Párizsi újratöltve

"Párizs mindig tartogat valami újat, valami ismeretlent számunkra... Párizs megéri a fáradtságot, mindig annyit kaptunk tőle vissza, amennyit adtunk neki"

Ezt Hemingway írta, azokra az időkre gondolva, amelyeket LA BELLE ÉPOQUE - ként, azaz Aranykorként emlegettek, a 1914 előtti „boldog békeévek” –re utalva.

A párizsiak óriási épületeket emeltek, az utcákon hömpölygött a forgalom, a nagy-áruházak és divatszalonok egész Európa szívét jelentették a divat vonatkozásában. A Montmartre-on sorra nyíltak a kávéházak és kabarék, a fényárban úszó sugárutakon tolongtak az emberek.

A csábító „bohém” életmód, az ezernyi látnivaló és szórakozási lehetőség az utazók tízezreit vonzotta a francia fővárosba hétről hétre. Az új idők a művészetekben is kifejeződtek; Monet, Cézanne, Toulouse - Lautrec sikereinek a korszaka ez. A párizsiakat és a külföldieket a Moulin Rouge táncos lábú lányainak kánkánja tartotta lázban.

A mai Párizs még őrzi emlékét a boldog békeidőknek, de számos új építmény, modern épület vonzza napjainkban is a látogatókat. Március közepén a tavasz még nem érkezett meg Párizsba. A fák, bokrok kopárak, nem nyílnak még a virágok és sajnos a szökőkutak sem működnek.

A hatalmas város porosnak tűnik, a jótékony zöld lombok nem borítják be a parkokat. A szmog, a kipufogógázok és a por keveréke a szép napsütés ellenére is megüli a várost.

Tegyünk egy sétát a kora-tavaszi Párizsban!

Ebben a blogban csak néhány nevezetességet szeretnék bemutatni, a továbbiak a korábbi utazásom blogjában olvasható, illetve a videóban látható:

http://pvincze.blogspot.hu/2011/01/parizs.html

https://www.youtube.com/watch?v=bKSdk46kd2Y

A Tuileriák kertje sincs még tavaszi pompában

Párizsi képek:

Arc de Triomphe du Carrousel:

A Diadalív kistestvére a középkori lovasbemutatóról elnevezett Place du Carrouselen áll. Eredetileg a Szent Márk-székesegyházról hadizsákmányként elhurcolták bronzlovak díszítették.

A most látható lovas-fogat szoborcsoport 1828–ban állították fel.

A Concorde tér:

Champs Élysée keleti végén fekvő nyolcszögletű tér ékessége a hieroglifákkal díszített egyiptomi obeliszk, mely egykor a Luxori templom bejáratánál állt.

Sokan feltételezik, hogy Napóleon rabolta egyiptomi hadjárata során. Kétségtelenül nagyon fájt rá a foga, de Nelson admirális hullámsírba küldte a francia flottát, így nem volt mivel elszállítani.

A valóság az, hogy 1828-ban egyszerűen megvásárolták az egyiptomi alkirálytól, és kalandos úton, csak 1833-ban került Párizsba, majd 1836-ban Lajos Fülöp király állíttatta fel.

La Madeleine / Madelein-templom:

Napóleon 1806-ban megbízta Pierre Alexandre Vignon francia építészt a Madelein templom befejezésére, melynek építése a francia forradalom idején félbeszakadt. A császár a francia hadsereg hősiességének kívánt ezzel emléket állítani.

A görög oszlopokkal díszített, neoklasszicista stílusú, monumentális templom építése ezután se volt zökkenőmentes, végül csak 1842-ben szentelték fel.

Hidak a Szajnán:

Egy romantikus sétahajózás során gyönyörködhetünk a folyó felett átívelő hidak látványában. Párizsban 37 híd köti össze a két partot.

Ismerkedjünk meg néhánnyal!

A Pont Neuf híd neve ne tévesszen meg senkit, (Új híd) mivel ez Párizs legrégebbi, ma is álló hídja 1578-1607 között épült. Érdekes a kis bástyák rendeltetése. Ide húzódtak félre a gyalogosok a lovakat előreengedve.

A legszebb híd a Pont Alexandre III, melyet 1896-1900-ig, a párizsi világkiállításra építettek. A hídon csodálatos aranyborítású lámpaoszlopok, szárnyas lovak, angyalok és nimfák szobrai találhatóak.

A híd III. Sándor cárról kapta a nevét, az Oroszország és Franciaország közti barátság tiszteletére.

A Művészetek Hídja (Pont des Arts) a Szajna talán legromantikusabb hídja. A híd híres a szerelmesek által a hídra aggatott elképesztő mennyiségű szerelemlakattól is (melyek súlya alatt 2014-ben leszakadt a híd korlátjának egy része).

Látogatás a Nagy-áruházakban:

Mint tudjuk, Párizs rengeteg jelzője mellett a „Divat fővárosa” is. benéztünk az egymás szomszédságában fekvő két nagy áruházba, a Lafayette-be és az Au Printemps-be.

Már a körítés is fantasztikus, csillog-villog minden, művészien megkonstruált eladóterek, elegáns alkalmazottak, és sok bámészkodó. Azért vásárló is akadt, érdekes módon leginkább ázsiai és arab nőket láttunk valóban venni valamit.

Felbátorodva ajánlottam figyelmébe a Nejemnek ezt a kis aranyos ruhát, de amikor megláttam az árát, azt hittem az a vonalkód, annyi szám volt rajta.

Mindent csak a szemnek. Óvakodj az árcédulák megtekintésétől. Mit gondolsz, ez a kis aranyos ruha mennyibe kerül?

1470 euro, közel 450 ezer Ft. Ha belegondolok, hogy mit kapnék ennyi pénzért az Ázsia Center-ben???

Nyilván ezek az árak a módosabb párizsiak pénztárcájához vannak szabva, de akkor is túlzásnak tartom.

Lafayette áruház:

Az Au Printemps áruház:

Párizsi utcaképek:

Rue de Rivoli és a Jean D’Arc szobor:

A Notre Dame:

A Miasszonyunk templom a Szajna közepén fekvő Île de la Cité, szigeten épült. A folyón hajózva ez a kép tárul elénk:

Az Eiffel torony:

Párizs jelképe nem maradhat ki egyetlen Párizsról szóló blogból sem. Részletek a korábbi blogban.

Erről az útról „Párizsi séták” címen készítettem videókat és blogokat.

A Diadalív árnyékában:

https://www.youtube.com/watch?v=192uVdm75Oc

http://pvincze.blogspot.hu/2015/03/parizsi-seta-diadaliv-arnyekaban.html

A Párizsi Operaház:

https://www.youtube.com/watch?v=CMNEdIJePOI

http://pvincze.blogspot.hu/2015/03/parizsi-setak-parizsi-opera-palais.html

Az Invalidusok Dómja:

https://www.youtube.com/watch?v=BhqCzLIH10Y

http://pvincze.blogspot.hu/2015/03/parizsi-setak-az-invalidusok-domja.html

Montmartre és a Moulin Rouge:

https://www.youtube.com/watch?v=xuz0oK5vZBI

https://www.youtube.com/watch?v=VVayRmxGMug

http://pvincze.blogspot.hu/2015/03/parizsi-setak-montmartre-es-moulin-rouge.html

Párizsi nagyáruházak:

A Lafayette áruház: https://www.youtube.com/watch?v=y76ZDumEXzM

Az Au Printemps áruház: https://www.youtube.com/watch?v=GvuyrFXuqYA

Érdekességek:

Korábban jellemző volt, hogy Párizsban rengeteg kocsinak hiányos vagy sérült a lökhárítója. Ezt a parkolóhelyek szűkösségével magyarázták, mivel emiatt a kocsik kénytelenek közel parkolni egymáshoz.

Ma ez nem jellemző, viszont a számtalan útjavítás nehezíti a közlekedést. Ha nem tudod behajtani a kocsid visszapillantó tükrét, akkor az, hamarosan áldozatul esik. A sofőrök egyébként nem idegesek, például a reptéri Roissy busz vezetője egyszerűen karba tett kézzel várta, hogy a szűk utcában szembejövő autó vezetője megoldja a helyzetet.

Még egy kis közlekedés: A belvárosban rendkívül népszerűek a biciklis riksák. Az ár csak látszólag kedvező, hiszen személyenként értendő, egy taxi mintegy fele árért elvisz, és sokkal gyorsabb és biztonságosabb.

Természetesen más a feeling. Egyébként a riksa piacot a délszláv bevándorlók uralják. Még lányok is vannak a „driverek” között.

Párizs a felújítások városa. Majdnem minden fel van állványozva, terelő korlátok erdeje fogadja a látogatót.

A Vendom tér valójában nem is látható az elzárt építkezési, javítási területek miatt. Az utakat nagyon sok helyen felbontották, az úttestre benyúló korlátok miatt óriásiak a dugók.

A szállodánk aranyos, családias hotel lett volna, de természetesen azt is felújították, átható volt a festékszag és építési zaj.

A biztonságról: a zsúfoltabb helyeken, pl. Eiffel torony, számos tábla figyelmeztet a zsebtolvajokra.

Mi ezzel nem találkoztunk, de az eredendő kapzsiságra apellálva egy ősrégi trükkel kétszer is próbáltak átverni.

Egy aranynak látszó gyűrűt dobnak le mellénk, mintha te veszteted volna el, és vissza akarják adni kellő jutalomért. Ha előveszed a pénztárcád, már nyert ügyük van a tolvajoknak.

A belvárostól távolodva egyre színesebb az etnikum. A Montmartre-on a kisvendéglők törzsközönsége sem tűnik angyalarcúnak, de még sincs az embernek veszélyérzete, bár ahogy mondani szokták, egyiktől sem vennék használt autót.

Egy kis gasztronómia:

A klasszikus étel a francia hagymaleves olyan sűrű volt, hogy megállt benne a kanál.

És egy fantasztikus étel, a Boeuf bourguignon

2015 Párizs Made by vinpet

Párizsi séták: A Montmartre és a Moulin Rouge

Montmartre Párizs legmagasabb dombján fekszik.

Az ősi legenda szerint a rómaiak ezen a dombon fejezték le Szent Dénest, aki azonban nem halt meg, hanem csodás módon talpra állt, kezébe vette a fejét, és egy angyal elvezette a vértanúság dombjáról, a Montmartre-ról a két mérfölddel távolabbi helyre, a mai Saint Denise bazilikáig.

Innen ered a domb neve: Mons Martyrium. A XV. században a montmartre-i lakosok pénzhiány miatt kénytelenek voltak eladni földjeiket, amelyeket szőlőtermesztő földművesek vásároltak meg.

Azt meg tudjuk, hogy a szőlőből bor készül, és a borospincék környékén egyre-másra létesültek a zenés, táncos helyek.

A fejlődés olyan mértékű volt, hogy a párizsi kereskedők követelték a szőlőültetvények és a pincék számának csökkentését.

A Montmartre mára teljesen egybeolvadt a fővárossal, a girbegurba utcácskákban még ma is fellelhetőek a régi kisvendéglők. A kanyargó, meredek lépcsőkkel összekötött kis utcákat ismerhetjük az „Amélia csodálatos élete” című filmből is.

Montmartre tetején egy hófehér bazilika, a Sacre-Coeur (magyarul Szent Szív) áll, melyhez hosszú lépcsősor vezet fel, ahonnan páratlan kilátás nyílik Párizsra. A templom szokatlan neve egy fogadalom következménye. 1870-ben megfogadták a Szent Szívnek, hogy ha a város felszabadul a porosz ostrom alól, tiszteletére egy templomot építenek.

A festői falucskát 1860-ban csatolták Párizshoz, de a mai is láthatunk a domboldalon kis szőlőültetvényeket.

Egykor a Montmartre volt a bohémvilág központja, igazi fénykorát a boldog békeidőkben (Belle-Époque) élte. Kezdetektől a művészek, festők és népszerű mulatók negyede volt.

Az egyedi, kissé dekadens hangulat, a kabarék, lokálok és bordélyok világának diszkrét bája vonzotta a művészvilág képviselőit. (impresszionisták, kubisták, futuristák, szürrealisták)

A környéken élt és alkotott például Dalí, Monet, Picasso és van Gogh, és a mulatók királynőjének, a Moulin Rouge-nak a festője, Toulouse Lautrec.

Montmartre egyedi atmoszférája ma is megmaradt. A párizsiak maguk között Dombnak (Tertre) nevezik. Az igazi kisvárosi hangulat és a lüktető világváros különleges szimbiózisa.

Montmartre ma is a virágzó turizmusból él, hiszen évente több millióan látogatnak el ide.

Place Pigalle :
A Place Pigalle a Montmartre bejárata, valójában innen kezdődik a szórakoztató, vigalmi negyed, és tart végig a Boulevard de Clichy-n, melyen a világhíres mulató a Moulin Rouge található.

Esténként azért állítólag még előfordulnak élemedettebb korú kurtizánok, némelyik talán még látta Napóleont.

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=xuz0oK5vZBI

A Moulin Rouge:

A Moulin Rouge, a Vörös Malom, Párizs bohémvilágának jelképe. A mulatót 1889-ben Joseph Oller és Charles Zidler alapította. A világ egyik leghíresebb mulatója igen nagy múltra tekint vissza, és máig is a turisták tömegeit vonzza.

A híres revüben olyan hírességek léptek fel, mint Edith Piaf, Ginger Rogers, Yves Montand vagy Lisa Minnelli, és 2000-ben itt láttuk először a méltán híres Rippel fivéreket.

A show-hoz tartozik a gyönyörű lányokból álló tánckar, a látványos kosztümök és a fantasztikus háttérképek. Ma már nem az attraktív cicis táncos lányok fellépése a fő vonzerő, bár kétségkívül igéző látvány.

A legújabb show a Féerie (Tündérvilág) címet kapta, amelyben paradicsommadarak, erotikus bohócok, erőemelők, görkorcsolyás artisták és más képzeletbeli alakok tűnnek fel. A revü valamennyi jelenete a szerelmet ünnepli.

Az egyik jelenetben, egy hatalmas akváriumban öt valódi óriáskígyó társaságában úszkálnak a lányok. A végén lesüllyesztik az akváriumot, de egyik boa constructor, kellő riadalmat keltve, nem akart a süllyesztőbe menni, inkább a nézőtér vonzotta, a személyzet egy tagjának kellett visszatuszkolni, a közeli asztalnál ülő nagy megkönnyebbülésére.

Az előadás csúcspontja a hagyományos kánkán, a kiabálások ritmusára végrehajtott láb- és szoknyaemelésekkel, spárgázásokkal, a francia trikolor színeiben.

A professzionálisan megkomponált show annyira leköti a figyelmed, hogy még a pezsgőből is elfelejtesz inni. Szerencsére az átkötések alatt azért szorgalmasan töltögettem.