Baltimore

 Baltimore

A Chesapeake-öböl partján fekvő Baltimore jelentő kikötőváros, Maryland állam legnagyobb települése. Az angolok ellen vívott háborúban a brit flotta tűz alá vette a várost, éjjel-nappal hullottak a lövedékek, de a Fort McHenry erőd felett ott lengett az akkor még csak 15 csillagos lobogó. 

Egy fiatal amerikai ügyvéd, Francis Scott Key, egy közeli hajóról nézte a hősies küzdelmet, és ennek hatására megírta a „Csillagos-sávos lobogó” című versét, amely ma az amerikai himnusz. 

Baltimore-ban található a híres író Edgar Allan Poe lakóháza és sírja. 

Itt született a híres úszó Michael Phelps is, aki minden idők legsikeresebb olimpikonjának számít. 

A városban sok híres történelmi épület és emlékmű van. Baltimore-ban a két nagy egyetem mellett számos más képzési forma található. 

Tele van a város múzeumokkal és nem utolsó sorban itt található a híres akvárium is.

A városnak különféle becenevei vannak, melyek közül talán a "Crabtown" (rákváros) a leghíresebb. 

A kikötő:

A Baltimori Tengerészeti múzeumban láthatjuk a USS Torsk tengeralattjárót. A harcedzett veterán hajó, nyugdíjas éveit a szárazdokkban tölti, látogatókat várva.

A neve "tőkehalat" jelent.

Részt vett a II. világháborúban, a Csendes-óceáni hadműveletekben. Itt kapta a becenevét, a „Japán partok vágtató szelleme”.

Több ellenséges hajót elsüllyesztett, egy alkalommal több mint hét órát kellett a mélyben tölteni, mert japán repülőgépek és hadihajók támadták. 

                                                                    Szolgálatban

Készítettem egy videót is az öreglányról: 

http://www.youtube.com/watch?v=TMmaQnpNuuI

A videót látva nehéz elképzelni, hogy a tengeralattjárón egyszerre 81 ember teljesített szolgálatot.

A meghajtó motorokat Susannak hívták.

Nyugdíjban 

Egy érdekes tábla a hajón: "Légy óvatos, a tengeralattjárónak nincs agya, használd a sajátod!"

Itt találjuk továbbá, a US Frigate Constellation vitorlás, amely a legrégebbi amerikai hadihajó. 1797-es vízre-bocsátását követően számos tengeri csatában vett részt.

Timur Lenk, a legendás hadvezér története

 Timur Lenk

Timur Lenk a mai Shakhrisabz városában született, itt látható egyik monumentális szobra, és hatalmas palotája kapujának romjai.

Timur egy kicsiny nomád csapat vezéreként kezdte a pályafutását, majd fortéllyal és fegyveres erővel a XIV. század közepére az Amu-Darja és a Szir-Darja folyók közötti egész területet uralma alá hajtotta. A csatákban a mozgékonyságra és a meglepetésre építő nomád taktika volt legfőbb fegyvere. Timur a hadjárataira egy hatalmas, edényszerű kő kutat is magával cipeltetett, melyet csata előtt színültig megtöltetett gránátalma-lével, mert úgy vélte, ennek fogyasztása növeli a harci kedvet. Indulás előtt minden katona merített egy kupával a harci löttyből. Csata után újra teletöltötték az edényt, és ismét ihatott mindenki egy kupával. Ez nem csak bonusz ital volt, hanem praktikus mérőeszköz is, ugyanis most kevesebb fogyott, mint korábban, és a különbségből a hadvezér bölcsei, kiszámították a harci veszteséget.

A hadvezér 1370 körül foglalta el Szamarkandot és kinevezte szultanátusa legfontosabb városának. Timur Lenk (a Lenk melléknév sántát jelent), Dzsingisz kán szellemi követőjének tekinti magát, szüntelenül háborúzik, és szinte az egész iszlám világot meghódítja. Szamarkand a „zöld város” Timur Lenk városa volt. 

Uralkodása idején Szamarkand a mongol világbirodalom középpontjaként Ázsia legszebb városává, a "Kelet paradicsomává" vált. Az egyik legöregebb város, abban az időben, a világ legnagyobb és legjelentősebb fővárosa volt. A "kelet varázsát idéző" várost a Kelet Rómájának s a muszlim világ gyöngyszemének nevezték költők és történészek.Timur Lenk mindössze néhány év alatt valósította meg az elképzeléseit, melyhez bárhol másutt nemzedékek munkája kellett volna. A városközpontban leromboltatta a házakat, hogy helyükre óriási fedett bazárt építtessen, mely csakhamar a kelet és nyugat közötti kereskedelem legnagyobb közvetítő- és átrakóhelyévé vált. A Zeravsan folyó mellett folyamatosan épültek a pompás mecsetek és medreszék, paloták és karavánszerájok. 

A város történelmi központja a Registan tér. Az elnevezés „homokos területet” jelent a hagyomány szerint itt voltak a kivégzések, és a homok beitta az áldozatok vérét. A hadjáratok végén a harcosok zsákjaikból itt borították ki az ellenség levágott fejeit és a mennyiséggel arányosan kaptak fizetséget. Valószínű, hogy innen eredeztethető a mai elosztásban is használatos: fejenként. A Registan három óriási medreszéje e korszaknak állít emléket. Impozáns méretei, gazdag díszítése, művészi mozaikjai és pompázatos, kék cserepei mind az egykori gazdagságot szimbolizálják.

Itt található a Timur unokája  Ulug-bek  medresze is. Apja, Sáh Ruh tovább folytatta Timur hódító politikáját, és még egy évszázadon keresztül biztosította a Timuridák hatalmát. Ulugh-bek  különösen fogékony volt a tudományra és a művészetekre. Verseket és történelmi tanulmányokat is írt, de inkább, mint csillagász alkotott maradandót. Csillagvizsgálójának romjai ma is láthatóak a városban. Csillagkatalógusát, Oxfordban is kiadták. Jellemző a korra, hogy saját fia ölette meg, mert szerinte apja, tudományos tevékenysége miatt, elhanyagolta a hódításokat.

Szamarkandban van Timur Lenk sírja is, a Gur Amir, (jelentése: királysír). A mauzóleum külsejében is lenyűgöző. A palotaszerű építmény fő részét henger alakú dob koronázza, ezen foglal helyet a 34 méter magas dinnye formájú kupola. Timur Lenk mellett, tanítójának, Mir Sayyid Barakának, fiainak, Mirán Sáhnak és Sáh-Ruhnak és unokáinak, Mohamed szultánnak és Ulugh-beknek is végső nyughelye. 

A temetés után kihirdették végakaratát és figyelmeztetését: senki ne merészelje megzavarni végső nyugalmát, mert tette nagy háborút von maga után. A monda szerint 1941-ben szovjet régészek merészkedtek felnyitni az uralkodó sírját, és egy erős testalkatú, mongolos koponyájú, vörös szakállú, jobb oldalára béna férfi maradványait találták benne. Néhány héttel később Németország megtámadta a Szovjetuniót.

Timur Lenk sírját egy hatalmas jade kő őrzi. A világ legnagyobb jade köve volt 1740-ig, amikor Nádir sah megpróbálta eltávolítani, s kettétört. Timur Lenk nagyságát méltatva a kőbe vésve ez áll: 

                             ”Ha én felemelkedem, a világ beleremeg”

Timur Lenk híres csatái

Timur hódításai során végig dúlta Közép-Ázsiát, lerohanta a Kaukázust, bevette Moszkvát, elfoglalta Damaszkuszt, Aleppót és Bagdadot is. A Kaszpi-tengertől Indiáig terjedt a birodalma. Kínát is meg akarta támadni, de meghalt.

Az Ankarai csata

Az egyre erősödő oszmánok hódítási terveit Timur Lenk a nomád hadvezér akasztotta meg. Timur hódításai során az  Oszmán Birodalom szomszédja lett, és hamarosan bekövetkezett az ellenségeskedés, amikor Bajezid szultán sarcot követelt az egyik Timur Lenknek hűséget esküdött török emirátustól. Timur Konstantinápoly helyett Ankarát támadta meg. Bajazid oszmán szultánra 1402 nyarán mértek megsemmisítő csapást Timur katonái az ankarai csatában.

A csata

Az összecsapás török támadással kezdődött, amit a mongol lovasíjászok nyílzáporral fogadtak. A török jobbszárny eleinte sikereket ért el, de az anatóliai szpáhik árulása és átállása következtében a csata menete megváltozott. A szárnyak lovassága összeomlott, a szultán vezette janicsároknak a centrumban több mint tíz órán át kitartó védekezése ellenére a túlerő győzedelmeskedett. Ezrek haltak meg, és sokan megadták magukat Timur Lenk hadseregének. A csata hevében a mongolok elfoglalták a közeli Çubukovasi falu kútját, ami az oszmán haderő egyetlen vízforrása volt. Bajezid is fogságba esett és mongol rabságban halt meg.

 Az Indiai csata

Mahmúd, Delhi szultánja százhúsz felfegyverzett harci elefánttal vonult fel Timur serege ellen. Az állatok ormányára kardokat csatoltak és hatalmas pusztítást végeztek ezzel az ellenséges gyalogságban. Timur serege megriadt a felfegyverzett elefántok láttán. A vezér szalmába tekert és olajjal meglocsolt, majd felgyújtott tevéket hajtatott az elefántok közé. A harci elefántok megrémültek a lángoló tevéktől és a saját katonáikat tiporták halálra. Amikor az égő tevék elérték Mahmúd seregét, a csata sorsa végképp eldőlt.

Ha többet szeretnél tudni Timur Lenk életéről és hódításairól, figyelmedbe ajánlom

Benkő László – Timur a hódító című könyvét.

Neckarsulm

   Neckarsulm      

Ipari város Württenberg tartományban, melynek története, kicsit az autógyártás fejlődésének a története is. A neve a város elhelyezkedéséből is adódik, ahol a Neckar és a Sulm folyók találkoznak.1873-ban alakul az NSU gyár, mely először kötőgépek gyártásával foglakozik. 

Eredeti neve: Neckarsulmer Strick-maschinen Fabrik - Neckarsulmi Kötőgépgyár). A XIX. század elején kezdik a motorkerékpárok, és az autók gyártását. 

Az ötvenes évek elejére az NSU a világ legnagyobb motorkerékpár-gyártójává válik, megépíti a különleges, "Fliegende Liegestuhl" névre hallgató motort. Ez, a mindössze 100 köbcentis gép 339 km/h sebességet ér el.

Ebben az időben, az általános iskola felső tagozatába jártam, ahol akkoriban nagy divat volt levelet küldeni az autó és motor gyártóknak, és jelvényt, valamint prospektust kérni. A kockás papírra előre megírt különböző nyelvű szövegek nagy értéket képviseltek, például egy német szöveg csereértéke egy saját készítésű rollerba való golyóscsapágy volt.

Az NSU gyár az egész osztályból, csak nekem küldte meg a jelvényt és a fényképeket, szóval iszonyú büszke voltam. 

Évtizedekkel később, amikor egy műszaki tárgyaláson vettem részt a gyár vezetőivel, személyesen is megköszöntem elődeik kedvességét. 

Mit mondjak, el voltak ájulva.

                                                                      A régi gyár

Egy korábbi típus, melyhez kísértetiesen hasonlít, a "Hruscsov bosszújának" becézett szovjet Zaporozsec.

                                                      A Wankel motoros Spider

                                              A forgódugattyús Wankel motor

                                                            A mai Audi gyár

                                                     A ma gyártott autók

                                                  

Istria - Bale

 Bale

Sosem hallottál még Bale nevű településről? Az interneten sem könnyű megtalálni, mert a keresés eredményeként, oldalakon keresztül, csak a hasonló nevű brit futballistáról találunk információt.

Bale egy mészkődomb tetejére épített jellegzetes isztriai kisváros, amelyet az illírek alapítottak, s erőddel vették körül. A X. századi Bembo-vár a település legnagyobb idegenforgalmi látványossága.

A rómaiak idején itt állt „Castrum Vallis”-t Caius Pulcrus alapította a Polából Parentiumba (a mai Poreč) tartó, só-lepárló mezők védelmére.
Baléba érkezve egy időutazás részese lehetsz, itt valóban megállt az idő. Ez az apró tengermelléki település csendből, kacskaringós kikövezett utcácskákból, több száz éves szokásokból és hagyományokból áll, mintha itt felejtették volna a középkorból.
A gótikus-reneszánsz vár a Soardo Bembo családé volt. A két oldaltorony egyike alatt található kapu az óvárosba vezet.  

A hangulatos, szűk sikátorok az elmúlt századokat idézik. Talán nem is lenne meglepetés, ha egyszerre csak eléd lépne egy római katona vagy egy velencei kalmár.

 

Rovinj

 Rovinj

Rovinjt Castrum Rubini néven egy Ravennai Anonimus nevű krónikás említi először a VII. században, de a történészek szerint a várost feltehetőleg már korábban alapították.

Más források azonban arra utalnak, hogy a térségében már az időszámításunk kezdete előtti századokban élénk kereskedelmi tevékenység folyt a hisztri törzsbéli őslakosok és a görögök között.

A város eredetileg szigeten épült, és jól védhetőnek tartották, de ennek ellenére a középkori hódítások során többen is elfoglalták. Tartósan Velence fennhatósága alatt állt, ahonnan csak a XVIII. században került ki Rovinj. A későbbi történelme megegyezik az Isztriai félszigetével.

A városról:

A várost számos, egészen pontosan 22 sziget veszi körül, a legnagyobbak a Szent Andrásról és Szent Katalinról elnevezett szigetek. 
A régi városrész a félszigeten fekszik, a városrészt uraló Szent Eufémia-torony az isztriai barokk építészet szép példája. 

Rovinjt szépsége miatt az Adria ékkövének nevezik. Az egykori halászfalu és halászkikötő ma is őrzi a régi idők szellemét, így Rovinj központjában még manapság is számos halászhajót láthatunk. 

Rovinj a tenger felől a legszebb. A kopott óváros, első házsora közvetlenül a tengerpartra épült, és viharos időkben egészen az első emeleti ablakokig felcsap a parti sziklákon megtörő víz. 

 

Zegzugos, macskaköves utcák, hangulatos házak, pálmafák, ódivatú kikötő, és az óváros dombja, jellemzi a várost. Igazi mediterrán lakóházak, keskenyek, magasak, az egymással szemben lakók az ablakon kihajolva akár kezet is foghatnak.

A hét egykori városkapu közül három maradt fenn eredeti formájában: a Szent Benedek-kapu, a Szent Kereszt kapu és az ún. Falak alatti kapu, a többit átépítették vagy elpusztultak. Az 1680-ból fennmaradt Balbi-Ív jelképezi az óváros bejáratát.

Szent Eufémia temploma:

Az impozáns barokk építmény a város első számú műemléke, melyet a kereszténység egyik kevésbé ismert női vértanújának szenteltek. Eufémiáról keveset tud a történetírás, viszont annál több legendát tartanak róla számon. Díszes, szarkofágját, Eufémia földi maradványaival együtt, a templom kincstárában őrzik.

A névadó, Eufémia 304-ben a keresztényüldözés áldozata lett 15 éves korában, a legenda szerint, kiéheztetett oroszlánok elé vetették, de azok nem bántották, a feldühödött rómaiak ezután a lányt kerékbe törték.

A keresztények a holttestet márvány szarkofágba fektették, amit Konstantinápolyban helyeztek el. 300 évvel később nagy vihar közepette a szarkofág eltűnt a helyéről és néhány nap múlva Rovinj mellett jelent meg, a tengeren lebegve. 
Egy halászfiú húzta partra a szarkofágot, amelyet ezután a templomban helyeztek el. A templom tornya a velencei Szent Márk téri harangtornyot mintázza, csúcsán Szent Eufémia szobra látható. A szobor a szél hatására elfordul, a helyiek tapasztalata szerint, ha a szárazföld felé néz, eső, ha a tenger felé, jó idő várható.

A templomdombról gyönyörű panoráma nyílik a városra és a tengerre.

A Vörös óratorony:

A kikötőben található óratorony egyértelműen tükrözi a velencei hatást. A homlokzaton látható szárnyas oroszlán dombormű kifejezetten velencei jelkép.

Az óratorony előtt egy aranyos szökőkutat láthatunk, bronzszoborral a tetején. A part kőgát sirályai nagyon barátságosak, valószínűleg folyamatosan kapnak valami csemegét. 

Gasztronómia:

Séta után érdemes megkóstolni az ízletes fánkféléket, fahéjas por- vagy kristálycukorral megszórva. A régió legnépszerűbb bora, a malvazija.