Borsi, Rákóczi kastély
A ma Szlovákiához tartozó Borsiban született, 1676. március 27.-én,
II. Rákóczi Ferenc. A későbbi vezérlő fejedelem igazi történelmi családban
született. Apai ágon felmenői között erdélyi fejedelmek és felvidéki
nagybirtokos főurak találhatók. Apja I. Rákóczi Ferenc Magyarország egyik
legnagyobb birtokosa volt. Édesanyja, Zrínyi Ilona a törökverő horvát bán,
Zrínyi Péter leánya, Zrínyi Miklós, a hadvezér és költő unokahúga.
A Rákóczi család ősei a 16. században az Abaúj megyei Felsővadász
községben szereztek birtokot és nemességet. A család hamarosan a Felvidék egyik
legjelentősebb famíliájává nőtte ki magát, és a 17. században már az erdélyi
politika befolyásos képviselői. Rákóczi Ferenc születése idején az európai
hatalmak közötti politikai csatározás látszólagos egyensúlyban volt. A három
részre szakadt Magyarország készült az Oszmán Birodalom visszaszorítására. Miközben
a végeken ádáz csaták dúltak, a békés városokban és főúri rezidenciákon
nyugalom volt, fejlődött a tudomány, zeneművek születtek és épületek emelkedtek.
Jogos a kérdés, miért éppen Borsiban jött napvilágra II. Rákóczi
Ferenc.
A Csikóévek
Alig volt három és fél hónapos, amikor apját elvesztette. Az
anyjának szeme fénye volt, aki férjének halála után anyósához költözött Munkács
várába, ahol egészen az 1677. év végéig maradtak.
1682-ben édesanyja levetette az özvegyi fátyolt, és férjhez ment
Thököly Imre kuruc vezérhez. A kis Rákóczi nem nagyon szívlelte mostoha
apját, de Thököly nem avatkozott bele a neveltetésébe. Később Munkács kivételével egész
Felső-Magyarország Lipót császár birtokába került, a Rákóczi vagyon nagy
részével együtt. 1685 novemberében Caraffa gróf császári tábornok ostrom
alá fogta Munkácsot is. Zrínyi Ilona elszántan védte a várat és az ostrom,
megszakításokkal három évig tartott. A fejedelemség összeomlása után gyermekét,
II. Rákóczi Ferencet elvették tőle, és egy jezsuita kolostorba vitték
"átnevelni" (nem nagy eredménnyel), míg ő törökországi száműzetésbe
vonult. Zrínyi Ilonát hősiességéért még a török szultán is kitüntette.
Rákóczi és a kuruc
szabadságharc
A törökök kiűzését követően a győztes Habsburgok mind látványosabban törekedtek egy önkényuralmi rendszer kiépítésére. Bécs intézkedései a nemesség jelentős részét elidegenítették az Udvartól, a jobbágyságot többszörös adóterhek sújtották, a vitézlő rend rettegett a jobbágysorba süllyedéstől.
Tiszaháton egy kisebb mozgalom szerveződött, amelynek jobbágyszármazású vezetője, Esze Tamás felkérte Rákóczit a felkelés irányítására. A meginduló szabadságharc kiáltványa fegyverbe szólított minden „nemest és nemtelent”, de az első hetekben a felkelés inkább jobbágy mozgalomnak tűnt. A tiszaháti felkelés csapatait a nemesi bandériumok szétverték. A kedvezőtlen előjelek ellenére Rákóczi felvállalta a harcot. Taktikai érzékének és határozott fellépésének köszönhetően részben egyesítette a nemesség és a jobbágyság érdekeit. A katonának állt jobbágyokat mentesítette a földesúri szolgáltatások alól, de keményen fellépett a nemesi kúriákra támadókkal szemben.
II. Rákóczi Ferencet előbb erdélyi fejedelemmé választották, majd a szécsényi országgyűlés vezérlő fejedelemmé kiáltotta ki.
Rákóczi értesült róla, hogy XIV. Lajos francia királyhoz írt levelei a bécsi udvar kezébe kerültek. Még aznap éjjel letartóztatták, és Bécsújhelyen, ugyanabba a szobába zárták, ahol nagyapja, Zrínyi Péter harminc évvel azelőtt várt halálos ítéletére. Hathetes fogság után hallgatták ki először. Rákóczi úgy látta, szabadulásra nincs lehetőség, egyetlen túlélési esélye a szökés. November 7-én, vasárnap Rákóczi apródját elküldte lovakért a börtön hátsó kapuján keresztül. Ö maga dragonyos öltözéket vett fel, és a vele rokonszenvező Lehmann Gottfried porosz származású bécsújhelyi várparancsnok öccsének kíséretében kijutott a várból. A városon kívül Rákóczi apródja tisztnek öltözve, szekérrel várt rá. Két nappal később, még mindig álruhában, Rákóczi apródjának kollégiumában szálltak meg, ahol az egyik tanár segített nekik Lengyelországba jutni. Három nappal múlva érkeztek meg Brezán várába, ahol Bercsényi már várta.
Az 1703 nyarán kibontakozó szabadságharc látványos
eredményeket hozott, az év végére az ország egy jelentős
részét (Tiszántúl, Duna–Tisza köze, Felső-Magyarország) a kurucok
elfoglalták. A nemesség tömegesen csatlakozott a mozgalomhoz, így
tett Károlyi Sándor is, aki átállása után csapataival egészen Bécsig tört
előre. A szabadságharc kezdetben sikeresen indult, de az ország egész
területét a kurucok soha nem tudták elfoglalni.
A kurucok legendás vezetői (Vak Bottyán)
kiválóan alkalmazták a portyázó harcmodort. A főleg lovascsapatokból
álló seregek azonban a nagyobb csatákban vereséget szenvedtek a fegyelmezett, jól
felszerelt császári csapatoktól.
Az említett okok is közrejátszottak abban, hogy a fejedelem által vezetett sereg a háromszoros túlerő ellenére súlyos vereséget szenvedett a trencséni csatában. A vereség fordulópontot jelentett, a kuruc tábor egysége megbomlott. Többen átpártoltak a labancokhoz, a keleti országrészt pestis pusztította, az ország pénzügyileg-gazdaságilag kimerült. Mivel a szövetséges franciák szintén védekezésre kényszerültek, külföldi segítségre sem volt remény.
A szatmári béke
Hiába tett Rákóczi ígéretet a szabadságharc mellett kitartó jobbágykatonák felszabadítására, a hadsereg létszáma rohamosan csökkent. A fejedelem kiutazott a Lengyelországban harcoló I. Péterhez orosz katonai segítséget kérni. A távollétében kinevezett főparancsnok, Károlyi Sándor felvette a kapcsolatot a császári csapatok vezérével. Károlyi igyekezett minél kedvezőbb fegyverletételi ajánlatot kicsikarni. A vert helyzetben lévő kuruc sereg végül 1711 tavaszán, a szatmári béke megkötése után a majtényi síkon letette a zászlót, a katonák fegyvereiket megtartva hazamehettek. A Füzérradványi kastélyban látható az a hatalmas íróasztal, melyen Károlyi Sándor kuruc tábornok aláírta a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét 1711-ben.
Emlékmű a majtényi síkon
Az utókor sokáig árulónak tekintette Károlyi Sándort,
de a szatmári béke megmentette a magyar állam különállását és
lehetőséget teremtett az ország újjáépítésére. Rákóczi nem fogadta el a
békekötés feltételeit, ezért Lengyelországba, majd Franciaországba, végül
Törökországba ment, ahol a szultán engedélyezte az emigránsok letelepedését
Rodostóban.
Rákóczi hazatérése.
II. Rákóczi Ferenc testét végakarata szerint Konstantinápolyban, a
galatai Szent Benedek-templomban helyezték örök nyugalomra édesanyja mellé. Halála
után 171 évvel II. Rákóczi Ferenc hamvai hazatértek Rodostóból.
Kassai újratemetése az egész országot megmozgató esemény volt. Szerte
az országban emlékmáglyák, úgynevezett Rákóczi-tüzek gyúltak.
A Szent Erzsébet Székesegyház, Szt. István kápolna alatti
sírboltjában helyezték végső nyugalomra II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona,
továbbá Bercsényi Miklós és neje, Csáky Krisztina, Sibrik Miklós és Esterházy
Antal hamvait. A kripta ma nemzeti zarándokhely. Erre az alkalomra írta Kacsóh
Pongrác, Rákóczi megtérése című daljátékát.
Nézzünk meg egy videót a Dómról: https://www.youtube.com/watch?v=aVr2cCrunyU
II. Rákóczi Ferenc, akit a nép még ma is gyakorta „Nagyságos Fejedelem”-ként említ, a magyar történelem kiemelkedő személyisége
volt.
A fejedelem legismertebb arcképét 1712-ben udvari festője, Mányoki
Ádám készítette el. A képen magyar nemesi viseletben jelenik meg, nyakában az
1708-ban kapott Aranygyapjas Rend spanyol ágának rendjele.
Nézzünk meg egy videót a Borsi Rákóczi kastélyról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése