmo nevét onnan kapta, hogy korábban tengerészeti akadémia volt, ahol Amerigo Vespucci oktatta a leendő felfedezőket a hajózás és a navigálás tudományára.
A Szent Elmo tüzéről bizonyára hallottatok, ezt a misztikus természeti jelenséget a Földközi tenger hajósai nevezték el védőszentjükről, Erasmusról Szent Elmo tüzének.
Az épület ma az autonóm andalúz kormány, elnöki palotája.
Általában viharok végén figyelték meg, amikor a levegő már telítődött elektromossággal, a hajóik árbocain megjelenő kisülések felvillanó fényeit égi jelnek tekintették.
Szent Elmo tudatja, hogy védelmébe vette őket. Ezt a hitet erősítette, hogy a jelenség általában a viharok végén tűnt fel, amikor már remélhető volt, hogy túlélték az égiháborút.
Egy másik legenda szerint onnan származik az elnevezés, hogy ez a különös fényjelenség gyakran volt látható Szent Elmo templomának tetején, ahol az ereklyéit őrizték.

Nézzünk meg egy videót a városról:

                                                                                    Készítette: vinpet

                                                     

                                                                                                                                                                                                            

Andalúzia Marbella

A Hortobágy

 A Hortobágy

Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót „Hortubaguize” (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik. Ekkor István király a folyó környékén lévő birtokai közül néhányat az egri püspökségnek adományozott.
A Hortobágy Magyarország legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza szabályozása előtt különösen dús, gazdag legelő volt. A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Olyan táj, amelyet története, értékes élővilága, egyedülálló hagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel.

A táj kialakulásában az embernek meghatározó szerepe volt. Sajátossága a folyók szabályozásával, a mocsarak lecsapolásával, az erdők kivágásával és a legeltető állattartással alakult ki.  

Magasról szemlélve a táj, mint óriási szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy folyó. Csak néhol emelkednek ki kisebb halmok, úgynevezett kunhalmok más néven kurgánok, amelyeket emberek alkottak és hajdanán őrhalmoknak és temetkezési helyeknek használtak.

A Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Európa legnagyobb szikes pusztája, 1999 óta a Világörökség része. A nemzeti parkot 1973-ban alapították 52 ezer hektáros területen, mely a bővítések következtében mára elérte a 82 ezer hektáros nagyságot.

Nézzünk meg egy rövid videót a Hortobágyról:

https://www.youtube.com/watch?v=vw3HNTV0OFM

A sztyeppés pusztán legeltető állattartás alakult ki az elmúlt századok folyamán, ahol debreceni és a környező települések gazdáinak állatait fogadott pásztorok, csikósok, gulyások, juhászok, kondások és bojtárok őrizték, gondozták.
A szilaj pásztorok nemcsak a gulyákat és méneseket őrizték, ők voltak a külországi vásárokba lábon elhajtott állatok fegyveres kísérői is.
A pásztorok között katonai rend, fegyelem és bizonyos rangsor van. A számadó korlátlan hatalommal rendelkezik az általa fogadott pásztorok felett, távollétében az öregbojtár helyettesíti. Csak ezután következnek a többi bojtár, legkisebb tekintélye a kisbojtárnak van.(rendszerint ő húzza a vizet az itatáshoz)
A számadó csak családos, saját házzal rendelkező, tapasztalt pásztor lehetett, hiszen ő állapodott meg a jószágaikat rábízó gazdákkal, és vagyonával felelt az állatokért.
Tekintély dolgában korábban a gulyás állt az első helyen, de a 48-as szabadságharc során a lovak felértékelődtek és a csikós került az élre.

A juhász jóval tekintélyesebb, mint a disznót őrző kanász vagy kondás. A szilaj vagy fél szilaj nyájak őrzői is többet számítanak, mint a kezes nyájak pásztorai, a csordások és csürhések. Általában a pásztor, aki többnyire ősi soron szabad ember, többre tartja magát a jobbágyeredetű földművesnél.
Itt a Hortobágyon játszódik, Móricz Zsigmond Barbárok című műve is. Az író rideg-pásztorok kegyetlen, embertelen világába „viszi el” az olvasót, amelyben Petőfi Sándor alföldjével szemben a pusztai élet már nem idilli.

A pásztorélet ősi hagyományai szerint minden évben Szent György napján hajtják ki az állatokat a szabad ég alá, a nyári legelőre Hortobágyon.

Ezen a napon van a „kihajtás”, ekkor terelik ki az állatokat a 9 lyukú hídon keresztül a pusztába és a számadók rovásfára rögzítik a telelőkből kihajtott állatok számát, majd az őszi behajtáskor ennek alapján ellenőrzik a jószágokat.

Késő ősszel, Mihály napon, "amikor a jószág havat hoz a hátán", behajtják őket az istállóba, hodályba, a "számadó" elszámol a gazdáiknak, a béreket kifizetik, és minden pásztor hazamegy a falusi házába a kis feleségéhez meg a gyerekeihez következő György napig, a következő kihajtásig. 

 A csárdák:

A Hortobágyon keresztül vezető kereskedelmi útvonal, az úgynevezett „só-út” mentén, a 17. században születtek az első csárdák, ahol az utazók és hajcsárok, a jószág két etetése és itatása között kényelmesen megtehető távolságonként (10-12km.) épült csárdáknál láthatták el magukat és elcsigázott állataikat. A csárda hírhozó, üzenetközvetítő központ volt a pusztaságban, ahol a barátok, ismerősök találkoztak egymással, utazók mondták el a legújabb híreket, körözvények, hirdetmények közhírré tétettek.

A csárdák később rejtekhelyül szolgáltak az alföldi betyároknak és más szabadságharcos bujdosóknak egy-két éjszakára. A megyehatár gyakran a csárdán haladt keresztül, ezért előfordult, hogy az ivó egyik oldalán a betyárok mulattak, míg a túlsó oldalon a pandúrok vadul nézték őket, de nem tehettek semmit, mert köztük volt a megyehatár. A pásztor- és betyárlét között sokszor hajszálnyi volt a különbség. A számadók, ha befogadták a betyárok által menekített „vendéglovakat”, akkor megkímélték őket, nem törtek az életükre, és jószágot sem igen loptak tőlük.

A pihenőhelyek egy része ma is vendéglátóhelyként, illetve múzeumként várja a látogatókat. A korhű berendezések és a hamisítatlan helyi ízek hűen tükrözik a betyár korszakot és a Hortobágy környéki csárdák életét. 

Hortobágyi Csárda:
A puszta legrégebbi épülete, a magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Debrecen városa 1699-ben építtette ide a legelső "korcsma-házat" szomjas és fáradt utasoknak. Vándorszínészként Petőfi is megfordult errefelé, és szerelmese is lett a Hortobágynak. A csárda külső falán domborműves emléktábla örökíti meg Petőfi 1842. évi látogatását. A kocsmárost Debrecen városa vámszedéssel is megbízta.

Kilenclyukú híd:

Magyarország leghosszabb közúti kőhídja mára a Hortobágy jelképévé vált. Korábbi fahidak helyén, 1827-1833 között épült, népi klasszicista stílusban, Povolny Ferenc tervei szerint. A pusztai állathajtás könnyebbítésére szolgált az a tervezői lelemény, amely a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok, csikósok dolgát.

A Hortobágyi Nemzeti Park állatvilága:
A mocsarak és a halastavak gazdag vízimadárvilágot tartanak el, több mint 330 madárfaj él itt. Hortobágyot az ország legnagyobb madárszállójának. nevezik, hiszen tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken.
A nyílt vízfelületeken kárókatonák, récék, szárcsák, vöcskök figyelhetők meg, a nádasban pedig bölömbika, nagykócsag, fekete gólya lakik. A Tisza magas partfalaiban költ a jégmadár és a gyurgyalag.

Az ürge, fürj, menyét, hermelin, fürj, fogoly, túzok, ugartyúk is igen jól érzi magát a park területén. A pásztorok által őrzött állatok többsége őshonos magyarfajta, ismerkedjünk meg most ezekkel.

A szürke marha:

A törvényileg védett háziállatok egyike. Az őstuloktól származó, őserőt sejtető impozáns megjelenésével, szépségével és szilajságával igazi „hungarikum”. Húsa finom rostú, igen ízletes és garantáltan kergemarhakór-mentes. 
 

„Vasas” a csorda bikája és udvartartása:

 

A rackajuh:

A rackajuh a legősibb magyar juhfajta. A juh elnevezést korábban csak a rackára használták, minden mást birka névvel illettek. Nagyon igénytelen, szívós állat. Durva gyapja kiválóan alkalmas nemezkészítéshez, amivel a jurtát fedték be honfoglaló őseink. Világszerte egyedüli sajátossága a V alakban pödrött szarv.

A mangalica:

A mangalica ősi magyar zsírsertés. Kistestű, vékony csontozatú és göndör szőr borítja. A mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Érdekesség, hogy mangalicából készül a világhírű spanyol „serrano” sonka.

A nóniusz ló:

A fajta bölcsője Mezőhegyes volt. Megkülönböztetünk nagyobb, túlnyomórészt fekete mezőhegyesi és a kisebb, szikárabb, főként pej hortobágyi, vagy sziki nóniusz lovakat.

 

A pásztorélet kellékei:

A pásztorélet részét képezték azok az igen gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét mesterek készítették és leginkább a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát.

Pásztoröltözék:

A gulyáskalapnak ki kell bírnia, ha egy ember rááll, de egy főbekólintást is a pásztorbottal. A széles karima véd a nap ellen, de esős időben lehajtva esernyőként is funkcionál.Zsírozással tették vízhatlanná, és olyan nehézzé, hogy az engedetlenkedő lovat vagy marhát orrba vágva, az mindjárt megszelídült. A kalap mellé tűzött túzok, gém, kócsagtoll jelzi a pásztor rangját.

A csikós kalap karimája keskenyebb, mert vágtázásnál levinné a szél a fejéről.

A csikósok inge és gatyája e vidéken kék. Ez a múlt század közepén terjedt el, mert az 1848–49. évi magyar szabadságharcban a lovascsapatok közül néhány sötétkék inget és gatyát viselt.
A pásztorok általában szívesen utánozták a katonák öltözetét, különösen azokét, akik a szabadságért harcoltak. A csikósok, gulyások csizmát hordtak, ezzel szemben a kondás többnyire bocskorban járt.

A szűr:

A pásztorok egyik legkedveltebb, népdalokban is gyakran megénekelt ruhadarabja a szűr. A magyar nép ősi, gyapjúból készült, több ezer éves ruhadarabja. Az alföldi szűr egyik jellegzetessége a nagyméretű, négyszögletes gallér, két alsó sarkában egy-egy posztókoronggal.

Formája, színe, díszítménye utalt viselője foglalkozására, rangjára egyaránt. A hortobágyi pásztorok a fehér, rövidebb, térdig érő  keskeny szegélyű, nyaktalan szűrt kedvelték. Ennek szegélye általában zöld és piros színű posztó volt.

 Legtovább a pásztorok hordták,  vállra vetve, hetykén  viselték. Ezért az ujja eredeti szerepét elveszítette. A hajdani gulyások, juhászok a „bekötött” vagy „befenekelt” szűrujjukban tartották a pásztor készséget és az ennivalót.

"Bé van az én szűröm ujja kötve 

Barna kislyány ne kotorássz benne! 

Az egyikben acél, kova, tapló, 

A másikban százforintos bankó!"  

A Hortobágy környéki pásztor addig nem házasodott, amíg cifraszűrt nem szerzett. Már a lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe volt a szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre, a tornácra "kitették a szűrét.” A cifraszűr egész életén át elkísérte a pásztorembert. Abba esküdött, s ha meghalt, koporsójára terítve vele temették el.

A bundáról mondják: addig jó, míg birka szaga van, vagyis, amíg faggyús, addig tartja a meleget. A bundát minden valamirevaló pásztor el tudta magának készíteni.

A juhász vászonból, majd később gyolcsból varrt inget és gatyát viselt. Minden juhásznak két fehér és két zsíros gatya tartozott a ruhatárához. Az utóbbit hamuval és faggyúval itatták át, úgyhogy az eső nem járta.

A bőrből készült ruhadarabok közül a legegyszerűbb a kilenc gombbal díszített a bőr lajbi. Érdekes a kilences szám gyakorisága, a bő gyolcsgatya is kilenc méter anyagból készült, és még nem is beszéltünk a kilenclyukú hídról.
A lábukat kordován vagy más bőrből varrt csizma fedte, melynek sarkára hegyes vagy gombos sarkantyút erősítettek. 

Pásztorkészség:

A hortobágyi pásztorok jellegzetes eszközkészlete, amely tűzcsiholó, szikrapattintó acélból, a kova és a tapló részére bőrzacskóból, s az ugyancsak bőrből készült bicskatokból, esetleg még fatokba helyezett tükörből áll.

 A pásztorkészséget övére felfüggesztve hordta a pásztor. Régen, amikor még divatban volt a széles bőröv ahhoz, a tüszőhöz csatolták vagy a szűrcsathoz erősítették és belelógott a szűrujjba. Egyik-másik pásztorkészséghez a kerek fejű fakanál is hozzátartozott. Ennek a bicskatok oldalán volt a tartója, amelybe a kanál nyelét dugták. 

A karikás ostor:

A nyele szilvafából készült, melyet 3 napig trágyában áztattak, hogy elnyerje a jellegzetes barna színét. Ha kipróbálsz egy új ostort, utána ne szagolgasd a tenyered! A nyelet a pásztoréletben előforduló népi motívumokkal díszítették.(szürke-marha, pásztorbot, gémeskút stb.)

Az ostornyelet egy fém, vagy bőr karikával kapcsolták a fonott ostortesthez, melynek vastagabb részébe gyakran belefonták a szeretett lány kendőjét is A vége egyes szíjból áll, és a csapó végére kerül a sudár, ami a cserdítéskor a durranó hangot adja, úgy felgyorsul, hogy átlépi a hangsebességet, ez adja a hangos durranást. Ez volt az első eszköz, amivel az ember előidézte a hangrobbanást.

Egyéb érdekességek:

A gémeskút a pusztai élet szimbóluma, hasznos jelzőrendszer volt a pusztai ember számára. Ha fent volt a gém és egy szűr volt ráakasztva, akkor, akinek félnivalója volt a törvénytől, jobb, ha távol marad. Ha asszonyruha volt ráakasztva, esély volt egy „pásztorórára”.

Nem nagyon szeretik az egrieket, mert a monda szerint egri lőrét kevertek a kötőanyagba, ami olyan savanyú volt, hogy összehúzta az elemeket, ezért olyan szilárd a kilenclyukú híd.

Befejezés:

Kérdezik az öreg csikóstól - mondja bátyám, milyen az igazi csikóstokány?

Tudja a fene, hiszőn én mindig slambucot öttem.

A hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyár romantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje.

                                                                                   Készítette: vinpet