Travelblogger: Városlátogatások: Opatija - Abbázia, a Monarchia egykori gyöngyszeme

Opatija - Abbázia, a Monarchia egykori gyöngyszeme

Az Isztriai félsziget:

Az isztriai-félszigeten földrajzi szempontból három ország osztozik: Horvátország, Szlovénia és Olaszország. Területének legnagyobb része Horvátországhoz tartozik. Isztria nem csak népszerű és közkedvelt tengerparti városokból áll, a szinte vérvörös földdel borított dombok közt megbúvó középkori falucskák látványa is egyedülálló.

Isztria története:

Az Isztria név a Pula városát is alapító illír Histria törzstől ered. Változatos történelme során, először a Római Birodalom foglalta el Isztriát, melyet a velencei régióval együtt, mint a X. római tartományt„Venetia et Histria” néven említették. Akkoriban a velencei-isztriai régiót tekintették a Római Birodalom észak-keleti határának.

A Nyugat-Római Birodalom bukása után a gótok és az avarok fosztogatták a falvakat, majd III. Pipin a Francia Koronához csatolja Isztriát.

A XIII. század közepétől, közel 500 éven keresztül a Velencei Köztársaság uralja a félszigetet, majd 1805-ig osztrák kézen volt. Napóleon viszonylag rövid uralkodása után ismételten osztrák irányítás alá került, hiszen ekkor az Osztrák-Magyar Monarchiához csatolták.

Az I. világháború után, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával az akkor fasiszta Olaszországhoz tartozott. A II. világháború után Isztria városai és falvai Jugoszláviához tartoztak. A közelmúltban lezajlott dél-szláv háború után az Isztriai-félsziget a független Horvát Köztársaság része lett.

Opatija:
Opatija, korábbi nevén Abbázia, a Kvarner öböl központja, a „boldog békeidők” emblematikus üdülőhelye és klimatikus gyógyhelye. Opatija eredetileg egy kis halászfalu volt. A XV. században egy kis bencés apátság, az Opatija Sveti Jakov épült a falu határába. Mindkét elnevezés apátságot jelent, utalva a bencések által alapított kolostorra. Az egykori névadó kolostorból mára csak az 1420-ban épült Szent Jakab templom maradt meg. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia második legnagyobb üdülőhelyének kellemes klímája, Opatiját ma is népszerű településsé teszi. A közel 1400 méter magas Učka-hegység megvédi a települést a hideg áramlatoktól. Nyáron nincs nagy meleg (25° az átlaghőmérséklet), és télen se megy 10° alá a hőmérő higanyszála. Opatija klímája kedvező a reumatikus, és szívbetegségek, valamint az asztma gyógyítására is.

Látnivalók:

Villa Angiolina a város első villája, melyet Iginio Scarpa, rijekai nemes kereskedő épített 1844-ben. Feleségét Angiolinának hívták, így az épületet és csodás virágoskertjét, szeretete jeléül a feleségéről nevezte el. Scarpa úr meghívta nyaralójába arisztokrata ismerőseit, akik hírét vitték a csodálatos helynek és gomba módra elkezdtek szaporodni a további szebbnél-szebb villák.

Lungomare parti sétány:

A 12 kilométer hosszú csodás sétány mentén helyezkednek el a város legpatinásabb épületei. Az Adria talán legszebb sétánya ez, hangulatában a nizzai angol promenádhoz hasonlítható.

Leány a sirállyal szobor:

A Lungomare sétányon található szobor Zvonko Car szobrászművész munkája, és város szimbóluma. Korláttal védik, mert felelőtlen turisták a csúszós köveken egyensúlyozva, gyakran lemásztak a szobor mellé fotóztatni magukat.

Szent Jakab templom és park:

Opatija legrégebbi épülete 1420-ban épült. Itt működött az első iskola is. Ma nem sok látható a templom eredeti kinézetéből, először 1506-ban, majd a 18. században is felújították. A Villa Angiolina és a Szent Jakab templom körüli hatalmas parkban a világ minden tájáról származó különleges, egzotikus növények tekinthetők meg. Külön ki kell emelni a márciusban nyíló japánkaméliát, mely a város másik szimbóluma lett.