Baku
Azerbajdzsán fővárosa
Az egykori szovjet
tagköztársaság ma dinamikusan fejlődő ország, a gyors növekedés minden előnyével
és hátrányával. A Kaukázus hegyvonulataitól, a szorgosan bólogató olajkutak
erdején át, a mélyen fekvő Kaszpi-tengerig, rengeteg érdekes természeti
látnivalót kínál ez a hazánkhoz hasonló méretű ország. Évezredekkel ezelőtt, az itt
élő népesség főképp tűzimádó volt, nyelvükön az "Azer" szó jelenti a tüzet. A tűz országában jellemzően
a címeren is egy vörös lángnyelvekkel díszített fehér csillagot láthatunk.
A lángok Baku címerében is
megjelennek, sőt a néhány éve megépült hármas lángtorony (Flame Towers), a város új jelképe lett.
A Szovjetunió
összeomlása után Azerbajdzsán önálló muszlim állammá vált. A háborúkkal és
belső viszályokkal tarkított időszak után, manapság már konszolidált állapotok
vannak, lehet, hogy nem a legdemokratikusabb módon, viszont kétségkívül rend és
közbiztonság van.
Ilham Heydar Aliyev 2003-tól az ország elnöke, és szinte mindent róla vagy az apjáról
neveztek el.
Az
Aliyevek portréja számos helyen díszeleg a város közútjain, óriásplakátokon és
a boltok pénztárgépei mellett bekeretezve.
Na
de hagyjuk a politikát, ismerkedjünk a fővárossal, Bakuval és környékével!
Utazási
készülődésünk során többen megkérdezték, hogy tulajdonképpen miért is akarunk
mi Azerbajdzsánba látogatni.
Mondhattam
volna, hogy azért mert ott még nem voltunk, de az igazsághoz hozzátartozik,
hogy még élénken él bennünk a „Selyemút”
ősi városainak – Szamarkand, Buhara, Khiva – időtálló, fantasztikus szépsége és
ódon hangulata, most is valami hasonlóra számítottunk.
Azerbajdzsánról
alapvetően kettő dolog jut nagy hirtelen az átlagember eszébe, az Eurovízós dalfesztivál és a „baltás” Safarov, na és természetesen a
bakui olajmezők.
Baku a tűz és a szél városa
A
legelterjedtebb nézet szerint Baku nevének jelentését a város régebbi perzsa
nevéből származtatják.
Az
egyik teória szerint a Bad-kube azt jelenti, hogy a "város, ahol a szelek fújnak". A másik nézet szerint a
Bagkun névből ered, melynek jelentése az "Isten
hegye".Egyes
mondások szerein Bakut keletről a Kaszpi-tenger, alulról meg egy olajtenger
határolja.
Tény az,
hogy a feltörő nyersolajat már az ókorban hasznosították. A város igazán gyors
fejlődését az olaj kitermelésének köszönhette. 1846-ban itt fúrták a világ első
olajkútját.
Ez volt a
világ legrégebbi olajbányász vidéke, ám az ipari méretű termelés
meghonosodására egészen az 1870-es évekig várni kellett.
Ekkor jelentek
meg a külföldi befektetők: a Rothschildok, vagy Ludvig Nobel, a híres feltaláló testvére, aki külföldi
olajmunkásokat hozatott be, és olajszállítási célú tankhajókat is építettek.
1877-ben
Bakuban épült meg a világ első kőolajvezetéke, és 1906-ban már a Föld akkori
leghosszabb kőolajvezetékén folyt a szállítás Bakutól egészen a Fekete-tenger
partján fekvő Batumi-ig.
A bakui
olajtermelés a 19. század végére már meghaladta az USA-ét is! Az 1930-as
években – a szárazföldi telepek kimerülésének első jeleire – Bakuban vetődött
föl a világon először a tengeri kőolajbányászat lehetősége.
Az 1940-es
évek végén elsőként az ún. Olajszikláknál kezdték meg a tengeri bányászatot,
majd hamarosan az egész bakui partvidéket behálózták a jellegzetes fúrótornyok
és az azokat összekötő cölöphidak, amelyek szinte önálló várossá nőttek össze.
A XX. század elején már több mint 3000 olajkút működött itt, és
Baku adta a világ olajtermelésének a felét.
A II. világháború idején a sztálingrádi csata a hatalmas bakui
olajmezők birtoklásáért zajlott.
Baku ma is elképesztő ütemben fejlődik, az olaj és a
földgázkitermelés fantasztikus gazdagságot biztosít a városnak.
A széles, gyakran 2x4 sávos autópályák a suhanó, méregdrága
terepjárókkal, a 30-40 emeletes magas-épületek impozáns látványa és a futurisztikus
formavilágú már-már szürreális középületek, egyaránt a mérhetetlen gazdagságot
sugallják.
A különféle építészeti stílusok keveredése és az óriási kontrasztok
miatt, számomra a várostervezés nem tűnik átgondoltnak, inkább ötletszerű,
kissé kaotikus.
A városba bevezető autópálya mentén olyan érzése támad az embernek,
mintha valamelyik „kő-gazdag” Emirátusba érkeznénk.
Üdítő,
vibráló város, ahol elképesztő gyorsasággal, gomba módra szaporodnak a
toronyépületek, de még jelentős a szovjet múlt öröksége, a szocreál
lakótelepek.
A Heydar Aliyev Cultural Center-t a világhírű építész, Zaha
Hadid és tervezőcsapata készítette, ötvözve a kreativitást, innovációt és
merészséget.
A gravitáció leküzdése, a
hullámok állandó körforgása és az egyenes vonalak mellőzése jellemzi az
épületet. Múzeum, kávézó, koncertterem és konferenciaközpont található itt.
Óváros (Ichari Shahar):A középkorban fallal körülvett óvárosban ma
is megtalálható a különböző kultúrák keveredése. Itt található Baku két különleges
látványossága a Szűz (Maiden)- torony
és a Shirvanshahs palota.
A Szűz-toronyról:A 29 méter magas toronyból
szép a kilátás a Kaszpi-tengerre és a városra. Az óváros déli részén található
torony nemcsak a városnak, hanem az egész országnak a jelképe.
Eredete homályba vesz,
források híján szinte semmit sem lehet tudni. Egyesek szerint ősi vallási
szentély volt, ahol hét istent imádtak; ezért a tornyot is hét szintesre
építették.
Amikor
felépítették közvetlenül a Kaszpi-tenger partján állt, de a talajfeltöltések, a
kikötő bővítése és a vízszint-változás miatt, körülbelül 300 méterre került a
parttól.
Számos, rejtélyes történet
kering a torony elnevezéséről és rendeltetéséről.
Egyik legenda
szerint egy elferdült ízlésű király megkívánta a saját, még érintetlen lányát,
aki időnyerés céljából, először egy saját bástyát kért, majd bemenekült a már
felépített toronyba, és miután a király megostromolta az épületet, a
szerencsétlen szűz végső kétségbeesésében a mélybe vetette magát.
Egy másik
változat szerint egy királylány és egy halászlegény beteljesületlen szerelméről
szól. A halászlegény ugyanis a viharos tengerbe veszett, ezért kedvese a
toronyból a mélybe vetette magát.
Egyesek szerint a
tornyot abból a célból építették, hogy támadás esetén a nők (főleg a szüzek)
ide meneküljenek, amíg a férfiak legyőzik az ellenséget.
A legnépszerűbb
verzióban némi nemzeti büszkeség is fellelhető: azért szűz ez a torony, mert
még soha senkinek nem sikerült elfoglalni.
Tény, hogy homályos rendeltetés ellenére, a Szűztorony Azerbajdzsán nemzeti
szimbóluma. Sokáig ennek képe szerepelt például minden azeri bankjegyen és az
első azeri film is ennek egyik legendáját dolgozta fel.
A Sirvánsahok palotája:
A
szépen rendbe hozott palota a 15. századból való. A középkori, perzsa időszak
építészetéből ez a legértékesebb emlék. Másik fontos látnivaló a XV.
századi: az épületegyüttes részei a főpalota, a Divankhana nevű pavilon, a mauzóleum, a mecset, illetve a fürdő. A
palota Azerbajdzsán építészetének gyöngyszeme.
Gyönyörű
mecseteket is megnézhetünk, ilyen például az óvárosban lévő Juma mecset és a
nyugati városrészben épített Imam Huseyn-mecset.
A videón a
müezzin imára hívja a hívőket.
Belvárosi séta:
A középkori karavánszerájok
és ultramodern felhőkarcolók sajátságos harmóniában férnek meg egymás mellett. Divatos sétálóutcák világmárkákkal, velencei lagúnák, londoni taxik
és dubai felhőkarcolók egymás mellett.
Ez Európa, Ázsia és Amerika találkozása
a Kaszpi-tenger partján, Bakuban. A 2012-es Eurovíziós Dalfesztivál közvetítése
során láthattunk először fantasztikus képeket a városról. A fallal körülvett óváros,
háttérben a Flame Towers (Láng
Tornyok).
A sétálóutcán pezseg az élet.
Márványburkolatú aluljárókon
lehet átjutni az út egyik oldaláról a másikra, és meglepő módon minden tiszta,
sehol egy falfirka. A széles utcákat gyönyörű, üde, rendezett parkok, szebbnél
szebb szökőkutak váltják.
Az óváros falán túl modern
üvegszerkezetű metróállomás állt.
A folyamatosan dudáló,
hatalmas autótömegben olyan érzésed támad, hogy a túlsó oldalra születni kell. Az
erőszakos tülekedés és a számomra átláthatatlan szabályok ellenére balesetet
nem láttunk.
Ha a helyzet úgy kívánja, simán szembe mennek a forgalommal, még
az autópályákon is. Sok a luxusterepjáró, a Mercedes, de a legújabb nyugati és
távol-keleti márkák mellett még szép számmal találunk Ladákat is.
A
Baku Bulvár:
A parton több km. hosszan,
zöldellő parkokkal, látványos szökőkutakkal díszített széles sétány vezet
végig, a hatalmas Guinness-rekord nagyságú zászlóig, és a mellette épült „Kristálypalotáig”, ahol az Eurovíziós
dalfesztivált rendezték.
A tengerparti Bulvár, Európa
egyik leghosszabb tengerparti sétánya.
A tengerparti sétát a londoni
„uborka” épülethez hasonló bevásárlóközpontnál kezdhetjük. Ha már itt tartunk,
számos, hatalmas bevásárló komplexum – mall – található Bakuban. A csillogó
üzletekben, butikokban, szinte minden világmárka képviselteti magát.
Mindegyikben találhatunk
úgynevezett „food court” szintet, ahol az azeri és a török jellegű étkezdék valamint
a divatos keleti konyha ízei mellett, választhatunk olasz ételeket is.
A hangulatos sétány estefelé
mindig megtelik emberekkel, egyszerű sétálókkal, a szerelmesek inkább a padokon
üldögélnek és hallgatják a szökőkutak csobogását.
Tovább sétálva az olasz
Velencében találtuk magunkat, ahol mesterséges csatornák és reneszánsz jellegű
hidak bontják meg a kaukázusi képet. Még gondolák is vannak, természetesen a Flame
Towerst mindenhonnan lehet látni.
A velencei lagúnákat
elhagyva, megpillantottuk a bakui szőnyegmúzeum épületét, amely egy kigördített
szőnyeget formáz. Ez már a keleti
mesevilág megjelenítése, talán még repülő szőnyeg is bérelhető.
A szőnyeg-épülettől után, már
egészen közelről pillanthatjuk meg a lángtornyokat. A tornyok tövében van a Mártírok emlékműve, ahol a Mártírok
falán láthatjuk az elesett hősöket, akikre örökösen égő tűz emlékeztet.
A Lángtornyok esténként
valóban lángolnak, a fényjáték során az azeri zászlót is lengetik, jelképezve a
függetlenséget és a szabadságot.
Egyéb érdekességek:
A régi karavánszerájokban
hangulatos éttermeket rendeztek be.
Tegyünk
egy videó-sétát Bakuban!
A
kísérőzene a 2011 évi Eurovíziós dalfesztivál győztes azerbajdzsáni dala.
Befejezés:
Baku városa,
fejlődésének új korszakát éli, annak minden ellentmondásával együtt. Érdemes
lenne, úgy 20 év múlva újra idelátogatni. Ez nem is lehetetlen, hiszen még csak
92 éves leszek.
Mindig
bebizonyosodik, hogy nem szabad a látszat alapján megítélni az embereket. Az
azeri férfiak úgy néznek ki, hogy ahogy mondani szokták, „nem vennék tőlük
használt autót”, de, ha szóba elegyedsz bárkivel, rendkívül kedves, barátságos,
segítőkész és udvarias emberek.
2014 március
Készítette: Vincze Péter
