Kínai Holdújév

Kínai Holdújév

Idén a kínai holdújév (Chunjie) más néven „tavaszünnep” a mi időszámításunk szerint január 31-re esik. Február 1.-től 4712-őt írnak, és a holdfordulóval elkezdődik a Jang Fa, a Ló éve, melynek első és legerősebb üzenete a Tűz felfokozott és igen erős jelenléte. A tüzes Ló lángra lobbantja még a szunnyadó parazsat is.

A jövő év kulcsszavai az akarat, a szenvedély és a lelkesedés. Felébred bennünk az igény, hogy végre jól érezzük magukat és lerázzuk a magunkra erőltetett láncokat, és a béklyókat. A Ló évében már nem lehet tovább sodródni, erre számíts! Felelősséget kell vállalnod az életedért, és határozottan kiállni végre magadért.

Minden ebbe az irányba mutat. Ha az életed bizonyos területei napról napra elviselhetetlenebbé válnak, azért történik, hogy ismerd ezt fel és ne tolerálj tovább csak a békesség kedvéért.

Személyes érintettség, hogy én is a Ló évében születtem, és ha a sok szép dolog mellé még az egészség is társul, akkor boldogan nyerítek egyet az év végén.

Az újév kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptár szerinti február 4.-éhez legközelebb eső Újhold napján van.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21.-e és február 21.-e  közé esik. A gyakorlatban a kínaiak a hivatalos naptárakból tudják meg, hogy az adott évben mikor tartják legnagyobb ünnepüket.

Nem csak Kínában, de a világ számos pontján található kínai kolóniákban napokra megáll az élet, mindenki az újévet ünnepli, még az üzleti forgalom is leáll. Igyekeznek úgy megünnepelni a jeles napokat, mintha otthon lennének.

Nálunk a Millenáris Parkban rendezték az újévi ünnepséget.

Vásárolhattál itt mindenféle kínai csecse-becsét, ruházatot, füstölőket, de legtöbben a kínai gyógymódok iránt érdeklődtek.

Volt itt teakóstolás, egészségi tanácsadás, de tradicionális kínai ételeket is ehettünk, melyre még külön biztatást is kaptunk.

Természetesen ettünk húsos táskát, de szerepelt a kínálatban fűszeres csirkehús és fafül gomba is.

A biztonság kedvéért azért lefotóztam az ételeket, hogy adott esetben meg tudjam mutatni az „intenzíven”, hogy milyen ételt ettem. Persze ez csak egy kis rosszmájúság, mert nagyon finom volt minden.

A színpadokon szinte a teljes folklórt felvonultatták. Láttunk és hallottunk énekeseket, táncosokat, volt több tai-chi bemutató is, érdekes módon ezt csak magyarok adták elő. A tai chi nem az izom erejére, hanem a belső erő fejlesztésére helyezi a hangsúlyt. Hevenyészett magyar fordítása: Nagy Legvégső Ököl.

Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, de manapság Kínában az emberek általában nem egészen egy hét szünetet kapnak.

Az ünnepségsorozatot az év 15. napján a lampionünnep zárja

Az újévhez nagyon sok szokás is társul Kínában. 

Néhány érdekes ezek közül:

Az ünnepre való készülődés legfontosabb része az, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól.

A takarítással azonban vigyázni kell: hogy a jó szerencsét ne kergessék ki az otthonokból, a szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell söpörni, s onnan óvatosan kivinni, lehetőleg a hátsó ajtón.

Mindenki igyekszik vadonatúj ruhát viselni s megszabadulni régi rongyaitól, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak.

Az emberek az ünnep előtt megpróbálják behajtani adósságaikat is, ha ugyanis újév napján valaki az adósuk, akkor az egész évben tartozni fog.

Az ünnephez hozzátartozik a petárdázás, a rossz szellemek elijesztésére is szolgál. Éjfélkor a ház minden ajtaját és ablakát kinyitják, hogy a búcsúzó év távozni tudjon.

Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak.

Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni, még a „négy” szám kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a „halál” (si). 

A sírás sem megengedett: ha ugyanis valaki sír az év első napján, akkor egész évben sírni fog. Ezért aztán ezen a napon, bármilyen rosszak legyenek is, a gyerekeket sem szabad megverni.

Az újévi szokásokhoz tartozik a „piros tasak” (hong bao) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek.

A borítékba rejtett pénzzel azonban vigyázni kell: az összegnek páros számnak kell lennie, a páratlan számok ugyanis bajt hoznak mind az ajándékozónak, mind a megajándékozottnak.

A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak, a holdújév a kínaiak számára valóban „piros betűs ünnep”.

Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását, ahogy ezt a képeken is láthattuk.

A piros díszek mellett az újév elengedhetetlen kelléke a narancs. Ennek az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a „narancs”, az „arany” és az „édes” ugyanúgy hangzik (yam). 

Hasonló okból, mivel a „mandarin” és a „szerencse” kiejtése is megegyezik (kat), a mandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban.

Itt is ügyelni kell, hogy páros számban ajándékozzuk őket, egyébként nem hoznak szerencsét.

A tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges gyermekáldást, a szárított tofu, (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. A gyermekáldás alatt természetesen fiút kell érteni.

Természetesen ennél jóval több újévi szokás van, melyek tájegységek szerint változnak is, de ez a néhány érdekesség a legjellemzőbb.

                                                       Íme, a tüzes Ló!

Vessünk egy pillantást a kínai horoszkópra is!

És végül egy kis videó: 

https://www.youtube.com/watch?v=WNLGSTTvRAI

                         2014 január 31                   Készítette: Vincze Péter