Translate

2022. május 17., kedd

Nádasdy kastély – Nádasdladány

 Nádasdy kastély – Nádasdladány

A kastély szépen, korhűen berendezett igazi Tudor jellegű épület, a látogatás felér egy időutazással.


A hatalmas, ősfás park szépen gondozott, nagyszerű természeti környezet a kikapcsolódásra.

A kapun belépve, az impozáns, angol stílusú kastély lenyűgöző látványként, festői módon bukkan elő a fák között. A büszkén lebegő zászlóval, csipkés, sokkéményes tornyaival, a kastélyt körülölelő hatalmas angolparkkal akár egy történelmi film helyszíne is lehetne. Ilyennek képzelünk egy későközépkori angol kastélyt.

A kastélyt a korszak legmodernebb berendezéseivel szerelték fel. Légfűtéses rendszer biztosította a megfelelő komfortot, de volt itt gáz majd villanyvilágítás, beszélőcső hálózat, csatorna és földalatti ételszállító rendszer. A torony nagy öntöttvas tartályt rejtett, ahonnan a fürdőszobákat ellátták vízzel.

A felújítás és az enteriőr kialakítása során arra törekedtek, hogy a látogató érezze úgy, hogy valódi főúri otthonban jár. A kastélyközponti eleme az üvegtetős, mozaikpadlós átrium.



Természetesen a kastély berendezése sokkal gazdagabb volt, mint ahogy most látjuk. A kastély egyik legszebb tere a nagyszalonból nyíló télikert, melyet régi fényképek alapján állították helyre. 


A kastély legjelentősebb terme a családi arcképcsarnok, a Hauszmann Alajos által tervezett Ősök Csarnoka, melybe visszakerültek az eredeti festmények és néhány családi portré, bár nem ezek a legértékesebb műalkotások.




 A nagy szalon falán látható a hatalmas holland selyemgobelin.

A billiárdszoba hatalmas festménye Nádasdy Ferenc legendás agárdi falkavadászatait örökítette meg.


 A könyvtár is a kastély ékessége.


Az épületben sok helyen láthatjuk a Nádasdy család vadkacsás címerét.

A szerelem kastélya

A főúri kúriához kapcsolódik  egy szomorú, romantikus esemény is. A tragikus szerelmi történet emlékére a hűség és a szerelem kastélyának is nevezik. Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona közösen álmodta meg a kastély Tudor-stílusban történő felújítását, de a boldogság nem tartott sokáig mert Ilona 24 éves korában váratlanul meghalt kolerában, három kisgyermeket hátrahagyva. Nádasdy gróf soha nem nősült újra. A díszkandalló két oldalán az építtető, Nádasdy Ferenc és Zichy Ilona Benczúr Gyula által festett portréi láthatóak.


A felújított Nádasdladány-i kastéllyal a magyar történelem egy darabja éledt újra, megismerhetjük az egykori főurak mindennapi életét.

                                                                                     vinpet - 2022.tavasz

2022. január 27., csütörtök

Karlovy Vary – Karlsbad

 Karlovy Vary – Karlsbad


A híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.
Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.
Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  


A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez a Becherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.

A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieu alakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/








  

                                                                    A híres tükörterem

A szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. 
A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:




Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban.
Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.
No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.

Ivókúra:
Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. 
Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. 
Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.

Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.



                             Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő


                                Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzést

Becherovka:

Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.
A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/, mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. 
Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.





Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.


   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat

                        

Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.












2021. november 24., szerda

Graz

 Graz


Graz (a szlovén Gradec, "kis vár" szóból) Stájerország osztrák tartomány székhelye a Mura folyó két partján fekszik. Ausztria második legnépesebb városa és második legfontosabb egyetemvárosa.

Graz felfedezését összekötöttük a városban rendezett jégszobrász világbajnokság megtekintésével. A hideget nem kifejezetten szeretjük, de most nagyon drukkoltunk, hogy a szobrok hosszabb ideig maradjanak meg. 
Sajnos az időjárás nem kedvezett a versenynek, egy lovas szoborról, pl. leolvadt a ló farka, és a versenyzők kétségbeesetten próbálták visszaragasztani, mielőtt a zsűri odaér. 

A város szülöttét, Schwarzeneggert is megmintázták jégből, de szerencsére, neki nem olvadt le semmije.


 
                                                            A központi szobor


                                                           Készülnek a mesterművek


                                          A magyar versenyzők szobra

Graz történelmi központja 1999 óta világörökség része. Egyedülálló varázsát épen maradt óvárosa, három középkori temploma, reneszánsz udvarai, árkádsorai, lenyűgöző barokk homlokzatai jelentik.  
Az Óvárosban sétálgatva román, gótikus, reneszánsz, barokk és szecessziós stílusú épületekben gyönyörködhetünk.



A város jelképe, a Schlossberg, mely egy 474 m magas, kicsi, zöld hegy az óratoronnyal. Innen nyílik a legjobb kilátás a város piros téglatetőire.




Schlossbergre feljuthatunk a 260 fokból álló Schlossberg lépcsőn is, menet közben gyönyörködhetünk a kilátásban. 
Aki nem szeret gyalogolni, a hegyi vasúttal vagy a felvonóval is kényelmesen feljuthat a hegyre. Fentről lenézve a város romantikus utcáinak, csodálatos olasz palotáinak a látványa tárul elénk.



Az óratornyot, Graz legismertebb jelképét eredetileg a XIII. században építették, az óramű 1712 óta működik benne. 
A kis- és nagymutató fel van cserélve (a nagymutató mutatja az órákat, a kismutató a perceket), de az 5 m átmérőjű óralapról így is le lehet olvasni a pontos időt.





Séta a városban:


                                                        A városháza


Mehlplatz és a Farberplatz környékén található éttermek, kocsmák, kávéházak és bárok együttesét „Bermuda-háromszögnek” nevezik az éjszakai élet ismerői.



A Glockenspielenplatzon, pontosan 11, 15 és 18 órakor kinyílik két ablakszárny, és egy fából faragott, népviseletbe öltözött pár forog a harangjáték ritmusára.




                                                          Graz-i panoráma


                                                                                                                                                        vinpet 


2021. október 15., péntek

New York, a felhőkarcolók árnyékában


New York

Az Európából hajón érkező utas itt pillantja meg először a város és egész Amerika szimbólumát a Szabadság-szobrot.



Azt szokták mondani, hogy New York nem Amerika, de New York nélkül Amerika sem lenne. 

A nemzetek sokszínűsége elképesztő. A városban külön negyedekbe tömörülnek a különféle nemzetek, a statisztikák szerint több ír él itt, mint Dublin-ban, több olasz van, mint Rómában, és több zsidó van, mint Tel-Aviv-ban, de hiába élnek sokan a kínai negyedben, Pekinggel nem vehetik fel a versenyt.

New Yorkban szinte minden lehetséges, de mindennek az ellenkezője is. Ez az a város, ami folyamatosan változik, ahol tegnap még nyomornegyed volt, ma keresett turista helyszín. 

Érdekesség, hogy a Harlem negyed rossz híre mennyire elterjedt a világban, miközben manapság békés, jó közbiztonsággal rendelkező városrész, ahová folyamatosan települne be a jómódú amerikaiak.

A felhőkarcolók árnyékában egy Magyarországnyi ember siet valahová, nyüzsög nap, mint nap.
 
Van a városban párizsi mintára kialakított művész-negyed, a Greenwich Village, a londoni City-t utánzó üzleti negyed, de még fellelhetőek az egykori holland kisváros, a New Amszterdam stílusjegyei is.

Ezzel el is érkeztünk a város kialakulásának történelméhez.

Egy kis történelem:

Henry Hudson kapitány a Holland Kelet-indiai Társaság képviseletében 1609-ben kötött ki a Manhattan félszigeten, az Észak-nyugati átjárót keresve.

A helyi „indiánok”, maradjunk ennél a megszokott szóhasználatnál, barátságosan fogadták őket. A jó hír eljutott Hollandiába is, és 1620 táján már érkeztek az első holland telepesek.

Hogy teljes legyen a béke az ott élő „algokin” indiánokkal, Peter Minuit 24$-ért és némi üveggyöngyért megvásárolta a Manhattan félszigetet, és megalapították New Amszterdam városát.

Nem is tudom, hogy miért nem a hollandokat tartjuk az üzletkötés mestereinek. Manhattan középső részén, egy telek mostanában 80-100 millió dollárért cserél gazdát.


A turisták is elképedve bámulják ezt a fantasztikus üzletet megörökítő szobrot.

Az angolok nem nézték jó szemmel a holland gyarmatosítást, hiszen ők is új területekre vágytak. Ezért Jakab yorki herceg királyi bíztatásra, elindult a terület meghódítására.

 A hollandok némi tárgyalás után, puskalövés nélkül átadták a várost, amely a yorki herceg nevét felvéve, New Yorkra változtatta meg a település nevét.


Festmény is megörökíti a nagyszerű üzletkötést.

Az amerikai függetlenségi háborúban a város egy része leégett.  1783. november 25.-én vonultak ki a brit csapatok az Egyesült Államok területéről.
A következő évben itt iktatták be George Washingtont az Egyesült Államok elnökének. New York 1790-ig az USA fővárosa volt.

A „Nagy Alma” elnevezésre több történet is van, de a legvalószínűbb, hogy az 1930-as években a színes bőrű jazz-zenészek honosították meg az elnevezést. Az ő körükben élt a mondás, mely szerint „sok alma terem a siker fáján, de nagy alma csak egy van”. Minthogy igazán nagy sikert jelentett New Yorkban befutni jazz-muzsikusként, több forrás szerint ez tekinthető a név valódi eredetének."

New York felé közeledve eszembe jutott egy kis történet a 29-30-as évek magyar bevándorlóiról.
Abban az időben sokan vágtak neki a nagy útnak, hiszen itthon a 3millió koldus országaként jellemezték hazánkat. ( József Attila: Hazám:)

”Sok urunk nem volt rest, se kába,
  birtokát óvni ellenünk
  s kitántorgott Amerikába
  másfél millió emberünk.”
                                              
Szóval ekkor történt, hogy a nagy hajó megérkezett New York kikötőjébe, és az elcsigázott férfiak mit hallottak?    Pinát, pinát, pinát…….. kiáltozták a partról, és azt hitték már itt a Kánaán, de csak földimogyorót kínáltak az utcai árusok. ( peanut )

 **********

New York ma a szuperlatívuszok városa, itt minden mérhetetlenül nagy és elkápráztatóan drága.
A város öt egymástól független részből áll: Manhattan, Bronx, Queens, Brooklyn és Staten Island.
New York City nem tévesztendő össze New York állammal, melynek a fővárosa, Albany.

Mi észak felől Bronxon keresztül érkeztünk New Yorkba. A látvány, rémisztő volt, komor, sötétbarna házak, sehol egy ember, a bevezető alagútban mérhetetlen kosz, a döglött macskától, az eldobott tűzoltó tömlőig, törött dísztárcsákig minden mocsok előfordult.

Az oszlopok feketék a kipufogó gáztól, kilátszik belőlük a rozsdás betonvas, szóval szörnyű látvány.
Lassan kezd az egész negyed a csata utáni Sztálingrádhoz hasonlítani.


 A bűnözés itt a legelterjedtebb, még nappal sem ajánlatos erre kószálni, de sötétedés után biztosra veheted, hogy kirabolnak.

Emlékezzünk a 70-es évek végén bekövetkezett nagy áramszünetre. A túlterhelt rendszer felmondta a szolgálatot, és közel két napra teljes sötétségbe borult a város, tombolt a vad erőszak és fosztogatás.

Leálltak a metrók, kialudtak a közlekedési és az utcai lámpák is. Voltak helyek, ahol buli hangulat alakult ki, és az emberek jól érezték magukat a sötétben,

Kilenc hónappal a hosszú áramszünet után 30 százalékkal megemelkedett a születések száma New York városában.
Ebből az időből származik egy kis történet, miszerint, a tűzoltók sorra járták a felhőkarcolókat, és mentették az ottrekedteket.
Egy elakadt liftbe bekiabáltak, „van önök között terhes nő?” Mire egy férfihang válaszol: „nincs, még csak most ismerkedünk.”

A Szabadságszobor:

New York-i sétánkat mi mással kezdhetnénk, mint a Szabadságszobor meglátogatásával. A sziget, ahol a szobor található, csak hajóval közelíthető meg. 

Már a beszállásra várakozva is érdekes szobrot láthatunk. A vízi mentők hősiességének állít emléket.



A szobor a talapzattal együtt 100 méter magas, kinyújtott jobb karja a szabadság fáklyáját emeli magasra, míg bal kezében a Függetlenségi Nyilatkozat egy példányát szorítja magához.


A nőalak, a „Lady Liberty” jelentése, „a szabadság beragyogja a világot”. A szobor a franciák centenáriumi ajándéka az amerikai népnek, érdekesség, hogy a kicsinyített változatot Párizsban láthatjuk.

Nézzünk meg egy panoráma összeállítást a Szabadság szoborról:


Útközben a hajóról megcsodálhatjuk Manhattant, rajta a lerombolt tornyok helyén épülő felhőkarcolóval, amely a város legmagasabb épülete lesz.

Építési magassága éppen látogatásunk idején haladta meg az Empire State Building magasságát, tehát már most a város legmagasabb épülete.

Nézzünk meg egy videót a terrortámadás áldozatainak, és a mentés hőseinek emlékére:





Az Empire State Building:

A 34. utca és az 5. sugárút sarkán áll New York leghíresebb épülete, mely az 1930-as évek gazdasági világválsága alatt készült el alig egy év alatt, 102 emeletes, magassága a tv toronnyal együtt eléri a 490 métert.

Átadása után a helyiek tréfásan Empty State Buildingnek nevezeték, az empty ürest jelent, mert csak kis hányadát tudták bérbe adni.

Az épület számtalan filmben szerepelt, vagy magát a történetet helyezték oda, vagy egyszerűen csak, mint New York-i látképként jelenik meg. Belsejében irodák találhatók, üzletek, kávézók, a turisták pedig mennek a kilátóba. 
King Kong is ide menekült az üldözői elől.

Gyorslifttel lehet felmenni a 86. emeletre, majd ott átszállva, a kilátó szintre. Indulásnál úgy érzi az ember, hogy a gyomra lemaradt egy emeletet.

Itt rendezik meg minden évben a népszerű lépcsőfutást, amikor 1576 lépcsőfokon kell felrohanni a 86. emeletre. A futók, mintegy 10 perc alatt küzdik le ezt a magasságot.

A terrortámadás óta csak fokozott biztonsági ellenőrzés után lehet bejutni az épületbe. Látogatásunk idején számos rendőrautó állt az épület előtt, azt hittük, hogy május elseje miatt, ami amerikai kezdeményezésre lett a munka ünnepe, de kiderült, hogy egy évvel korábban ölték meg Osama Bin Ladent, és tartottak egy esetleges terrorcselekménytől.

A kilátóból fantasztikus rálátás nyílik a városra.







ATimes Square:

A The New York Times-ról elnevezett tér a város egyik jelképe, a Broadway és a 7. sugárút és a 42. utca kereszteződésénél fekszik.

Néhány szó a város utcáiról. A sugárutak, az avenue-k, az óceántól indulnak, egymással párhuzamosan, ezeket keresztezik a számmal jelölt utcák, a street-ek.

A középső az 5. sugárút, a Fifth Avenue, mely kettéosztja a számozott utcákat. Minden utcából van keleti és nyugati, attól függően, hogy milyen irányban van az 5. sugárúttól. De hogy ne legyen egyszerű a helyzet, a Broadway átlós irányban keresztezi az utcákat, és így alakult ki egy hosszú tér, a Times Square.

A terület eredeti neve Long Acre volt, majd a XIX. század közepétől Longacre Square-nek  kezdték nevezni. Ekkortájt nem volt valami jó környék, a korábban délebbre lévő vöröslámpás negyed fokozatosan errefelé terjeszkedett.

1904-ben a The New York Times kiadója kezdett itt új irodát építtetni az újságnak, ami 120 méteres magasságával, akkor a világ második legmagasabb épülete volt.
Az újság után Times Square-re keresztelték át. Az újság már régen elköltözött innen, de a tér neve nem változott.
A hely a fényes reklámoknak is köszönheti ismertségét. A híresebbek közé tartoztak a Bond ruhaáruház szobrai és vízesése az 50-es évekből, majd később a füstöt pöfékelő Camel  cigarettareklám.


A 60-as években a drogok is megjelentek az utcákon, ami magával hozta a prostitúciót és a bűnözést.
A tér a 70-es évekre a város legveszélyesebb része, a bűnözés szimbóluma lett, a turisták elkerülték. Gondoljunk csak az Éjféli cowboy vagy a Taxisofőr című filmekre.

Aztán a 90-es években Rudy Giuliani polgármester a „zero tolarencia” meghirdetésével megtisztította a területet a bűnözéstől, a tér mára biztonságos turistalátványosság lett.

A tér esténként olyan, mint nálunk szilveszterkor a belváros, ezernyi színben csillogó óriás reklámok, tolongó, fényképező tömeg, mint egy hatalmas kaleidoszkóp szüntelen vibrálása.

Évente a turisták milliói keresik fel a Times Square-t, az embernek olyan érzése van, hogy most van itt egyszerre mindenki.
Az ember igazán érezheti a világ egyik legnagyobb városának lüktetését.

A Times Square-i szilveszter élménye óriási, amikor az év utolsó másodperceiben leereszkedik az 500 kilós kristálygömb, és több mint félmillió ember együtt számolja a másodperceket éjfélig, az felejthetetlen élmény, éppen ezért a világ kedvenc szilveszteri úti célja.
Nézzünk meg egy videót az éjszakai New Yorkról:

http://www.youtube.com/watch?v=OdbK8pMTk-s








A Broadway:

A Broadway eredetileg egy Wickquasgeck nevű csapás volt a sűrű Manhattanen keresztül az amerikai őslakosok számára. 

Ahogy a hollandok megérkeztek, az ösvény egy csapásra a legfontosabb útvonal lett keresztül a szigeten a New Amsterdam-iak számára. Jelentése, széles út.

Az első színház 1895-ben épült itt, az első világháború idejére pedig már ez volt a város színházi negyede, ahol olyan sztárok léptek fel, mint Fred  Astaire vagy Charlie Chaplin.


Hosszú lenne felsorolni azokat a színdarabokat, musicaleket, amelyek innen indultak el világhódító útjukra.
Csak néhány: West Side Story. Kiss me Kate, My Fair Lady vagy az újabbak közül, a Sunset Boulevard, az Oroszlánkirály, az Operaház fantomja, a Bonnie és Clyde, a Rock of Age stb.
A leghosszabb ideig a Macskák volt műsoron, közel 8000 alkalommal mutatták itt be.

Meg kell még említeni az ún. Off-Broadway színházakat ahol kisebb költségvetésű, gyakran kísérleti darabokat játszanak, de több itt bemutatott mű átkerül a nagyobb színházakba is.




Nézzünk meg egy panoráma összeállítást:

http://www.airpano.ru/files/Millennium-UN-Plaza-Hotel-New-York-Night/2-2

A Wall Street:

A 17. században itt húzódott a város határa, melynek védelmére a hollandok egy falat emeltek, (De Waal Straat ) és innen ered a mai elnevezés. A keskeny utcákat is Amszterdamot utánozva alakították ki.

 A város növekedésével, a fal egyre inkább a fejlődés gátjává vált, ezért lebontották.

Ma a város és mondhatjuk, hogy a nemzetközi pénzvilág központja, itt van az amerikai jegybank, a Federal Reserve Bank, és a híres tőzsde is, a NewYork Stock Exchange, vagy, ahogy becézik a „Big Board”.

Naponta dollármilliókat érő részvénykötegek cserélnek itt gazdát. A brókerek és a pénzvilág gyakran gátlástalan lovagjainak életét a Tőzsdecápák című filmből ismerhetjük meg legjobban.



1989-ben egy olasz-amerikai szobrász engedély nélkül a tőzsde épülete elé helyezett egy támadó bikát ábrázoló, 3 és fél tonnás szobrot.

Másnap szórólapokon tudatta, hogy a bikát az 1987-es tőzsdei fekete hétfő ihlette és az amerikaiak erejét és jövőbe vetett reménységét fejezi ki. 
A rendőrség még aznap délután lefoglalta és elszállította, de mivel az embereknek tetszett a szobor visszakövetelték.
Egyébként, emelkedés esetén a Bika uralja a tőzsdét, csökkenéskor pedig a Medve.



 

A Brooklyn Bridge: 

Az East Riveren átívelő híd építésének gondolata az 1800-as évek elején merült fel először, de akkor kapott igazán lendületet, amikor John Roebling német származású mérnök és drótkötél gyáros egy hideg télen kompjával a jég fogságába került. 
Manhattant és Brooklynt ekkor még csak kompjárat kötötte össze, és az időjárástól független, gyors átkeléshez szükség volt egy hídra.

A kezdeti hűvös fogadtatás után 1867-re sikerült megszereznie a politikai és gazdasági támogatást, ekkor hozták létre a New York Bridge Company-t, az építkezés pedig két évvel később kezdődött.

Roebling lábát azonban egy komp a rakpart falához nyomta, amit túlélt ugyan, de vérmérgezést kapott és meghalt, az építkezés felügyeletét fia vette át.
A munka embertelen körülmények között zajlott. A pillérek alapozását a folyómeder alján, hatalmas keszonokban végezték. Sok munkás légembóliában halt meg.

 Az ünnepélyes átadás 1883. május 23-án volt, Emily Roebling ment végig elsőként, kezében egy kakassal, ami a győzelmet szimbolizálta.

Pár nappal később pánik tört ki a zsúfolt hídon, mert az emberek azt hitték, hogy le fog szakadni.

Később, 1884-ben a híd erejét demonstrálandó 21 elefántot hajtottak végig rajta.

A Brooklyn Bridge építésekor a világ leghosszabb függőhídja volt, és azonnal New York egyik jelképe lett, a pilléreknél csak a Trinity Church tornya volt magasabb.

2006-ban rutinellenőrzés során egy jól felszerelt, elfeledett, hidegháborús atombunkert találtak a pillér alapjában, tele évtizedes vizes hordókkal, konzervekkel, gyógy- és kötszerekkel.



Lincoln Center:


Az 50-es években épült megaméretű kulturális központban találjuk a Metropolitan Operát, a New York-i Filharmonikusok a megnyitó ünnepségen itt adták elő a Halleluja-t Leonard Bernstein vezényletével.
A hatalmas épületegyüttesben színházak, balett és múzeum is található.




A Rockefeller Center:

A világ egyik legnagyobb üzleti és szórakoztató komplexuma, zöld területek, éttermek, áruházak és irodahelyiségek egyvelege.

Az épületkomplexum tizennégy Art Deco irodaépületből áll, és négy International-stílusú toronyépületből.
A 70 emeletes Rockefeller Plaza (General Electric épület) legtetején található kilátó, New York egyik leghíresebb attrakciója. Az épületben van az NBC amerikai televíziós társaság.

A toronyház építése közben készült az a híres fekete-fehér kép, ahol 260 méter magasan, egy sorban ülve egy kiugró vasbetonoszlopon ebédelnek a szédülésmentes munkások. 



Az épületegyüttes nevezetessége a Radio City Music Hall és a téli korcsolyapálya, amely nyáron zöldellő szabadtéri kávézó.





A Szent Patrick székesegyház:

New York legnagyobb és legismertebb temploma a Rockefeller Center szomszédságában, ez a New York-i érsek temploma.
Szegény ír bevándorlók adományaiból épült 21 éven át, 1879-ben nyitotta meg először kapuit. 
Az eltelt csaknem másfél évszázad alatt tornyokkal és kápolnával egészült ki a neogótikus épület. A székesegyház a kölni dóm mintájára épült.



Múzeumok:


New Yorkban nagyon sok, mintegy ötven múzeum van, a 82. és a 105. utca közötti szakaszon található a legtöbb, ezért ezt a részt Museum Mile-nak is szokás nevezni, többek között itt van a
a Metropolitan és a Guggenheim Múzeum.

A Metropolitan Múzeum a világ egyik legnagyobb művészeti gyűjteményével rendelkezik. Mintegy kétmillió műalkotást gyűjtöttek itt össze a világ minden tájáról. Ezen kívül színvonalas időszaki kiállításokat is rendeznek.

A Guggenheim múzeum a modern művészeteknek ad otthont. Különösen az impresszionista és posztimpresszionista és az absztrakt remekművekből van gazdag gyűjtemény.






A város, filmekből ismert jellemzője volt a magasvasút, melyet már évtizedekkel ezelőtt lebontottak, csak néhány helyen hagyták meg, ott is befüvesítették.




A Central park:

New York lakossága a 19. század elején rohamosan növekedett, Manhattant beépítették lakóházakkal, felhőkarcolókkal, ugyanakkor kevés volt a városi zöldterület. Szükség volt egy tiszta levegőjű zöld területre.

 A város vezetése egy nagy központi parkban gondolkodott, a párizsi Bois de Boulogne vagy a londoni Hyde Park mintájára.


A tájépítészet atyjának tartott Frederick Law Olmsted tervezte a parkot, melyet 1858-ban nyitottak meg, a műtárgyak többsége is ebből az időből való.
Külön utakat alakítottak ki a gyalogosok, a lovaglók és a sétakocsik számára. A belváros zajos forgatagát sikeresen elrejtették a sétányok mélyebbre építésével és a sűrűn ültetett sövénnyel.

A park a 6o-as években a hippik közkedvelt találkozóhelye volt, itt játszódik a nagysikerű Hair musical is. Abban az időben, a parkban a közbiztonság nagyon leromlott, éjszaka nem volt tanácsos oda merészkedni.

Rengeteg volt a kábítószeres, az eldobált maradék anyagoktól még a park békés mókusai is agresszívek lettek, rátámadtak az emberekre.

Mára már a fiatal lázadók is megemberesedtek, pocakot eresztettek, és a mókusok is újra barátságosak.


A Central Park szélén áll a Dakota ház, melyben John Lennon lakott, amelynek a bejárata előtt gyilkolták meg.

Ma a park egyik szívet melengető látványossága a John Lennon emlékére készített Imagine emlékhely, amely mellett mindig friss a virág és valaki mindig ott pengeti a gitárját.

Nézzünk meg egy videót John Lennonra emlékezve:






Gasztronómia:

A városban elképesztően sok a kövér ember. A gyorséttermek zsúfoltak, mindenki kapkodva eszi a hamburgert vagy a hot-dog-ot. 
Érdemes megnézni a „Super size me” című filmet, melynek főhőse kizárólag gyorséttermi kaját fogyasztott és, az egészségtelen táplálkozás következtében néhány hónap múlva életveszélybe került.

Jellegzetes amerikai mentalitás, hogy 2-3 benyomott hambi után light colát kérnek, mert a másik hizlal.

Egy időben Giuliani, a város volt polgármestere kiutasította a hot-dog árusokat a forgalmas központi utcákról, mondván, rontják a városképet.
A New York-iak azonban nem támogatták száműzésüket, úgyhogy azok szépen visszatolták mozgó konyhájukat, s az elegáns öltönyös banktisztviselők és a kispénzű turisták újra sorban állhatnak a napi adagjukért.

Tulajdonképpen amerikai konyha nem is létezik, ahány nemzet él itt, annyiféle íz a mexikóitól az indonézen át a vietnamiig.

                                             
                                             Elégedett emberek


                                 Ma így nézne ki Dávid az amerikai kajától.
 


Biztonság:

Egy-két évtizeddel ezelőtt minden itt lakó kötelességének érezte figyelmezetni az idegent az állandó éberségre: "Mindig tudd, ki van mögötted, ha gyanús alakok jönnek szembe, menj át a túloldalra, ha kitépik a kezedből a táskát, ne harcolj érte..."

Mára New York nemcsak azért biztonságosabb, mert több a rendőr, hanem azért is, mert a szegényebb külvárosokban is csökkent a munkanélküliség, könnyebb és jobb az élet.

Biztonságos lett a metró, nem kell szorongani a pályaudvarokon sem, kevesebb a koldus, és a hajléktalanokat igyekeznek éjszakai szállásokon elhelyezni.

Éjjel nyugodtan haza lehet sétálni a színházból, vasárnap ki lehet menni a Harlembe egy látványos baptista istentiszteletre, és ha az ember elfáradt, aludhat egyet a Central Parkban a napon. A táskádat azért jobb, ha a fejed alá teszed.

Azért a turisták körében érdekes és népszerű termék volt az „egyszer használatos pénztárca”, melyben néhány dollár mellett egy-két kamu hitelkártya is lapult. Rablás esetén ezt kellett átadni.


A terrorizmus elleni védekezés odáig terjedt, hogy nincs nyilvános szemetes, mert az veszélyforrás lehet.

Érkezéskor a reptéren apró kis kutyákkal szagoltatják ki az élelmiszert, és akinél találnak (megáll előtte a kutya, kedvesen szimatol, körbejárja) na, annak annyi.

Jobb esetben pénzbüntetés, rosszabb esetben országhatárról való visszaküldés jár. Emlékezzünk csak a Mortadella című filmre Sophia Lorennel.

Bár itt is enyhült a szigor, egy kelekótya útitársnőnk bőröndjénél jelzett a kutyus, de ő semmivel nem törődve, a másik bőröndjét kereste, még a kabátját is ráakasztotta a biztonsági ember kezére, hogy vigyázzon rá.
Retorzió helyett, csak nevetés volt.

Vásárlás:

Egy New York-i, kirándulást nem lehet megúszni vásárlás nélkül, még akkor sem, ha már itthon megfogadod, hogy nem veszel semmit, főleg a felesleges dolgoktól tartózkodsz. Aki először jár Amerikában, azt bizony sokkolja kínálat.

 Az egyik leghíresebb áruház a Macy’s, ahová akkor is „kötelező” betérni, ha tényleg nem akarunk venni semmit. Bár, ha már egyszer bementünk, nehéz lesz kibírni. „The world’s largest store”, azaz a világ legnagyobb áruháza – így hangzik a Macy’s szlogenje.

A Szex és New York-on szocializálódott nőknek nagy kihívást jelent a Macy’s elképesztő női ruha kínálata, de kétségbeejtő egy pasi számára. Első gondolata, mennyiből fogom én ezt megúszni.

A Macy's Nagyáruház a város egyik jelképe, igazi kultuszhely, egykor státusszimbólum volt az ott dolgozók és a vevőkör számára egyaránt.

Fából készült mozgólépcsőivel engem a régi Corvin Áruházra emlékeztetett.




Érdekességek:

Egy történet az ötödik sugárútról:

Egy gazdag, elegáns, ámde igencsak hűvösnek és beképzeltnek tűnő nő állt a Tiffany kirakata előtt, és a maga tehetős gőgösségével pásztázta a drága ékszerbolt kirakatát, mígnem egy hajléktalan meg nem szólította: „Megveszi?” - kérdezte tőle egy gyémántgyűrűre mutatva, amely egy kettétört zsemlébe volt helyezve.

A nő fagyosan végigmérte a fura alakot és zordan válaszolt: „Meg. Miért kérdi?.”. „Csak mert akkor kihozhatná nekem a zsemlét, ma még nem ettem.” - felelte a hajléktalan.
Ezután a hölgy bement az üzletbe és végül megjelent az ajtóban a gyűrűvel és a selyemszalagra kötött zsemlével.

Utóbbit odaadta a férfinak és megkérte, hogy szálljon be luxusautójába. Egy szemtanú kérdésére a hölgy hihetetlen természetességgel elmondta: megfürdeti, ad neki ruhát, ennivalót, és hozzáfűzte: hogy ezek után mennyire akar újra ember lenni, az már csak rajta múlik.

New York az a város, amelyben sok minden megtörténhet, és „senki nem az, aminek látszik.”

A "to sell the Brooklyn Bridge" kifejezéssel az amerikai angolban a hiszékenységre, naivitásra utalnak. Ha valaki valami nehezen hihető történetet mesél, akkor szokták válaszul viccesen mondani,hogy megpróbálja eladni a hidat.

Gyors tempóban él és dolgozik a város, nincs idő a bizonytalankodásra. Eszedbe se jusson udvariaskodni, végig sem hallgatnak. Ne mondd, hogy „köszönöm szépen, de jeget nem szeretnék". A rutinos turista csak ennyit mond: no ice!

Nem fogod elhinni, de a new-yorki utak állapota sokszor még a budapestit is alulmúlja. Rengeteg a repedés és a kátyú, igaz forgalom is van bőven.
A kutyasétáltatás ma is komoly üzleti tevékenység.



New York nem pihen, és nem alszik. Itt mindig és mindenütt történik valami, bármennyi élményben is van részed, mindig úgy érzed, hogy lemaradtál valamiről.

Manhattant az East River túlpartjáról, a Hamilton parkból kell fényképezni. Ez a látvány tehát annak is ismerős, aki még sohasem járt itt.



Nézzünk meg egy videót New Yorkról, a dalt Frank Sinatra énekli:

                                                                                                                                       New York City 2012