Nizza és a Karnevál

Nizza és a Karnevál

A Cote d'Azur fővárosa, Nizza megőrizte egyedülálló turisztikai vonzerejét, itt élvezhetjük az élet szinte minden szépségét. A várost, mi magyarok, az olaszok által adott néven Nizzának ismerjük. A franciák Nice-re ("Nisz-re") keresztelték, az utcákat, tereket is többnyire átnevezték.

A város megközelítően 500 évig a Savoyai-ház fennhatósága alá tartozott, és csak 1860-ban került (népszavazás eredményeként) vissza Franciaországhoz.

Ekkor adta át Nizza polgármestere a város kulcsait III. Napóleonnak, a középkori hagyományokhoz híven, lándzsavégre tűzve. Nem minden hely kapott új nevet, egy szép tér neve például ma is arra emlékeztet, hogy 1807-ben itt született az olasz szabadsághős, Giuseppe Garibaldi.

A Palais Lascaris, a Lascaris család palotája 1648-ban épült, és egészen a francia forradalomig a család tulajdonában maradt. IV. Béla felesége, Mária Lascaris lány volt.

Érdekesség, hogy derék királyunk a feleség családi ékszereinek árából kezdte építetni a visegrádi fellegvárat 1249-ben.

Óvárosi hangulatok:

A város védőszentjének tiszteletére épült a 17. században a Szent Réparate templom.  A templom mellett láthatjuk a száz évvel később épült harangtornyot. 

A szűk utcák, lépcsők, barokk templomok, lakóházak, az erkélyekről és az épületek között kifeszített kötélen száradó fehérnemű olaszos hangulatot ad az óvárosnak.

A város leghíresebb útja az Angyalok-öble mentén húzódó, pálmafákkal szegélyezett Angol Sétány (Promenade des Anglais), mely minden képeslapon szerepel. A kéklő tengerben visszatükröződnek az elegáns szállodák.

A szállodasor legnevesebb épülete, a Hotel Negresco.  Egy bukaresti fogadós fia, Henri Negresco építette 1912-ben. Az egyik kaszinó vezetőjeként szedte össze a pénzt, és a kapcsolatokat a munkához. Az első világháború előtt ez volt az orosz hercegek szállodája. A világ egyik legszebb szállodájának tartják.

Nizza, az orosz arisztokraták körében is nagyon népszerű hely volt, sokan telepedtek le a városban. Itt áll a legnagyobb Oroszországon kívül található hagymakupolás, orosz ortodox katedrális is, melyet II. Miklós cár emeltetett, hogy honfitársai Nizzában se maradjanak saját templom nélkül.

A kikötő mögött magasodik az egykori "várhegy", ahol hajdan a görög kereskedők megtelepedtek. Innen fantasztikus a rálátás a városra. Távolból még havas csúcsok övezik a látóhatárt.

                                                   Naplemente az Angol Sétányon

Egyéb érdekességek:

Az egyik ház falán tábla állít emléket "Nizza hősének", Catherine Seguranának, aki helyi Dobó Katicaként az 1543-as török ostrom alatt harcra buzdította a város lakóit.

Egyes történészek szerint a termetes asszonyság csak a városfalon állva megemelte a szoknyáját az ellenség felé, mire azok hanyatt-homlok elmenekültek. Lehet, hogy nekünk is ezt a módszert kellett volna alkalmazni a török hódítás idején.

A legnépszerűbb étel a socca, ami a csicseriborsó lisztjéből sütött kocsikeréknyi méretű lepény, ami a turistáknak is egyik kedvenc étele.  Sajnos, a meglátogatott piac socca árusa nyugdíjba ment, pótlásáról még nem gondoskodtak.

A templomok közül a vesztett ügyek védőszentjének, Szent Ritának a templomába szerettünk volna betérni, de vesztett ügy volt, mert mise miatt nem engedtek be.

                                                                       Szent Rita

A Nizzai karnevál története:

Cote d’Azur egyik legfontosabb eseményének számít, a Nizzai karnevál. Az ünnepség előzményei, hasonlóan más tavaszköszöntő vagy téltemető karneválokhoz, szintén a középkorba nyúlnak vissza. 

1294-ben Charles d'Anjou herceg rendezte az első vidám mulatságot. Az igazi, egész városon végigvonuló menetet azonban csak 1830-ban szervezték meg, ma a farsangi időszakban több mint egy millió látogató érkezik a francia városba.
Ahogyan más tájakon is a hosszú böjt előtt az emberek szerettek kicsit szórakozni. Az írások szerint a karneváli fenség először 1873. február 23-án érkezett a városba, ekkor született meg a mai Nizzai karnevál alapja.
Az első virágcsatát (Bataille de Fleurs) pedig három évvel később tartották az Angol sétányon. A virágcsata mára inkább virágparádévá alakult. 
A több száz éves hagyományokkal rendelkező nizzai karnevál ma már nem a szokásos télbúcsúztatás. A karnevál minden évben egy adott téma köré épül, amely meghatározza a felvonulók díszeit, ruháit, táncait.  

A Nizzai karneválon (virágparádén) a virággal feldíszített kamionok követik egymást. A fő díszítőelem a mimóza, amely, a sok napsütésnek köszönhetően már január végén virágzik.

Minden évben tizenöt-húsz virággal feldíszített gépjármű gurul végig, azAngol-sétány /Promenade des Anglais/ lezárt szakaszán. 

A kompozíciók egyenként négy-ötezer szál virágból állnak, és a kocsikról csinos, tarka jelmezekbe öltözött lányok folyamatosan szórják a virágokat a nézők közé. 
Az előírások szerint egy-egy kocsi díszítésének négy-ötezer tőből kell állni. A legalább 7 méter hosszú, 2 méter széles és 6 méter magas építményt teljesen be kell fedni virággal.

Eleinte csak mimózacsokrokat hajigálnak, később minden virágdíszítést. Még szerencse, hogy cserepes virágok nincsenek a kocsikon.

A felvonulásokat óriási hangzavar kíséri, a felvonulók, az afrikai tam-tam doboktól a tangóharmonikán, a skót dudásokon át, különböző zenei stílusban mutatják be színpompás virágruházatukat.

A felvonulások két héten át többször is ismétlődnek az úttesten, melyet virágok választanak el.

A tenger felőli oldalon tribünöket állítanak fel, a szállodák előtti járdákról, pedig állva lehet nézni a menetet. A legújabb találmány a spagetti spray. A több méterre kilövellő vékony műanyag szálat fújnak a flakonból.

A fehér és színes szálak, mint valami pókfonál lepik be a felvonulókat és a nézőket. Mivel a műanyag már a levegőben megszilárdul, nem kell félni attól, hogy a hajunkba, ruhánkra ragad.

Virágnak öltözött lányokat és félelmetes tűzokádó sárkányt is láthatunk a menetben.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=VoPNn-ixGHM

                                                                                       Made by Peter