Timur Lenk
Timur Lenk a
mai Shakhrisabz városában született, itt látható egyik monumentális
szobra, és hatalmas palotája kapujának romjai.
Timur egy kicsiny nomád csapat vezéreként kezdte a pályafutását, majd fortéllyal és fegyveres erővel a XIV. század közepére az Amu-Darja és a Szir-Darja folyók közötti egész területet uralma alá hajtotta. A csatákban a mozgékonyságra és a meglepetésre építő nomád taktika volt legfőbb fegyvere. Timur a hadjárataira egy hatalmas, edényszerű kő kutat is magával cipeltetett, melyet csata előtt színültig megtöltetett gránátalma-lével, mert úgy vélte, ennek fogyasztása növeli a harci kedvet. Indulás előtt minden katona merített egy kupával a harci löttyből. Csata után újra teletöltötték az edényt, és ismét ihatott mindenki egy kupával. Ez nem csak bonusz ital volt, hanem praktikus mérőeszköz is, ugyanis most kevesebb fogyott, mint korábban, és a különbségből a hadvezér bölcsei, kiszámították a harci veszteséget.
A hadvezér 1370 körül foglalta
el Szamarkandot és kinevezte szultanátusa legfontosabb városának. Timur
Lenk (a Lenk melléknév sántát jelent), Dzsingisz kán szellemi követőjének
tekinti magát, szüntelenül háborúzik, és szinte az egész iszlám világot
meghódítja. Szamarkand a „zöld város” Timur Lenk városa volt.
Uralkodása idején Szamarkand a mongol világbirodalom középpontjaként Ázsia legszebb városává, a "Kelet paradicsomává" vált. Az egyik legöregebb város, abban az időben, a világ legnagyobb és legjelentősebb fővárosa volt. A "kelet varázsát idéző" várost a Kelet Rómájának s a muszlim világ gyöngyszemének nevezték költők és történészek.Timur Lenk mindössze néhány év alatt valósította meg az elképzeléseit, melyhez bárhol másutt nemzedékek munkája kellett volna. A városközpontban leromboltatta a házakat, hogy helyükre óriási fedett bazárt építtessen, mely csakhamar a kelet és nyugat közötti kereskedelem legnagyobb közvetítő- és átrakóhelyévé vált. A Zeravsan folyó mellett folyamatosan épültek a pompás mecsetek és medreszék, paloták és karavánszerájok.
A város történelmi központja
a Registan tér. Az elnevezés „homokos területet” jelent a hagyomány
szerint itt voltak a kivégzések, és a homok beitta az áldozatok vérét. A
hadjáratok végén a harcosok zsákjaikból itt borították ki az ellenség levágott
fejeit és a mennyiséggel arányosan kaptak fizetséget. Valószínű, hogy innen
eredeztethető a mai elosztásban is használatos: fejenként. A Registan
három óriási medreszéje e korszaknak állít emléket. Impozáns méretei, gazdag
díszítése, művészi mozaikjai és pompázatos, kék cserepei mind az egykori
gazdagságot szimbolizálják.
Itt található a Timur
unokája Ulug-bek medresze is. Apja, Sáh Ruh tovább
folytatta Timur hódító politikáját, és még egy évszázadon keresztül
biztosította a Timuridák hatalmát. Ulugh-bek különösen fogékony volt a
tudományra és a művészetekre. Verseket és történelmi tanulmányokat is írt,
de inkább, mint csillagász alkotott maradandót. Csillagvizsgálójának romjai ma
is láthatóak a városban. Csillagkatalógusát, Oxfordban is kiadták.
Jellemző a korra, hogy saját fia ölette meg, mert szerinte apja, tudományos
tevékenysége miatt, elhanyagolta a hódításokat.
Szamarkandban van Timur Lenk sírja is, a Gur Amir, (jelentése: királysír). A mauzóleum külsejében is lenyűgöző. A palotaszerű építmény fő részét henger alakú dob koronázza, ezen foglal helyet a 34 méter magas dinnye formájú kupola. Timur Lenk mellett, tanítójának, Mir Sayyid Barakának, fiainak, Mirán Sáhnak és Sáh-Ruhnak és unokáinak, Mohamed szultánnak és Ulugh-beknek is végső nyughelye.
”Ha én felemelkedem, a világ beleremeg”
Timur Lenk
híres csatái
Timur hódításai során végig
dúlta Közép-Ázsiát, lerohanta a Kaukázust, bevette Moszkvát, elfoglalta Damaszkuszt,
Aleppót és Bagdadot is. A Kaszpi-tengertől Indiáig terjedt a birodalma. Kínát
is meg akarta támadni, de meghalt.
Az Ankarai
csata
Az egyre erősödő oszmánok hódítási
terveit Timur Lenk a nomád hadvezér akasztotta meg. Timur hódításai során
az Oszmán Birodalom szomszédja lett, és hamarosan bekövetkezett az
ellenségeskedés, amikor Bajezid szultán sarcot követelt az egyik Timur Lenknek
hűséget esküdött török emirátustól. Timur Konstantinápoly helyett Ankarát
támadta meg. Bajazid oszmán szultánra 1402 nyarán mértek megsemmisítő csapást
Timur katonái az ankarai csatában.
A csata
Az összecsapás török
támadással kezdődött, amit a mongol lovasíjászok nyílzáporral fogadtak.
A török jobbszárny eleinte sikereket ért el, de az anatóliai szpáhik
árulása és átállása következtében a csata menete megváltozott. A szárnyak
lovassága összeomlott, a szultán vezette janicsároknak a centrumban több mint
tíz órán át kitartó védekezése ellenére a túlerő győzedelmeskedett. Ezrek
haltak meg, és sokan megadták magukat Timur Lenk hadseregének. A csata hevében
a mongolok elfoglalták a közeli Çubukovasi falu kútját, ami az oszmán haderő
egyetlen vízforrása volt. Bajezid is fogságba esett és mongol rabságban halt
meg.
Mahmúd, Delhi szultánja
százhúsz felfegyverzett harci elefánttal vonult fel Timur serege ellen. Az állatok
ormányára kardokat csatoltak és hatalmas pusztítást végeztek ezzel az ellenséges
gyalogságban. Timur serege megriadt a felfegyverzett elefántok láttán. A vezér szalmába tekert és olajjal meglocsolt, majd felgyújtott tevéket hajtatott az elefántok közé. A harci elefántok megrémültek a lángoló
tevéktől és a saját katonáikat tiporták halálra. Amikor az égő tevék elérték
Mahmúd seregét, a csata sorsa végképp eldőlt.
Ha többet szeretnél tudni
Timur Lenk életéről és hódításairól, figyelmedbe ajánlom
Benkő László – Timur a hódító
című könyvét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése