Stockholm

 

Mi jut eszedbe Stockholm nevének hallatán: talán a Nobel-díj, esetleg az ABBA, ma már örökzöldnek számító zenéje vagy az IKEA lapraszerelt csodabútorai, és még ezernyi más, amit hallottunk erről a gyönyörű városról.

Nevezik az Észak Velencéjének is, több más északi várossal együtt, mi magyarok, régen Istókhalma-ként emlegettük, bár a Stockholm név a "rönkfa", és a "domb" szavak egymás mellé tételéből származik, utalva az első települést körülvevő, földből és rönkfákból épített védőfalra. 

Stockholm, a világ egyik legszebb fővárosa, természeti szépsége lenyűgöző.

A város 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze, az aluljárókat nem számoltam meg. Itt keveredik a Mälaren tó édesvize, a Balti-tenger sós vizével. 

Soknemzetiségű város, a szolgáltatási szférában csak elvétve találsz szőke kék-szemű svédeket, a taxis arab, a szobalány kínai, és az éjszakai portás sem az idén barnult le. Az angol a közös nyelv, azt szinte mindenki beszéli.

Az általános iskolában már kötelező az angol, de például, az angol nyelvű filmeket nem szinkronizálják, ezzel is elősegítve az idegen kiejtés megértését.

Stockholmban minden évszaknak megvan a maga varázsa, bár némi iróniával azt is mondják, hogy náluk kétféle tél van: „a fehér tél és a zöld tél”.

                                                       Téli látkép

Egy kis történelem:

Az első települést, Birka várost a vikingek alapították, és Észak-Európa legnagyobb kereskedelmi központja volt. Később Stockholm lett az új főváros, amely kezdetben a Mälaren-tó és a tenger találkozásánál lévő kis szigetre épült. Itt telepedtek meg az első lakosok, itt épített palotát a király is. 

A kis sziget, a Gamla Stan (óváros) házai a XV. század hangulatát őrzik, a királyi palota, többszöri átépítés és egy hatalmas tűzvész után végleges formáját 1697-ben nyerte el.

                                        
                                                      Az óváros 

               Birger Jarl a városalapító szobra, és a lovagok háza az óvárosban

A Királyi Palota:

Az óváros szigetén álló palota ma, múzeum, és a király munkahelye. 

Gyermekei születése után az uralkodó kiköltözött a Mälaren-tó partján épült gyönyörű Drottningholm palotába. Megnézheted a király dolgozószobáját, és ha szerencséd van, megláthatod a néha biciklin érkező királyt.

Az őrségváltás mindig látványos ceremónia, sok embert vonz a királyi palota előtti térre.

A turisták persze minden még közelebbről akarnak látni, ilyenkor egy-egy őr díszlépésben odamasíroz az emberekhez, és a fekete vonal, a „black line”, mögé tereli őket, de mire visszaér már újra előrenyomult a tömeg. 

Az őrök azért nem olyan merevek, mint például Angliában. Itt odamentem a bejáratnál álló poszthoz, kérdeztem valamit, először kizavart a vonal mögé, majd udvariasan válaszolt. Azért az meglepő volt, hogy a király testőrségben van kínai és afro katona is.

Érdekes volt, amikor egy alkalommal, éppen sétáltunk a Királyi Palota körül, kinyílt egy oldalkapu, és kihajtott egy hintó, melyben ott ült a király a feleségével. Közben a közlekedési lámpa pirosra váltott, a kocsi szépen megvárta, amíg zöld lesz, majd pattintott egyet ostorával, és tovább indultak.

A svéd király Drottningholmban lakik, ami annyit jelent, a Királynő szigetecskéje.

A kastély parkjának egy részében szabadon lehet sétálni. Egy másik része el van kerítve a látogatók elöl.

                                              A Drottingholm kastély

                                                      A királyi park

Még egy királyi történet. 

Egyik stockholmi utamról hazafelé, korán kiértünk a repülőtérre, és mivel abban az időben a cégem még finanszírozta az I. osztályt, így az első sorban ültem, Sylvia, svéd királynő testvére, Christina hercegnő mellett. 

Nagyon elegáns, királykék (milyen lehetne más?) kosztümben volt, koronás címerrel díszített, arany gombokkal. Váltottunk néhány udvarias mondatot, de sajnos ő csak Amszterdamig utazott. Kollégám jobban felkeltette a figyelmét, aki szintén az első sorban, de a folyosó másik oldalán ült, és az ebéd felszolgálás után addig igazgatta hosszú lábait, amíg az összes kaját és italt magára nem borította. A menü biztos jól mutatott volna a hercegnői kosztümön.

                                                    A királyi család

Még egy utolsó érdekes királyi story. 

Az 1880-as évek elején, amikor XIII. Károly fia meghalt, a svéd országgyűlés külföldön keresett egy energikus uralkodót, akitől azt várták, hogy visszahódítja Finnországot. 

A választásuk Jean Baptiste Bernadotte-ra, Napóleon egyik tábornokára esett. 

A később sikeres uralkodónak magas volt a vérnyomása, és az akkor divatos terápia szerint az udvari orvos eret vágott a felséges karon, és mai szóhasználattal, majdnem dobott egy hátast, amikor meglátta a király tetoválását: „Mort aux rois”, azaz, halál a királyokra.

                                             Jean Baptiste Bernadotte

Stockholmi séta:

Djurgarden szigetén látható a híres 60 m hosszú „legyőzhetetlen” Wasa nevű hadihajó, amely 1628 augusztusában a vízre-bocsátása során, több száz tengerésszel a fedélzetén hullámsírba süllyedt a városi kikötőben. 

Ma is sokat vitatkoznak a hozzáértők, hogy mi lehetett az oka a katasztrófának, de az igazi okot nem sikerült megtalálni. A korabeli polgárok Isten büntetésének tartották, a háború miatt. 1956-ban, a szinte sértetlen állapotú hajót a felszínre hozták. Ma Stockholm egyik nevezetessége.

                                                             A sziget 

                                                      A Vasa múzeum és a hajó

 A restaurált hadihajó mellett gazdag bemutató várja az érdeklődőket, a korabeli hajóséletről.

Itt találjuk az első szabadtéri múzeumot, a Skanzent, mely a svéd falu múltját eleveníti fel. 

Mintegy 150, Svédország több tájegységről odaszállított házzal és gazdasági épülettel, állatkerttel, hangulatos bemutatókkal várja a látogatókat.

                                                  Ősz a Skanzenben

                                A kimerült szarvasbika és a jóllakott tehenek

   Djurgarden szigetén megnézhetünk egy csodálatos akváriumot is, a tenger élővilágával

A belváros:

A Kultúra Háza Stockholm centrumában a Sergels téren látható. 
Színházak, kiállítások éttermek stb. találhatóak itt. A tér közepén van egy üveg obeliszk, ami nappal piszkos-szürke, de az esti kivilágításban csodálatos látvány. 
Itt található az Ahlens City Stockholm legnagyobb áruháza, melynek rengeteg kijárata van, egy pillanat alatt el tudsz tévedni. A város talán legismertebb épülete, a Városháza, itt rendezik a Nobel díjasok bankettjét minden évben.    

Nobel Múzeum:
A múzeum az óvárosban, a Gamla Stan-ban található, a bejárattal szemben a Nobel díjasok láthatóak. 
Mint tudjuk Nobel hírnevét és vagyonát a dinamit feltalálása alapozta meg. Állítólag véletlenül jött rá, hogy a könnyen robbanó nitroglicerint kovafölddel kell felitatni, így ütésre nem robban.
Persze ez sem ment simán, néhányszor felrobbantotta a szomszédjait, ezért a kísérleteit csak egy bárkán folytathatta. Nobel végakarata szerint, a díjak odaítélésénél, az ötletek eredetiségét, a kreativitást kell értékelni. 
A rossz-nyelvek még azt is mondják, hogy Nobel csak a négy alapműveletet ismerte. Mindenesetre a találmányának kirobbanó sikere volt.
A múzeumban láttunk egy filmet, ahol a világhírű fizikusok kidolgozták a nukleáris robbantás terveit. A munkában annyi magyar tudós vett részt, hogy a korabeli anekdota szerint, amikor Oppenheimer kiment pisilni, a többiek magyarul beszéltek.
Még egy kis pletyi: a fáma szerint a matematikusokat azért nem lehet a díjban részesíteni, mert egy matematikus elszerette Nobel kedvesét.

Millesgarden: 

Feltétlenül érdemes meglátogatni Carl  Milles a világhírű svéd szobrász házát és kertjét, ami 1937- óta múzeum. 
A csodálatos, olaszos hangulatú, légies szobrokkal díszített, teraszos kert, a Millesgarden őrzi a világhírű művész legjelesebb alkotásait, és gyűjteményeit. Aki már járt Caprin észreveheti a hasonlóságot Axel Munthe, svéd orvos San Michele villájával.

Mit esznek és isznak a svédek:
Stockholmban rengeteg kiváló étterem található, a nemzeti sokszínűségnek, meg talán az alábbiakban bemutatott svéd ételeknek köszönhetően, szinte minden világtáj ételkülönlegességei fellelhetőek. 
Rengeteg az olasz étterem, de indiaitól mexikóiig minden fellehető. 
A jellegzetes svéd ételek szinte kivétel nélkül a burgonya, a hagyma és a hering alkotórészeiből készültek, csupán az összekeverés sorrendjében különböztek egymástól. Kevés fűszerrel, számunkra mondhatni ízetlenül főznek. 
A svédek által csípősnek hitt ízek leginkább az áldozási ostya „fűszerezésére” emlékeztetnek. A fokhagyma egyenesen tabu, szerintük napi egy gerezd fokhagyma elűzi az orvost, két gerezd, pedig elűz mindenkit.  
Jellegzetes svéd étel a pácolt, hagymás, mustáros vagy kapros hering, amelyet héjában főtt krumplival és vajas-sajtos keménykenyérrel (knäckebröd) esznek. 
Hagyományos svéd étel "Jansson megkísértése" (Janssons frestelse), vagyis a tejföl és tojás helyett tejszínnel és szardellával készült rakott krumpli.

A surströmming - savanyú hering - a bátrak eledele, illata több mint iszonyatos.  

Mivel régen hiánycikk volt a só, az élelmiszert szárítással és erjesztéssel tartósították. A májusban kihalászott nagy mennyiségű balti-tengeri heringet híg sós lébe tették pácolódni. A hordókat eleinte a napon tartották, majd az erjedés beindulása után hordóstul beásták a földbe. 
A strömming nyár végére megerjedt, és irtózatosan büdös lett. Ezt a tulajdonképpen rothadt halat ünnepi ételnek tartják.  
A szakértők a borkóstolásra emlékeztető ceremóniával és igényességgel vizsgálják a surströmming minőségét, miközben a szomszédban becsukódnak az ablakok, és még a sokat-próbált kikötői macskák is fejvesztve menekülnek a környékről. 
Főtt krumplival, hagymával és tejföllel összekeverve vajjal megkent vékonykenyérbe (tunnbröd) göngyölik, minden teketóriázás nélkül bekapják, és egy pohár snapsszal öblítik le. Felejthetetlen élmény, még két-három nap múlva is érzed az ízét a szádban. Surströmming konzervet csak az ellenségednek vigyél ajándékba, ha te akarod megkóstolni, csak a szabadban, kellően szélfútta helyen tedd.  

                                                  A surströmming

A klasszikus svédasztal, azaz a smörgasbord kínál pácolt heringet, mustáros heringet, marjesillt (fiatal pácolt heringet) tejföllel, pácolt, ecetes balti heringet, marinírozott, nyers balti heringet, tojássárgáját, svéd kaviárral, hering- és céklasalátát, füstölt sós heringet, szeletelt lilahagymát, tejfölt, ecetes hagymát, főtt krumplit, barna kenyeret, fehérkenyeret, vajat és sajtot. 
Ha még van hely, akkor válogathatunk pácolt, nyers lazacot (gravlax), füstölt lazacot, garnélarákot, kagylót, osztrigát, tojásos garnélarákot, majonézt, lazacmártást. 

                                                      Smörgasbord

Az italfogyasztást a svéd állam magas adókkal próbálja visszaszorítani, ezért minden szeszes ital, még a svéd árakhoz viszonyítva is nagyon drága. 
A svédek, és általában a skandináv emberek, próbálnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, ezért külföldön csordultig töltik magukat alkohollal, otthon, pedig keverik az italok sorrendjét, hogy hamarabb megártson. 
Ha Svédországba utazol, a legbecsesebb ajándék, amit vihetsz, egy-két vagy több üveg whisky, vagy egyéb erős szesz. 
A sör svédül „öl”, ami németül olajat jelent, de ezzel nyugodtan olajozhatjuk a torkunkat, még attól sem kell félni, hogy hamar megárt, mert minden sör csak 3,5%-os alkoholtartalmú. 
Az nem derül ki, hogy a Heineken vagy a Guiness a svédeknek külön készíti ezt a gyenge sört, vagy helyileg vizezik fel.

                                                  Ékszerbolt skandináv férfiaknak

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétterem-lánc. A fika szó svédül kávét jelent.

                                

Egyéb érdekességek:
 Stockholmban az emberek többsége gyalog jár, vagy tömegközlekedéssel. Az agglomerációban alvóvárosok alakultak, a módosabb családok két-háromszintes faházakban laknak. 
A város levegője a tengerpart közelségének is köszönhetően nagyon tiszta. A víz is annyira tiszta, hogy nyáron nyugodtan lehet benne fürödni, persze csak, ha szereted a 15-16 fokos vizet. 
Minden év szeptember15-től Stockholmban vége a nyárnak, a múzeumok nagy
része zárva, a kirándulóhajók is ritkán közlekednek, pedig az idő még szép.
Ha szállodát foglalsz, feltétlenül írd rá, hogy a szobának legyen ablaka, mert három csillagos szállodában is simán betesznek egy ablaktalan cellába.
Az ajándékboltokban gyakran lehet piros és ritkábban kék falovacskákat látni. Ezek a hagyományosan fából faragott szobrocskák Dalarna tartományból származnak. Régen ezek közkedvelt gyerekjátékok voltak, melyeket a hosszú téli estéken készítették, de mára nem csak Dalarna, hanem az egész Svédország jelképévé váltak.

Az épületek ablakait más skandináv országokhoz hasonlóan itt sem függönyözik be. A szokás, a hajózó időkből származik, az otthon-maradt feleség így is demonstrálta hűségét.

A múzeumokban a ruhatár teljesen önkiszolgáló, van egy kis szekrényed, abba teheted a csomagod, a kabátod, pedig egy pánttal tudod rögzíteni egy kis zárószerkezethez. 

Természetesen előtte be kell dobnod 5 vagy 10 koronát. 

Egyébként mindenhol és mindenért pénzt kérnek, nem is keveset. Egyetlen ingyenes és ötletes megoldás, hogy a bejáratnál találsz összecsukható székeket, és vihetsz egyet magaddal, ha elfáradtál, le tudsz ülni.

Azt már megszoktuk itthon is, hogy a bankokban sorszámot kell húzni, és ha kiírják a számodat, akkor mehetsz a pulthoz. Itt ezt túlzásba viszik, az ABC-k hentespultjánál 10 dkg. parizerért is számot kell húzni.

Magyarokkal sok helyen találkozhatsz, amikor a királyi kastélyt meglátogattuk, szinte csak honfitársakkal találkoztunk, de a millesgardeni recepciós is egy magyar fiú volt.

A közlekedési lámpák zöld jelzésnél „tak-tak”hangot adnak, segítve a vakok átkelését. Az külön érdekesség, hogy „tak” magyarul: kösz.

A svéd emberekről vegyes benyomásokat szereztem, egyrészt udvariatlanok, még a két mankóval felszálló nőnek sem adta át senki a helyét, másrészt készséggel útbaigazítanak, ha látják, hogy tanácstalanul nézegeted a térképet.

Sok a svéd gyerek, általában 3-5 gyerek van egy családban, akiknek a neveléséhez keményen igénybe veszik a nagyszülőket is. Érdekes módon a bevándorlóknál kevesebb a gyermekáldás.

Az idősekről is gondoskodik a svéd állam, sok otthont láttunk, még játszótérrel felszereltet is.

                                               Minigolf a szép-korúaknak

A mai Stockholm jelképe lehetne a daru, annyi építkezés van, hogy minden felvételedbe belelóg egy-két daru.

Az utcákon lépten-nyomon szobrokat lehet látni, melyek a humort sem nélkülözik.

                                         A felirat szabad fordításban: parkfenntartás

Sajnos, az magyar sajátosság, hogy szívesen leszóljuk az itthoni körülményeket, sokszor hallottam, hogy milyen piszkos Budapest, bezzeg a…..A képet Stockholm „Váci utcájában” készítettem.

Ha észak fagyos leheletére vágysz, nem szükséges a sarkkörre utaznod, elég, ha felkeresed a stockholmi „Ice Bar”-t, ahol minden jégből van, csak a vodka a folyékony.

Végül egy kis svéd humor:

                                                                                                        Stockholm 1983 - 2008