Rozsnyó

Rozsnyó

A több mint 700 éves bányászvároska gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Először III. András magyar király adománylevele említi, majd később a települést Nagy Lajos király emelte városi rangra. 

A középkorban főként aranyat, ezüstöt, majd vasércet bányásztak itt. A város történelmi központja, mely egy tágas térből áll, a 15. században kezdett kialakulni.

A városnév eredetének aranyos legendája:

A mai város helyén régen egy hegy állott, hol pásztorfiú legeltette a nyáját. Történt, hogy az egyik tinó kolompja elveszett. Buzgón kereste a pásztorfiú, de nem lelte sehol. 

Helyette azonban arany ércből való gyönyörű hármas rózsa akadt kezei közé. Ezt a kincset tündérré változott kedvese juttatta hozzá. Boldogan csókolta meg a pásztorfiú a rózsát s pihenőre tért. Azt álmodta, hogy nagy halom aranyon fekszik, és fejét tündér-kedvese ölébe hajtja. 

A tündér pedig ilyen szavakat súgott a fülébe: „Gazdag leszel, de boldog csak a tündérvilágban. Mikor felébredt, a királyhoz sietett és engedelmével ásni kezdett a hegyen, melynek gyomrában tömérdek nemes ércet talált. A csoda és a kincs híre hamar elterjedt. 

Sok ember özönlött a helyre és ezek a legendás aranybányászok voltak az első telep alapítói. 

A város nevét pedig a mondabeli három rózsáról kapta. Ez a három rózsa van a város címerében, mely eredetét egy régi pecsétről vette. A pecsét pajzsot ábrázol „Sigillum oppidi montani Rosnobania" körfelírással. 

A pajzsot kiterjesztett szárnyú angyal tartja. Alsó részén egy liliomból három rózsa emelkedik ki, úgy, hogy a virágok a keresztbe helyezett két bányász-kalapács közé esnek. 

A város építészeti látványosságai:

Az Őrtorony:
A tér közepén álló reneszánsz-kori őrtornyot a töröktől való félelmükben építtették a rozsnyóiak, egy korábbi gótikus torony maradványainak helyén.

A déli homlokzaton a város címerének korabeli domborműve látható.  
A 38 m magas torony 1766-ban leégett, és a helyreállításakor eredeti felső részét körfolyosóval és zsindelytetővel pótolták. 
A déli homlokzaton a torony építésével egyidejű kőtáblán a város címerének korabeli domborműve látható. A torony az 1997-ben lezajlott restaurálás óta kilátótoronyként látogatható.

Andrássy Franciska emlékműve:

Andrássy Franciska (1838 - 1902) carrarai márványból faragott szecessziós emlékművét gróf Andrássy Dénesné, a város jótevője emlékére közadakozásból emelték. 

A városháza:

A püspöki székesegyház: a környék legjelentősebb gótikus kultúrtörténeti műemléke.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=fEY69V7If8c

                        2015                       made by vinpet (forrás: internet)

Lőcse

Lőcse

A Kelet-Szlovákiában, a Lőcse- (Levoča) patak völgyében fekvő festői szépségű Lőcse, az egykori Szepes vármegye székhelye, Szlovákia műemléki és történeti szempontból egyik legkiemelkedőbb városa. 

A várost a 12. század környékén kezdték benépesíteni. Lőcse virágkora a középkorban volt, kereskedelme mellett nyomdái és az oktatási intézményei is híresek voltak.

Lőcse rövid idő alatt a Szepességbe érkező német telepesek központja lett, később szabad királyi városi rangot kapott. Itt játszódik Mikszáth Kálmán híres regénye, a Fekete város is.

Fontosabb látnivalók:

A központ főtéren áll a Szent Jakab plébániatemplom, mely karcsú tornyával a város látképének meghatározó épülete. A hársfából készült főoltár, a világ legmagasabb faoltára.

Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is.

A plébániatemplom mellett láthatjuk az árkádokkal díszített városházát, mely a reneszánsz építészet egyik remekműve, és a szintén reneszánsz Thurzó házat.

A főtéren látható a 16. századból származó szégyenketrec, mely szerepel Jókai Mór A lőcsei fehér asszony című regényében is. Fabriczius bíró a saját lányát záratta be.

Lőcsei képek:

Lőcsétől néhány perc autóútra találhatóak Szepes várának impozáns romjai. A kopár hegytetőre emelt kolosszus ellenállt minden idők hadainak, tragédiája igazi magyaros történet.
1780-ban felrobbant egy méretes pálinkafőző berendezés és a lángoló alkohol okozta a vár vesztét. A hajdani büszke várra csak csupasz romok emlékeztetnek.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=a8IPVX5eB58

                     2015                                                made by vinpet

Felvidéki Paradicsom

Felvidéki Paradicsom

Fedezzük fel a Hernád folyó vadregényes völgyét, mely ma a „Szlovák Paradicsom Nemzeti Park", eredeti nevén a Felvidéki Paradicsom egyik legszebb és leglátogatottabb része.

A páratlan szépségű természetvédelmi területen a Hernád folyó egyszer vad zúgással, másszor lusta hömpölygéssel kanyarog a völgyben. 

A Hernád, a Sajó bal parti mellékfolyója, mely az Alacsony Tátrában ered, mintegy ezer méter magasságban. 

A Hernád egyike a legszebb és leghangulatosabb folyóinknak. Meredek, zátonyokkal és szigetekkel tarkított, gyakran változó formájú medrében, a sok egymást követő szigetet hol jobbról, hol balról kerüli meg, de magas vízállásnál a helyenként szűk, kanyargós vadvízzé válik.

A Tamásfalvi-kilátó (Tomášovsky vyhlad):

A Tamásfalvi kilátó egy kiadós sétával érhető el, eleinte úgy érzed, hogy alig emelkedik, később egyre nehezebben tudod emelni a lábad. 

A gyönyörű kilátás minden fáradtságot felejtet.

A kilátóhoz érve a tériszonyban szenvedők rögtön hátrahőkölnek, mivel, a sziklafal szélén semmilyen korlát vagy biztosítás nincs, viszont a kilátás fantasztikus.

Ha kigyönyörködtük magunkat, és még van erőnk további kiránduláshoz, akkor ereszkedjünk le a Hernád völgyébe. Az út helyenként elég meredek, elkel a segítség is.

Leérve a folyóvölgybe sétáljunk a parton, időnként egy-egy hídon átkelve csodáljuk meg a varázslatos természeti szépséget.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=xzYwt1LoZtg

           2015 Felvidék                                                                    By vinpet

A Szádelői völgy, a felvidéki Grand Canyon

A Szádelői völgy, a felvidéki Grand Canyon

Szádelő (szlovákul Zádiel) község Kassától mintegy 40 km.-re fekszik. A települést 1317-ben Zadeley néven említik először. 

Az elnevezés a száj és elő szavak összevonásából alakult ki. A név arra utal, hogy a település egy meredek szurdokvölgy bejáratánál fekszik. 

A község határában lévő hatalmas Szádelői völgy, a Szár-patak sziklacsodákkal teli szurdokvölgye, a vidék kiemelkedő természeti szépsége. 

A völgy alján kanyargó Szár patak mosta ki mai formájára, mely mentén meredek út vezet a hasadék belsejébe felé. A völgy természeti különlegessége, hogy barlangok beszakadásából keletkezett. 

A szurdokvölgyben végig a Szár (Blatnica) patak mellett haladunk, hol jobbról, hol balról szegélyezi az utunkat.

A halkan csörgedező patak és a környező sziklafalak csodálatos látványa jellemzi a Szádelői völgyet. 

A hasadék legérdekesebb képződménye a 105 méter magas különálló sziklacsúcs a Cukorsüveg, mely a hegymászók kedvelt célpontja. 

A völgyben ezen kívül számos barlang, vízmosás is található.

A legenda szerint a hun Attila fia, a fellázadt gótok által üldözött Dengezik herceg, itt bukott alá szárnyas lovával, a holttestét is ide temették. A testet Ellák herceg találta meg, ő népével épp itt, a hegyek közt telepedett le. 

A patakot az elesett herceg emlékére nevezték el Szár-patakjának, a környező hegyeket pedig Szár-hegységnek. Egy másik legenda szerint, mely erősen hajaz a Tordai hasadék keletkezésének mondájára, a menekülő Szent László király mögött hasadt szét a hegy, és pogány üldözői nem tudták követni.

A látvány mindenesetre gyönyörű, nem csoda hogy a mondavilágban többféle változatban előfordul. 

A különleges karsztképződmények mellett gazdag növény és állatvilág is. A szurdokot az UNESCO az “Ember és bioszféra” programjába sorolta.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=lIPs9TNBewo

          2015                                                                 By vinpet

                                                                                   Forrás: internet