A Vaskapu és a Kazán szoros
A Duna hajózhatóvá tétele egészen
a Fekete tengerig, már a római korban is foglalkoztatta az embereket. Az
Al-Duna medre sziklákkal tarkított vadregényes zúgóin lehetetlen volt hajóval
átkelni.
A „Kazán” elnevezés is innen ered: úgy tartották, hogy a víz mélyén
hatalmas, forró üstök vannak, és azok miatt fortyog állandóan a víz. A hajózás
megkönnyítésére Tiberius császár a szoros jobb partján utat építtetett a
hajók vontatásának elősegítésére, melyet később Trajánusz császár folytatott.
A történelem során, több helyen is alkalmazták ezt a módszert,
gondoljunk csak a „volgai hajóvontatókra”. A római építmények pusztulása után a
középkorban a hajózás gyakorlatilag alig működött, egészen a XIX. század
elejéig. A Duna a Kárpátok déli áttörésénél volt legnehezebben hajózható.
Nobel találmányának köszönhetően Széchenyi István és Vásárhelyi Pál
irányításával a sziklák lerobbantásával és meder mélyítésével, ill. a part
mentén sziklába vágott út építésével elérték, hogy a korábbi 150 nap helyett évente
290 nap lett hajózható a Duna ezen szakasza.
Alacsony vízállásnál a hajók
rakományait szekerekre rakták és a part mentén létesített úton fuvarozták tovább,
majd rakták vissza a hajókra.
Ma tábla jelzi a római császárok és Széchenyi emlékét, igaz az
utóbbi már csak régi felvételeken látható, mivel víz alá került.
A munkálatokat már 1834-ben elkezdték, de egy év múlva abbahagyták,
és csak 1856-ban nyílt lehetőség a folytatásra. A szabályozott szakaszt 1896-ban
adták át. A szabályozás gigantikus mérnöki munkája, csak a Szuezi és a Panama
csatornák beruházásaihoz volt hasonlítható.
Jules Verne a „Dunai hajós”, míg Jókai Mór az „Aranyember” című
regényeiben emléket is állít a Dunán legyőzendő akadálynak. A 125 éve elhunyt
Baross Gábor a heroikus munka során fázott meg, és 44 éves korában, 1892. május
9-én tüdőgyulladásban meghalt. A szabályozás során 85 munkás vesztette életét.
Ada Kaleh sziget egy korabeli képeslapon. A sziget legendája Kaleh
szultán és Ada nevű felesége boldogtalan szerelméről szól.
A 1972-ben a Vaskapu vízlépcső megépítésével a Duna vízszintje jelentősen
megemelkedett, biztosítva a hajózást az északi tengertől a Fekete tengerig.
(Rajna-Majna-Duna csatorna)
A duzzasztás hatására helyenként 80 méteres mélységet elérő folyó
elborította többek között a kis Ada Kaleh-szigetet, Orsova történelmi városrészét,
és a Széchenyi utat.
A Kazán-szoros két részből áll. A felső a Nagy-Kazán-szoros,
ami után átmenetileg kiszélesedik a folyó, majd újra összeszűkül: ez
a Kis-Kazán-szoros. Közeledve a Kis-Kazán szoroshoz, a Mraconia
öbölnél, egy sziklás hegyoldalban megpillantjuk Decebal dák király monumentális
domborművét, melyet egy helyi oligarcha készíttetett pénzt nem kímélve.
Tovább hajózva a Mraconia kolostor mellett haladunk el, melynek
érdekes története van. A régi, középkorban épült templom az orosz-osztrák-török
háború során megsemmisült.
1931-ben kezdték el a kolostor újjáépítését, ám az
egészet elnyelte a vaskapui vízi erőmű. 1993-ban rakták le a legújabb kolostor
alapkövét. A régi kolostorból csupán az ikonosztáz ajtói maradtak meg.
A csónakos turisták kedvelt helye a Veteráni-barlang, mely nevét Veteráni
Frigyes osztrák tábornokról kapta.
A folyó egy kanyarulatot vesz, mielőtt víztömege a Vaskapuhoz
érne. Gyakorlatilag ez az a hely, ahol a Duna végleg kilép a Kárpát-medencéből.
Nézzünk meg egy videót:
by vinpet
Forrás: internet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése