Translate

2010. október 6., szerda

Tanger /Marokkó/

                                            
 

 


Az andalúziai nyaralás egyik érdekes kirándulása volt, Tanger, a marokkói város meglátogatása.
Tarifa Európa legdélibb pontja, amely elválasztja egymástól az Atlanti-óceánt és a Földközi-tengert, és innen indul a komp Marokkóba. 
A város nevét a berber hadvezérről, Tarifról kapta.

További érdekesség, hogy innen ered a „tarifa” szavunk, ugyanis a derék hadfi, kihasználva, a Gibraltári szoros élénk hajóforgalmát, az átkelésért pénzt kért a hajósoktól. A nevéhez kapcsolt sarcról, minden ilyen jellegű díjat tarifának nevez az utókor.
Az afrikai és az európai szárazföldet a Gibraltári-szoros legkeskenyebb részén alig 14 kilométer választja el egymástól.


                                 
                                                       Tarifa erődje

Az átkeléshez természetesen útlevél szükséges, és ezen kívül, még kétféle nyomtatványt is ki kell tölteni. A csoportok azonosítását, a tagok mellére ragasztott matrica segíti.



                              Ilyen kompok közlekednek a két kontinens között

A komp gyomrába néhány autó is befér, az utasok két szinten elhelyezett, műbőr üléseken élvezhetik az utazást.
Az ablakon keresztüli fényképezésről ne is álmodj, az üveg olyan koszos, hogy csak a sziluettek látszanak. Még a felverődő tengervíz sem mossa tisztára.
Van egy nyitott fedélzet is, onnan viszont, ha a BMI indexed nem haladja meg a 30-at, akkor jó esélyed van arra, hogy levisz a szél.
Ha hajlamos vagy a tengeri betegségre, akkor feltétlenül az alsó fedélzeten keress helyet.
A Gibraltári-szoros hajóforgalmának irányítására kidolgoztak egy rendszert, amely fittyet hányva az angol szokásnak, valójában a jobboldali közlekedés szisztémájára épül.

Itt találkozik az Atlanti óceán a Földközi tengerrel.

A Földközi-tenger irányába hajózók, a déli, az óceán felé haladók, pedig csak az északi part mentén hajózhatnak.

Ezt egy kicsit bonyolítja a keresztirányú kompforgalom.


                                             Hajóforgalom a Gibraltári szorosban

Megérkezve Tanger kikötőjébe, rögtön érzékeled a különbséget. 
Az arabos rendetlenség, igénytelenség eleinte nem is tűnik túlzottnak, de később a városnézés során, egyre inkább az a meggyőződésem, hogy Tanger nyugodtan pályázhatna, a legpiszkosabb, legelhanyagoltabb város címére.



Ha messziről nézzük, a part szép látvány, úgy látszik az a titok nyitja, hogy kellő távolságból kell mindent szemlélni.



                                       Vajon mióta tört le egy darab az erőd falából?

Marokkó államformája alkotmányos, demokratikus és szociális monarchia.  /ez jól ki van találva/

 VI. Mohamed az ország államfője. Ő nevezi ki az ország miniszterelnökét, és ő oszlathatja fel a parlamentet. Új választásokat is ő írja ki, és a hadsereg főparancsnoka is egyben. Ő a vallási vezető is, és mint később látjuk, ő rendelkezik az ingatlanok felett. Csak tudnám, mi ebben az államformában a demokratikus?



                                                    Távolról a város is szép látvány


Mi Ramadan idején jártunk ott. Csak emlékeztetőül, a Ramadan az iszlám vallás öt alappillérének egyike.

A hívőknek 30 napig böjtölniük kell. Napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak, nem dohányozhatnak és még csak nem is szexelhetnek. Ezen kívül, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, és a pletykát.
Amikor a müezzin jelzi napnyugtát, kezdődik az evés-ivás, stb.

 A böjt célja kettős: a hívő muzulmán egyrészt bizonyíthatja Allah előtt, hogy lelke erősebb a testi vágyaknál, másrészt, a jómódban élők is átérezhetik az éhezés gyötrelmeit.

A Ramadan, a Hidzsra, muszlim naptárban a hónap elején, az újhold utáni naptól, a következő újholdig tartó holdhónap.

A böjt kezdetét hagyományosan úgy határozzák meg, hogy az előző hónap végén nagyhitű, megbízható emberek hiteles tanúk előtt igazolják, hogy a Holdat látni lehet. Ugyanezt az eljárást követik a böjti hónap végén is.
 Egy-egy felhős éjszaka vagy éles szemű muzulmán így akár napokkal is meghosszabbíthatja, vagy megrövidítheti a böjtöt.

Egy kis városnézés:



                                                         A kikötő



                                                           Az Óváros


                                          
                                                   Ez még mindig az Óváros, a Medina


                                                   
                                                    Ezek már az Újváros épületei


                                                   
                                                    A bazár kínálata


Egy kis turistacsalogató:

 A tevékkel lefényképeztetheted magad, lehet őket simogatni, a bátrabbak fel is ülhetnek rájuk.
A még bátrabbak nyakukba vehetik a dobszóval ébren tartott kígyókat. Tarifa: 1€


Gasztronómia:
  
Részt vettünk egy jellegzetes arab ebéden is. A leves kissé gyanús színű, bár elég jó ízű volt, a főfogás a hagyományos kusz-kusz.
Az ételekhez sokféle, különleges fűszert használnak, az összhatás eltér a nálunk szokásos ízektől.
Ízletes volt a gyümölcstál, Spanyolország is innen importálja a zöldséget és a gyümölcsöt.


                                                       A kusz-kusz



     Furcsa volt az arab felirat a kólásüvegen. Sör nem volt, tekintettel a Ramadanra.


Zöld teát főznek és ezt öntik a mentára, vagy más illatos teafűre. Emésztés gyorsító hatása van, bár a bazárban elfogyasztott ételnek vagy italnak a nyomába sem jöhet, hiszen annak a gyorsító hatását annyira megérzed, hogy futva keresed a legközelebbi illemhelyet.


Az étteremben autentikus arab zenét hallhattunk, majd desszertként előperdült egy hastáncosnő is.

Érdekességek:

A víz nagyon drága, a 350 €-s átlagkeresetből 50 €, a vízdíj, fogyasztástól függetlenül, a gazdagnak és a szegénynek egyaránt. Egyébként villany sincs mindenhol.

A tengervíz sótalanításából próbálnak ivóvizet nyerni. Ez már előrevetíti azt a jövőt, amikor a víz drágább kincs lesz az olajnál.

A házak ablakainak színéről következtetni lehet a bentlakók hovatartozására is. A kékre festett ablakok mögött portugálok, a zöldre festettekben muszlimok, a barna színűekben, pedig berberek laknak.

A tangeriek büszkék rá, hogy sok híres ember akar itt villát, házat venni, de a király rendelkezik az ingatlanok felett, csak az ő engedélyével lehet vásárolni. Ha részletre akarsz venni, akkor a király a bankár, neki fizeted a törlesztést és a kamatokat.

Egyébként, a körülményeket látva, nem nagyon érthető, hogy miért akar valaki ideköltözni. Lehet, hogy a jómód befolyásolja a tisztánlátást, vagy egyszerűbben fogalmazva, a gazdagság meghülyíti az embereket?  

Itt a házastársak elválhatnak egymástól, ha a nő adja be a válókeresetet, akkor mindent visz. Rögtön eszembe jutott a hurrikános hasonlat, miszerint a nő olyan mintegy hurrikán. Amikor jön forró és nedves, amikor megy, viszi a házat, a kocsit, mindent.

Ha a férfi adja be a válókeresetet, akkor 50-50%-ban osztoznak a javakon, de ha bebizonyosodik, hogy a nő lépett félre, még a városból is elűzik.

A csador viselése nem kötelező, viszont minden nőnek meg kell tanulni a hastáncot, és az válóok, ha nem teljesít megfelelően az ágyban. Viszont, ha jó volt a szex, akkor a férfiaktól értékes ékszereket kapnak.

Általában 14-15 évesen szülik az első gyereket, minimálisan négy gyerek kell egy családban.
Általában a fiúgyermek az értékesebb, felnőtt korban is előnyöket élvez. Az utcán gyakori látvány, hogy a férfi biciklin ül, a felesége meg gyalogol mellette, esetleg még cipel is valamit.

A házi kedvenceknek, kutyáknak, cicáknak külön temetőt létesítettek, igaz sokat nem törődnek vele, mert nagyon gazos.

Ha valaki meghal, el kell vinni egy szent emberhez, aki a Koránból olvas fel idézeteket az elhunyt teste felett, ez számomra úgy tűnik, mintha a halál beállta után adnák fel az utolsó kenetet. Ahogy nálunk mondják, ez annyi, mint halottnak a csók.

Tanger, vonzerejét elsősorban Spanyolország közelségének, tengerparti fekvésének és lüktető, az arab világra jellemző, mindennapi életének köszönheti.


                                                                                                                   Tanger 2010 Szeptember

2 megjegyzés:

  1. Koszonom Péter a figyelmességet. Aniko

    VálaszTörlés
  2. Remek volt itt még sajnos nem jártam, így jó volt nézni az ismeretlen tájat. Gondolom a sok szép látni való elfeledteti a rendetlenséget.

    VálaszTörlés