Lillafüred
A festői szépségű település az ország egyik legszebb természeti
adottságokkal rendelkező üdülőhelye, a Garadna és a Szinva patak völgyének
találkozásánál, a Bükk hegység keleti részén fekszik.
Lillafüred története:
A magyar kormányzat a trianoni országcsonkítás után, az elvesztett
tátrai üdülőhelyek pótlására Lillafüredet szerette volna jelentős
üdülőhellyé felfejleszteni. A település nevét Bethlen András unokahúgáról, Vay
Erzsébetről kapta, akinek a beceneve Lilla volt. (Lásd a fotót!)
A hely gróf Bethlen István miniszterelnöksége idején vált
népszerűvé, amikor az előkelőségek elkezdtek idejárni, vadászni és pihenni. Talpnyalásból
még az is szóba került, hogy Bethlenfüreddé keresztelik át Lillafüredet.
Szerencsére ez nem történt meg, maradt a bájosan romantikus Lillafüred név.
1930-ban adták át, a Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban
épült festői Palotaszállót, amely azóta is a hely szimbóluma.
Az impozáns hotel a Hámori-tó fölé épült, mely a Garadna
völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt
keletkezett. A jelenlegi méretű tavat
1810-ben hozták létre az itt működő kohászat állandó vízellátása érdekében.
A felső-hámori Központi Kohászati Múzeumban őrzött, Mária Terézia
által 1770-ben kiadott alapító okirat egy nagyolvasztó létesítésére adott
engedélyt. Fazola Henrik, würzburgi kovácsmester 1771-ben nagyolvasztót
létesített Ómassán, és hámorokat (kovácsüzemeket) is épített.
A tavat 1813-ban
egy völgyzáró gáttal visszaduzzasztották, hogy biztosítsák a vízzel hajtott
pörölyök működéséhez szükséges mennyiséget. A tó, nevét is a hámorról kapta.
Függőkert és
vízesés:
A szálló alatt egy támfalakkal megerősített
sétányrendszert építettek. A tarka virágokkal beültetett teraszok, az év minden
szakában gyönyörű látványt nyújtanak.
A táj varázsa minden idelátogatót megragadott,
számos kiválóságunk járt itt. Petőfi Sándor így irt naplójába a látogatása
után.
”Le-leülök egy magányos fa alatt és órákig
hallgatom, mint zizegnek lombjai, mint suttognak fülembe tündérregéket,
melyektől a lélek mámoros álomban meghúzza a képzelet harangját s beharangozza
az égből az angyalokat szívembe, e kis kápolnába."
A hely szépsége megihlette József Attilát is, a költő itt írta
híres Óda c. versét 1933-ban.
Itt található az ország legmagasabb vízesése, mely nem természetes
képződmény, a Palotaszálló építésekor terelték el a Szinva patakot.
Vízmennyisége változó, nem egy Niagara, száraz időben csak csordogál, de a húsz
méter magasból alázúduló víztömeg mégis lenyűgöző látvány.
Egyéb érdekességek:
A Szikla:
Korábban, a rendszerváltás előtt egy Sziklának nevezett rejtélyes
katonai objektum is működött a Hámori-tó partján. Ez később a Rock nevű diszkónak
adott helyet (érdekes áthallás, szikla angolul: rock), majd turistaszállás
volt, jelenleg kihasználatlan.
Egy saját élmény is fűződik ehhez a helyhez. Még javában tartott a
szocializmus és biztosan sokan emlékeznek még a szocialista brigádmozgalomra. A
60-as évek végén ide szerveztünk egy kirándulást az akkor érvényes hármas
jelszó jegyében. Aki nem tudja mi volt ez, annak a végén elárulom. Szóval
megérkeztünk, gyönyörködtünk a tájban, ekkor egyikünk kitalálta, hogy a Palota
szállóról milyen nagyszerű fotót lehetne készíteni a szemközti hegyről, rögtön
neki is indult felkapaszkodni.
A kép jól sikerült, de nem értette, hogy mit kiabálnak neki, majd
üldözőbe vették, de sikerült visszaérni hozzánk. Mi sem értettük, hogy miért
szaladgálnak izgatottan fegyveres katonák, miért igazoltatnak minden autót,
ránk ügyet sem vetve. Érdeklődésünkre egy szószátyár kiskatona elárulta, hogy
diverzánsok támadták meg a bázist és fel akarták robbantani, de ők éberek
voltak! Itt a korabeli fotó.
A Meseautó:
A korabeli film híres jeleneteit itt forgatták Lillafüreden.
„Meseautóban színezüst erdők
során repülünk, a szívünk tavaszán. Arany országút csillogó gyémánt porán
repülünk a mesék kocsiján. Fenn az égben az angyalok vigyáznak ránk és a sors
fogja tán a volánt. Csupa boldogság vár ezután rád és rám a mesék meseszép kocsiján.”
Barlangok:
Lillafüreden és környékén számos látogatható barlang is található.
A függőkertek mellett lévő Anna-barlang mellett népszerű a Szent
István-cseppkőbarlang is, amit régen Kutyalyuknak neveztek. A legenda szerint
ugyanis a lillafüredi kálvária kápolna fölött nyíló, 15 méter mély lyukba
1913-ban beleesett egy kutya, s a napokig tartó ugatására figyeltek fel a helyi
lakosok. Végül két fiatalember kötélen leereszkedett és kimentette, igy fedezték
fel a barlang bejáratát. Az István-barlang első bejárója Kadié Ottokár volt.
A Szeletában barlangi medvék és más jégkori emlősök csontjai
mellett tűzhelyeket és pattintott kőeszközöket találtak.
Az Anna barlang bejárata:
Molnár-szikla:
A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt
áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta
nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya,
akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai Mór által
megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor
megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.
Végezetül nézzünk meg egy videót:
By vinpet
Ja, és a hármas jelszó: Szocialista módon dolgozni, tanulni és
élni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése