Tata
Fényes
Forrás-tanösvény
A Tatai Fényes Forrás tanösvényen végig sétálva
megcsodálhatjuk a lápvidék növényeit, miközben hallgatjuk a madarak
csicsergését.
A különleges láperdő minden évszakban más arcát mutatja,
állandó változásban van. A lápos vidéket langyos vízű források tápláltak,
melyek a bányászat miatt elapadtak, és szinte teljesek kiszáradt a láperdő.
A bányászat megszűntével a források újra életre keltek, sok
helyen hallható, ahogy a föld mélyéből előtörő víz bugyborékol, a felszínre
érkező buborékok pedig csodás látványt nyújtanak.
A fokozatosan emelkedő víz a száraz lábon álló fák egy
részét elpusztította, a pusztuló csonkok Bakonybélen lévő Hubertlaki tavat
idézik, vagy távolabbra tekintve az erdélyi Gyilkos tó képe sejlik fel.
A természet folyamatos megújulása, újra éledése hatására számos
növény megtelepedett és burjánzani kezdett. Tavirózsa virágzik, pillangók, szitakötők
repdesnek, a fák koronái közül élénk madárcsicsergés hallatszik.
A kiszáradt fákon nagyobb madarak pihennek, a békákat
inkább hallani lehet mintsem látni. A 20-22 fokos víz még télen sem fagy be,
ezért több madár választja telelőhelyének. Számos különlegesség is él a
láperdőben. A korábbi forrástavak közül ma már csak a Katonai-forrásban szabad
fürdeni, a többit „visszakapta” a természet. A tóban régebben katonák tanultak
búvárkodni, innen kapta a nevét is.
Ha végig járod a tanösvényt, nem csupán a Fényes-források
különleges növény- és állatvilágából kaphatsz ízelítőt, hanem történelmi
vonatkozásokról, legendákról, a víz energiájáról és a régi arai fürdőéletről,
valamint megismertetünk a globális klímaváltozás miatt szükséges tennivalókkal.
Nézzünk meg egy videót is:
https://www.youtube.com/watch?
Egy
kis ismertető a láperdőről.
Mielőtt egy igen különleges, korábban szinte teljesen
ismeretlen világba lépnél, ismerd meg a láperdők néhány alapvető jellegzetességét!
A láperdők csaknem állandó vízborítás alatt álló erdők,
melyek domináns fafaja itt az enyves éger (Alnus glutinosa). A fák gyökérzete a
talaj szintje felett kiszélesedik és támasztékként szolgáló ún. égerlábakat
alkot. A vízállás itt mindig magas, szabad talajfelszín nyáron, szárazság
idején sem látható.
A lápok pangó vize oxigénszegény körülményeket teremt, a
lassan rothadó növényi részéktől a víz barnás színűvé válik. A lápok is élnek,
változnak, fejlődnek az évszázadok, évezredek folyamán.
A Fényes-források langyos hőfokú vizeivel áztatott
égerlápok szinte „úsznak" az alulról folyamatosan fakadó karsztvizen.
Ahogy változik a lápot tápláló források vízhozama, vagy ahogy egyes láperdö részek
elöregednek, netán beszakadnak, leülnek, úgy maga az egész láperdő is más-más
képet mutat. Ha alaposabban szemügyre vesszük a Fényes környéki lápokat,
lápszemeket, azt tapasztaljuk, hogy ezek a lápfejlődés különböző fázisaiban vannak.
Azok a lápszemek, amelyek néhány évszázaddal ezelőtt még olyan forrástavak,
vagyis a felszínközeli triász alapkőzetig beszakadó forrástölcsérek voltak,
mint a Sarki-forrás, mára esetleg teljesen eltömődtek és a szukcesszió előre haladtával
lápréti, majd láperdei növényzet borította be. Más lápszemek helyén ingólápok
fejlődtek. A lapok tehát folyamatosan változnak, és ez a változás ma is tart.
Az itt látható láperdő azért is különleges, mert magán viseli a XX. század
emberi hatásait is. Amikor a Fényes-források 1973-ban elapadtak, az addig
úszó-lebegő égerláperdő egyre inkább süllyedni kezdett, majd szinte
„leült", térdre rogyott az elmúlt fél évszázad széncsatáinak áldozataként.
Csaknem 1 métert süllyedt addig, amíg - az utolsó utáni pillanatban - 2001-ben
újra fakadtak a források. Bármilyen hihetetlen, de ahol most körülöttünk vizet
látunk, ott szinte mindenütt száraz lábbal járható erdők voltak másfél
évtizeddel ezelőtt! Az azóta meglehetősen gyorsan (évente átlagosan 1-2
méterrel) emelkedő karsztvíz a megsüllyedt égereseket igen gyorsan öntötte el
és a fák jelentős része szinte „megfulladt" a hirtelen magassá váló
vízben. Ezek a pusztuló erdőrészek különösen ott szembetűnők, ahol források
fakadnak vagy a víz erősen áramlik.
Forrás: Fényes Fürdő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése