Baja

 Baja városa

Csodálatos természeti kincsekkel megáldott város, amely különleges vonzerővel bír. A Duna és mellékága, a Sugovica partján épült város a vízi sportok, kirándulások és a horgászat kedvelőit csábítja ide. A bajai halászlét és a környék borait évről évre sok ezren kóstolják meg a halászléfőző fesztiválon és a vendéglőkben. Mintegy negyven műemlék és városképi jelentőségű épület található a közel negyvenezer lakosú városban, mely évszázadok óta a magyar, német, szerb és horvát nemzetiség otthona. Ezt a sokszínűséget őrzik a bajai épületek és hagyományok.

Belvárosi körút

Szentháromság tér

A velencei Szent Márk térhez hasonlítják Baja mediterrán hangulatú főterét. A turisták egyik legmaradandóbb emlékképe a négylevelű lóhere alakban kövezett tér, melynek nyugati oldala gyönyörű kilátást nyújt a Sugovicára és a szemközti Petőfi-szigetre. A városképi jelentőségű műemlék épületekben számos szálloda, üzlet, kávézó és a turisták információs irodája működik. A jellegzetes bazaltkockákkal borított tér egykor piacok, vásárok színtere volt, míg ma a városi fesztiválok, programok kapnak itt helyet.
A Szentháromság térről nyílik a 2010-ben Rózsavölgyi Márkról elnevezett hangulatos kis udvar, mely a csárdás szülőatyjának, valamint a 2010-ben Baján felállított csárdás Guinness-rekordnak állít emléket.

Szentháromság-szobor

A szobor a Szentháromság tér közepén áll. Baja egyik legrégibb, XVIII. századi, késő barokk stílusú műemléke. A várost sújtó nagy pestisjárvány emlékére az 1750-es években állították. A négy evangélista felett Mária szobra áll, az oszloppillér tetején pedig a Szentháromságot megjelenítő alkotás található. Az alsó rész négy sarkán a hasábokon a evangélisták szobrai láthatóak.

Városháza – Grassalkovich-palota

A Szentháromság téren áll a mai városháza, a hajdani barokk Grassalkovich-palota. A régi kastélyt Patanichich Gábor kalocsai érsek építtette. A kastély 1750-től a Grassalkovich család tulajdonában volt egészen 1862-ig, amikor a város megváltotta magát a földesúri függéstől és az épület a városé lett. A gyönyörű, vörös márványból faragott, a család címerével díszített kandalló a múzeumban látható. A lépcsőházban található szép, festett ablak az első emberpárt, Ádámot és Évát ábrázolja városi címerrel. A városháza udvara nyári estéken komoly-, illetve könnyűzenei koncertek színhelye.

A város címerén Adám és Éva látható rajta, mivel 1696. december 24-én, Ádám és Éva napján, I. Lipót császár mezővárosi rangot adott a településnek.

Bácskai Kultúrpalota 

2011 májusában nyitotta meg kapuit a város kulturális intézménye, a Bácskai Kultúrpalota. Az épületegyüttes a XIX. század első felében épült. Építtetője Baja neves szülötte, az 1848-as szabadságharc hadügyminisztere, Mészáros Lázár bátyja, Mészáros Antal főbíró volt. Az épületegyüttes színház- és koncertterme változatos programoknak ad otthont. 

Sétáló utca - Eötvös utca

A történelmi belváros részeként a gyönyörűen felújított homlokzatú házak utcai szintjén kávéházak, fagylaltozók várják a macskaköves korzón sétálókat.

Déri-kert

A bajai származású bécsi selyemgyáros, műgyűjtő, Déri Frigyes nevét viseli a szép sétakert. Az általa megálmodott kertben áll az I. világháború hőseinek 23 méter magas emlékműve. A kert ma is hűen tükrözi az alapító gondolatát: „Otthonául napsugárnak, madárdalnak, gyermekkacagásnak”. 

Jelky András szobra

A belváros szélén, egy útkereszteződésben, a róla elnevezett téren található a bajai születésű szabólegényből lett világutazó, Jelky András földgömbön álló, vándorbotos szoboralakja. A bronzszobor Medgyessy Ferenc, a vasbeton földgömb Miskolczy Ferenc alkotása.

Nézzünk meg egy videót a városról!