Prága

 

A Cseh Köztársaság fővárosa, az egyik legnépszerűbb turisztikai célpont a régiónkban. A város a Moldva (csehül: Vltava) osztja ketté, a jobb partot uraló királyi várról, gyönyörű kilátás nyílik az óvárosra.

  

Az első írásos emlékek, a 9. században említik a települést, melynek első fejlődési szakasza Vencel fejedelem uralkodásához köthető.  Róla van elnevezve Prága központi tere is. Igazán jelentős várossá IV. Károly regnálása idején vált, aki korának egyik legműveltebb uralkodója volt. 

Prága birodalmi főváros lett, a Német-Római Birodalom központja, Európa három legnagyobb városának egyike.

A középkor óta a világ egyik legszebb városának tartják és különféle dicsérő jelzőkkel illették: "Arany Prága", "Száz tornyú Prága stb.

„Prah” szó, egyébként gázlót jelent, ez volt az egykori piactér neve, és innen eredeztetik a város nevét is.

A cseh főváros történelme során a szerencsés országok közé tartozott, megúszta a tatár hordák pusztítását, a török dúlást, és a világháborús ostromot is, így nagyon sok gyönyörű műemlék épület maradt az utókorra. Prága óvárosa, szűk utcácskáival, ma is 18-19. századi hangulatot áraszt. 

A macskaköves utcácskákon sétálva, talpadon is érezheted az elmúlt századok üzenetét.  Csodálom, hogy a cseh turisztikai irodák nem ajánlják, mint ingyenes talpmasszázst.

Prága történelmi központja 1992-től az UNESCO világörökség része.

Prága jelenlegi címerét "Praga caput rei publicae" (Prága a köztársaság fővárosa) felirat díszíti, amelyen a múltban ” Praga caput regni” (Prága a királyság feje – dísze -) felirat szerepelt. 

A város rögtön megalakulásától kezdve fontos szerepet játszott a cseh nemzet, és Európa történelmében.

A Prágai vár, a Hradzsin:

Régen a cseh királyok lakhelye volt, ma, pedig itt van a cseh köztársasági elnök rezidenciája. Számos háború, tűzvész, és a különböző történelmi korok eltérő építészeti stílusai, igen változatos palotákat, erődítmények hagytak az utókorra. 

A történelmi nevezetességek mellett a csodálatos kilátás is vonzza a turistákat. 

                                        A vár látképe a folyó óvárosi partjáról

Szent Vitus-székesegyház:

A 14. században épült monumentális építmény, a szűk várudvarra van beszorítva, ettől látványa még lenyűgözőbb, a torz formájú vízköpők, pedig misztikus hangulatot keltenek a látogatóban. Én is majdnem „vitustáncot” jártam, amikor megláttam a közel 100 méteres sort.

                            

                                      A székesegyház belülről a csodálatos, festett ablakokkal

Arany utcácska: Az útikönyvek külön felhívják a figyelmet, a középkori hangulatú utcácskára, mely a nevét a városban letelepedett aranyművesekről, alkimistákról kapta. A színes házikók festői látványát nagyban rontja, hogy mindenféle bazári ócskaságokat árulnak, igaz, aranyáron. 

A kereskedők a mai kor „arany-csinálói”, lehet, hogy Paracelsusnak is inkább ezzel kellett volna foglalkozni. A 22.-es számú házban élt néhány hétig Franz Kafka, ezért, ma emlékház.

Dalibor-torony: A vár észak-keleti részén találhat építmény egykor börtön volt. Ma is láthatóak az itt használt szörnyű kínzóeszközök, néha olyan érzésed támad, hogy mindjárt lebotorkál a torony lépcsőjén egy fej nélküli templomos lovag.

Az Óváros:

Az óvárost a Moldva felett átívelő Károly hídon közelítettük meg. A híd Prága szimbóluma, mely jelenleg felújítás alatt áll, de az utcai árusok, rajzoló-művészek, még a porban is beszedik tőled a „hídpénzt”.

A legenda szerint, a Károly híd építéséhez minden cseh városnak hozzá kellett járulnia. Volt olyan település, amelyik már unta a szívatást, és amikor, a jobb kötés érdekében tojást kértek, hogy a cementhez keverjék, ők főtt tojásokat küldtek. Itt látható Nepomuki Szent János szobra, melyet ha megérintünk, teljesül még a legtitkosabb kívánságunk is.

                                     Pillantás a hídról, a vár látképe, éjjel

A városközpont felvirágoztatását, csodálatos épületeit, a csehek tulajdonképpen a Habsburgoknak köszönhetik, II. Rudolf császár Prágát tette meg a Habsburg birodalom központjává. Az óváros ékessége a híres városháza, tornyán a csodálatos asztronómiai órával / Orloj /. A történetírók szerint, a fantasztikus szerkezet alkotóját megvakították, hogy ne ismételhesse meg remekművét.

 

A "Tyn templom" vagy más néven a "Boldogasszony temploma" a város egyik leghíresebb, és legszebb épülete, Prága egyik ékessége, mely a város polgárainak a pénzéből épült.

                                                                

                                                     Esti séta az Óvárosban

A Zsidó temető:

Prága egyik látványossága a régi zsidó temető, ahol 12 ezer sírkövet helyeztek el, egy alig futballpálya nagyságú területre. Itt nyugszik a nagy-tudású Lőw rabbi is, aki egy agyagóriást gyúrt a Moldva-folyó partjáról származó agyagból, majd életet lehelt a műemberbe.

A Gólem nappal aludt, éjszaka viszont minden olyan munkát elvégzett, amivel gazdája megbízta. Lőw rabbi az utasításait a szobor szájába helyezett varázserejű papírral közölte, ma ezt szoftvernek hívjuk.

Egy rossz program miatt, a mai szóhasználattal hiperaktívnak mondható agyagszobor, a Gólem törni-zúzni kezdett a zsidó városban, ezért a rabbi elpusztította a szörnyet. Cserepei, állítólag ma is megtalálhatóak a zsidó temető talajában vagy a zsinagóga alapjában, és csak egy csodatévő rabbira várnak, hogy újra életre keltse az óriást.

A vendéglátásról:

Egy régebbi prágai hivatalos utamon a Vencel tér egyik éttermében ebédeltem, ahol a hatalmas teremben, rajtam kívül még egy asztalnál ültek. A pincérek azonnal körülvettek, minden mozdulatomra segítőkészen ugrottak, engem zavart ez „totális” kiszolgálás.

Ma, erről szó sincs, általában elmondható, hogy a prágai vendéglátás gépies, iparszerű, egyszerűen teszik a dolgukat, személytelenül etetnek, itatnak, és már az is figyelemreméltó, ha fogadják a köszönésed. Vannak Prágában olyan éttermek, sörözők, melyeket nem szabad kihagyni.

U Fleku:

A környezet, az enteriőr hangulatos. Az ódon termek, a sörpados kerthelység igazi sörözői hangulatot áraszt. A legendás sörözőben több mint 500 éve főzik a kitűnő barna sört. Szóval a környezet, a miliő, a sörivók Mekkájává teszi a helyet. 

Sajnos a kiszolgálás elmarad a söröző atmoszférájától. Érkezésünkkor több pincér is támasztotta a falat, nem reagálva sem a köszönésünkre, sem pedig a látható tanácstalanságunkra, hogy hová üljünk. Az udvari sörözőben ültünk le, és csak hosszas gesztikulálással, integetéssel sikerült rendelnünk. Az étel és a sör viszont elsőrangú volt.

Az, hogy a cseh sör olcsó, légből kapott állítás. Egy külvárosi talponállóban, sűrű cigarettafüstben, mintegy 300 Ft egy korsó, a belvárosban, a helytől függően, 600-2000 Ft. Még a kínai élelmiszerboltban is 200 Ft felett van egy doboz sör ára.

                                            Az U Fleku hívogató bejárata

A másik, híres prágai söröző, az U Kalicha, a Kehelyhez. Ez volt Hasek világhírű hősének, Svejknek a törzshelye.  A „derék katona” itt észrevételezte, hogy „Ferenc József képét "leszarták a legyek”, és ide tért vissza a háború befejezése után. ”Találkozunk a háború után, este 6-kor”.

                                 A Svejkre annyi bajt hozó kép, ma is ott függ a falon.

A vendéglátás, ma is barátságos, közvetlen, szinte úgy érzed, hogy régi ismerősök, barátok vesznek körül. A pincér azonnal érdeklődött, hogy honnan érkeztünk, majd készségesen hozott egy magyar nyelvű étlapot, és helyi aperitiffel kínált. Az étel és a sör fenséges volt. Nem véletlen, hogy Svejk ezt a helyet választotta az U Fleku helyett. 

Vigyázat! Prágában több, Svejk nevű étterem és kocsma van, de csak az igazit érdemes felkeresni.

                                        Már kézben tartani is igazi férfimunka

                                      

                                                              Egy kis sörkorcsolya

És ne feledjétek az alapszabályt: soha ne igyál három sörnél többet – egy kocsmában.

Egyéb érdekességek:

A szállodába érkezve, kissé megleptük a recepcióst, ugyanis ausztrál vendégeket vártak, előzékenyen, előre kitöltötték a bejelentő formanyomtatványt, csak az útlevélszámot kellett volna beírni. Az első meglepetés akkor érte, amikor megkérdeztem, hogy hol van a hotel parkolója, elképzelni sem tudta, hogy az „ausztrálok” autóval érkezzenek. Később kiderült, hogy a félreértést az okozta, hogy mi otthonról – Budapestről -, egy Sydney székhelyű hotelügynökségnél foglaltuk a prágai szállást, akik a foglalást Singapore-on keresztül bonyolították. Hiába, ez az internet világa!

A szállodánk a szocreál nevében épült, a Lomonoszov egyetem kicsinyített mása. Ezek, az úgynevezett szovjet magas-házak, még a sztálini időkben épültek, Moszkvában hetet építettek fel, úgy hívják őket, a „hét nővér”. 

Néhány szocialista országban is építettek hasonlóakat, szerencsére, Budapest kimaradt ebből.

A homlokzaton még látni a szocreál domborműveket, a munkás-paraszt barátságot stb. A szálló, most a Crowne Plaza hotellánchoz tartozik, de amikor a rendszerváltás előtt itt voltam egy nemzetközi kongresszuson, akkor még „Internacinálé” volt a neve.

                                                             A hotel lobby

A cseh nyelvről:

A csehek kevés magánhangzót használnak, de ez nem zavarja őket a beszédben. Egy kis nyelvtörő: Strc prst skrz krk – ez magyarul annyit tesz, hogy „dugd le az ujjadat a torkodon”, lehet, hogy akkor ki tudod mondani. A fő nemzeti étel nevét érdemes megtanulni, mert tényleg finom: veprové, knedlik se zeli, ez annyit tesz, mint: sertésült párolt savanyú-káposztával és knédlivel.

Utazás:

Egy tanács autóval utazóknak. Készíts egy útvonaltervet a neten /via Michelin/, és programozd be az úti célt GPS-en, ehhez tegyél hozzá némi saját kreativitást, és biztosan célba érsz.

Belépők:

Szinte minden helyen bevezették a kombinált jegy fogalmát, ami azt jelenti, hogy egy adott területen minden látnivalóra meg kell venned az igencsak borsos árú belépőjegyet, az nem számít, hogy csak egy vagy két dolgot szeretnél megnézni.

Óvakodj a zsebtolvajoktól:

Sajnos itt is megjelentek a zsebtolvajok, mint minden nagyvárosban, ahol sok a turista. A térképet nézegető, elbambult turistát ketten, hárman közrefogják, és megpróbálják kiemelni a zsebedből vagy a táskádból az értékeket. Ezért soha ne vidd magaddal az útleveled, az összes pénzed, és általában semmiféle értékes dolog ne legyen nálad. A napi költőpénzed olyan helyre tedd, ahol nem férhetnek hozzá. Nekem is megpróbálták kinyitni a kis-táskám cipzárját, de csak egy hiányos csomag papír- zsebkendő forgott veszélyben.

Tisztaság:

Mi tagadás, a prágai utcák szemetesek, koszosak, különösen a belváros. Ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen óriási a turista invázió, bár ettől még lehetne sűrűbben takarítani. Mi, magyarok, hajlamosak vagyunk negatív színben feltüntetni a hazai viszonyainkat, pedig Budapest egy tiszta város, az európai nagyvárosokhoz viszonyítva.

Belvárosi sétálóutca

Turizmus:

Nem tudom a csehek, hogy csinálják, de sikerült olyan vonzó képet kialakítani Prágáról, hogy özönlenek a turisták, annak ellenére, hogy a vendégfogadás egyáltalán nem barátságos, inkább kötelességszerű. 

Talán az lehet a titok, hogy néha indokolatlanul is felmagasztalják városuk szépségét, látnivalóit, amelyek szépek a valóságban is, de ott járva, nem csak szép dolgokat lehet látni. Sajnos, nálunk a negatívumoknak van elsősorban hírértéke, és ezekről olvashatnak a külföldiek, pedig Budapest, a világ egyik legszebb városa.

Befejezésül nézz meg egy kis videót, erről a gyönyörű városról, Smetana: Moldva című zenéjével:

http://www.youtube.com/watch?v=5OWbP5xdwWE

                                                                                                     vinpet