Tavaszi séta Kecskeméten

Kecskemét

Petőfi Sándor „hírös városnak”, Vámbéry Ármin „napkeleti városnak”, Jókai „a puszták metropoliszának”, Móricz Zsigmond „a magyar nép munkás élete mintaterületének” nevezte Kecskemétet. Weöres Sándor is elcsodálkozott a monumentális táj, a kecskeméti piac látványán:

„Mi mindent látni Kecskeméten,
melyet a világ nem terem!
Ázsiát-Amerikát járunk
És mind itt van egy helyen.”

Egy kis történelem:

A népvándorlás alatt számos nép megfordult itt, mivel a település fontos kereskedelmi út mellett feküdt. 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele. A török hódoltság időszakában állandó harcok jellemzik a környéket.

Kecskemét több tekintetben is védettséget élvezett, egyrészt a természeti adottságai miatt volt jó helyzetben, emellett kivételezett jogi helyzetet is vásárolt magának azzal, hogy a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte.  

A város az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba, 1848. szeptember 25.-én a régi vásártéren mondta el Kossuth Lajos híres hadba hívó beszédét.

A város címere egy hatszögletű vörös színű pajzs, melyben, a zöld hármas halom középső részén egy fehér kecskebak tekint a jövőbe. Ez látható a középületeken. Az ünnepi változaton, a pajzs fölött a magyar Szent Korona látható, alul pedig a város jelmondata olvasható:

„Sem magasság, sem mélység nem rettent”

A város nevének eredetéről több változatot is fellelhetünk.

Egyesek szerint nincs megfejtése, míg a többség a „kecske” szót tekinti alapnak, a „mét”, pedig járást jelent. (bolgárul a „koziczkameta” szó jelentése: kecskejárás)

Emellett szól az a tény is, hogy Szent Miklós a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott.

A várost a kecskeméti barackpálinka, a színes kerámiával díszített szecessziós épületek és a "Kodály- módszer" teszik messze földön ismertté.

A tágas, sétányokkal tagolt, impozáns Kossuth téren nevezetes épületek sora fogad.

A történelmi főtér sajátossága, hogy az országban egyedülálló módon szinte az összes felekezet temploma megtalálható itt.

A Nagytemplom:
A főtéren magasodik a város talán legismertebb épülete, a Nagytemplom vagy Öreg-templom. Az "öreg" jelző az alföldi szóhasználatban azt jelenti, hogy "nagy", "hatalmas". Az épület az Alföld legmagasabb építménye, templom tornya 75 méter magas, harangja valamikor egészen Bugacig elhallatszott, és a határban dolgozók számára az ebéd idejét jelezte.

A Szent Miklós-templom:
Más néven a Barátok temploma, vagy Ferences templom a város katolikus hitéletének egyik központja, Kecskemét legrégebbi, ma is álló épülete. A város legöregebb temploma, 600 éve épült az eredetileg gótikus stílusban, de gazdag barokk belsővel.

Szentháromság templom:

A templomot a városba letelepedett görög és szerb kereskedők építették. Helyén a török uralom alatt dzsámi működött, annak tégláiból épült a mai templom elődje. A jelenlegi klasszicista stílusú templom Fischer Boldizsár tervei szerint készült el a XIX. században.

Görögkeleti szokás szerint a templomban nincsenek ülőhelyek, csupán néhány támaszkodószéket találhatunk, az idősek, betegek részére.

Mellette találjuk a Görög Egyházművészeti Múzeumot, ahol értékes ikonok, kelyhek, papi öltözékek, könyvek, evangéliumok és egyéb kegytárgyak vannak kiállítva. 

 

A Piarista templom:

A Piarista templom alapkövét 1729-ben helyezték el, tornya csak 1765-ben készült el. A templom, és rendház a magyar barokk jellegzetességei közé tartozik.

A Református templom:

A református templom alapjait a XV. században rakták le. A Kossuth szobor mögött látható templom építéséhez külön történet tartozik. A városmag az 1678-as évben történt tűzvész ideje alatt szinte teljesen elpusztult, szerettek volna a leégett református fatemplom helyett egy kőtemplomot építeni, de a „Fényes Porta” a török hódoltság területén nem engedélyezte kőtemplomok építését.

A kecskemétiek küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, és végül, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török hatóságokkal megegyeznie, némi aranypénzzel ösztönözve őket. Lehet, hogy a korrupció is török átok, vagy politikusaink csak hagyománytiszteletből fogadják el (esetleg követelik) az adózatlan baksist.

A Zsinagóga:

1801-ben megalakult a hitközség, 1814-ben egy lakóházban zsinagógát rendeztek be. A mai, mór-romantikus stílusú zsinagóga Zitterbarth János tervei szerint épült. A nagyméretű hagymakupolás templom a kecskeméti városkép egyik jellegzetessége. Építését 1864-ben kezdték meg és 1871-ben avatták fel.

Ez a zsinagóga a hazai romantika egyik legszebb példája. Az épület belsejét átalakították, zsinagógában kapott helyet a Tudomány és Technika Háza.

A Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet:

Kecskemét központjában, a Két-templom közben, az egykori ferences kolostor épületében működik és a Kodály emlékmúzeum. A világ minden részéből érkeznek hallgatók a Kodály Intézet kurzusaira, nyári tanfolyamaira, hogy Kodály Zoltán zenepedagógiai oktatási rendszerét szülővárosában tanulmányozzák.

A Cifrapalota:

Cifrapalotának nevezik a magyar népmesék világát idéző, Márkus Géza tervei alapján, a századelőn emelt épületet. Eredetileg városi bérháznak épült 1902-ben, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes majolika díszei népművészeti értékek. A mázas homlokzatdíszeket és a tetőcserepeket itt is – mint a Városházánál is – a Zsolnay gyár készítette.

A Városháza:
A korábbi városháza egy klasszicista stílusú, a 18. század közepe felé már rozoga épület, a város szégyene volt. Az új, szecessziós stílusú városháza 1892-1896 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A homlokzatot a Zsolnay-gyárban készült majolikával díszítették. A homlokzat közepén lévő harangjáték napközben minden egész órakor többek között Kodály Zoltán Háry-szvitjét játssza el, valamint a Kecskemét is kiállítja kezdetű népdalt.

A Katona József Színház: 

A Városházával egy időben, a Millennium alkalmára épült, 1896-ban avatták fel. Hajdan, 1833-tól a Korona Vendéglő (a mai Malom Bevásárló-központ helyén) udvara volt az állandó színjátszóhely. Itt játszott 1843-ban vándor-színészként Petőfi Sándor is. Katona József a mai Katona József utca 5. számú ház helyén állott házban született 1791.-ben. A házban emlékmúzeum működik, a falán emléktábla hirdeti, hogy „itt született a Bánk bán költője”.

 

A Szélmalom csárda:

Magyarország egyetlen szélmalomcsárdája (170 éves eredeti szerkezetével) Kecskemét déli kapujában található. 

Sajnos a korábban büszkén magasló építményt bekebelezte az ipari zóna, körülötte mindenhol autókereskedések, szervizek és logisztikai épületek állnak.

Zwack Pálinka Manufaktúra:

Ami a skótok számára a whisky, a franciák számára a konyak, az Kecskemétnek a világ számos táján ismert és méltán kedvelt Kecskeméti barackpálinka.

E vidéken nagy hagyománya van a barackpálinka főzésnek, írásos emlékek már a XVIII-XIX századfordulótól említik, de a kecskeméti fütyülős barackpálinka, melyet először a Zwack család készített. Jellegzetes hosszú nyakú üvegéről kapta nevét és az 1930-as évek közepén vált világszerte ismertté.

A brit trónörökös, Edward walesi herceg, 1936-os magyarországi látogatása alkalmával megkóstolta és megszerette, majd egész életében kedvelte a kecskeméti barackpálinkát.

 “Szódával jobb, mint a whisky, teával jobb, mint a rum.” - mondta a hagyomány szerint.

Mind a mai napig minden alkalommal, amikor a brit uralkodó család valamely tagja Magyarországra látogat, látogatása emlékeként egy hatalmas üveg barackpálinkát kap.

Egyéb érdekességek:

A város új nevezetessége a közelmúltban idetelepült korszerű autógyár, a Mercédesz-Benz, ahol mintegy 3000 fő jutott álláshoz.

 Végül még egy érdekesség:

A Beszélő köntös: 

E csodás ruhadarab történetét a város jegyzőkönyvében rögzítették 1668-ban, az esemény után 72 évvel.

1596-ban az Eger ellen induló III. Mohamed maga elé hívatta Kecskemét vezetőit. Az elöljárók hihetetlenül bőkezű ajándékot vittek, s a szultántól egy csauszt (török hivatalnok) kértek, aki a portyázó csapatoktól megvédelmezheti a várost.

Csauszt nem kaptak, de egy köntöst igen. Azzal az útmutatással, hogy ha török háborgatná a várost, mutassák meg a kaftánt. A portyázó török csapatok érkezésekor a szultán tanácsa szerint a bíró magára vette a köntöst.

Amikor a katonák közelebb értek, leugráltak lovaikról, és letérdelve megcsókolgatták a köntös szegélyét. A város elöljárója parancsait követték: maradhattak vagy menniük kellett tovább. Hogy a köntös sorsa mi lett, arról nincs hiteles feljegyzés, de Mikszáth Kálmán regényt kerekített a történet köré.

Nézzünk meg egy videót a városról:

https://www.youtube.com/watch?v=NGmvGc84eco

És még egyet a Zwack Manufaktúráról:

 https://www.youtube.com/watch?v=gcbOsX2B5_g

 A város polgárai udvarias, vendégszerető emberek, és sok érdekes kulturális és történelmi emlék nagyszerű élményt kínál a látogatók számára.

                                                                      Készítette: Vincze Péter