Pozsony

 Pozsony

 A szlovák fővárosban voltam már autóval, vonattal, repülővel, most szárnyashajóval látogattunk ebbe, a magyar történelemhez ezer szállal kötődő városba. 

Útközben megcsodálhattuk a Duna festői partjait, az új hidakat, az Esztergomi Bazilika fenséges épület együttesét, azután elértük a sokkal kevésbé fenséges, de gazdaságilag Szlovákiát felemelő, minket, pedig a földbe, illetve stílusosan a vízbe döngölő Gabcsikovó-i vízlépcsőt és erőművet. 
A politikai rövidlátás, az emberi és országos érdekek alárendelése az átpolitizált környezetvédelemnek, okozta a súlyos gazdasági veszteséget, amit azóta sem tudtunk kiheverni.    

Az Esztergomi Bazilika és egy dunaparti részlet a szárnyashajó esőverte, koszos ablakán keresztül.

            A hasznos viziszörny, a zsilipelésre váró hajókkal, a vízszint különbség 18 méter. 

Megérkezés: 
A város magyar nevét a vár első ispánjáról, Poson-ról kapta. Bratislava, a mai, szlovák nevét egy történészi tévedésből kapta, egy ”jeles” régész, a város X. századi nevét, a szláv „Braslav” személynév helyett a „Bratislav” névből eredeztette, de mint tudjuk, a nem egzakt tudományoknál előfordul az ilyen. 
Gondoljunk csak a pszichológiai Rorschach, leánykori nevén tintapaca tesztre, amiből mindenki azt olvas ki amit akar.

                                                       A város modern kori jelképe

A pozsonyi várban, sajnos nem lehet igazán gyönyörködni, évek óta állványrengeteg veszi körül, de a belső udvar nagyon szép.

A gótikus, koronázó templom tetején kereszt helyett, a magyar korona csillog, mivel 1563 és 1830 között, itt koronázták a magyar királyokat. 
A város, egyébként a mohácsi vész után, a XVIII. század közepéig, a Magyar Királyság fővárosa volt. Egy kis töri visszaemlékezés, ekkor szakadt három részre az ország.


Séta az óvárosban:
Az érseki palota, Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája. Több, jelentős történelmi esemény színhelye volt.
Itt írták alá Napóleonnal a Pozsonyi békét az austerlitzi csata után. Haynau tábornok szintén itt írta alá a vesztes 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követően, a magyar forradalmárok fölött kimondott halálos ítéleteket. 

                                                                 A Fő tér

Itt ülésezett, a rendi országgyűlés, a pozsonyi diéta, ami nem tévesztendő össze semmiféle, ma divatos fogyókúrával. Az épület homlokzatán ma is a magyar címer látható.

A régi városháza:

Néhány érdekesség: 

A békekötés előtt Napóleon ágyúzta a várost, de később a békekötés után, kimondta, hogy akinek a házában, látszik az ágyúgolyó, annak nem kell adót fizetni. 
Itt a bizonyíték, hiába jött a korabeli szlovák APEH.



Egy másik legenda szerint, a korabeli ”lakásmaffia” egy képviselője elorozta a házát egy özvegyasszonynak, aki bírósághoz fordult. 
A bírók előtt a vádlott esküdözött, hogy minden szabályos volt és végső érvként azt mondta, hogy vigye el az ördög, ha nem mond igazat. Lett is nagy füstfelhő, megjelent az ördög és a ház falára tapasztotta a hazug ember képét. 
Ezt láthatjuk most is a falon. Nálunk, ma is lenne dolga az ördögnek.

A Szent Mihály Kapu:
A monda szerint az a nő, aki beszél a kapun való áthaladás közben, nem megy férjhez. 
Bár a csoportunkban nem kifejezetten eladó leánykák voltak, mégis mindenki nagyon hallgatott a kapu alatt, de alig, hogy kiértünk, minden nő, szinte egyszerre próbált beszélni. 

                               Óvárosi utcarészlet, háttérben a Szent Mihály kapuval

                                                                           A Szent Mihály kapu

                             A szűk utcácskákban szebbnél-szebb céh jelvényeket láthatunk

        Az épület homlokzatán megőrizték a városra korábban jellemző háromnyelvű feliratokat.

Ez egy régi többszintes ivókút, alsó részéből a kutyák, a következő szintről a lovak, majd feljebb az emberek ihattak. A legfelső kifolyó a madaraké volt. Most nem működött, a víz csak felülről jött, eső formájában. Jeles ünnepeken a kútból bor folyt, ilyenkor az állatok is felönthettek a garatra.

A Fő téren láthatjuk a híres Roland szökőkutat, melyet I. Miksa király készíttetett, elsősorban tűzoltás céljára, ugyanis korábban hatalmas tűzvész pusztított a városban. Roland vitéz szobra tulajdonképpen a királyt ábrázolja. 
A monda szerint szilveszter éjjelén a szobor egy hátraarcot csinál, de ezt csak a szüzek és az igazmondók láthatták, na meg, akik előbb a borkútnál jártak.

Mit gondolsz, ma mi van ebben a gyönyörű épületben? A biztosító a telitalálat, de a bank sem rossz tipp.
A vár alatti parkban láthatjuk Árpád házi Szent Erzsébet szobrát rózsacsokorral. Ő, a Bánk bánból is ismert Gertrudis leánya. 
A legenda szerint Erzsébet ennivalót vitt a szegényeknek a kötényében, amikor az anyósa rászólt, hogy mutassa meg mi van nála. 
Lehet, hogy innen ered a dal: „Mi van a kötődbe menyecske?” A kötényét szétnyitva, rózsák hullottak ki belőle. A kötényen örök nyomot hagyó rózsák, több szent hely történetében is szerepelnek, pl. Guadalupe / Mexikó /, vagy Fatima / Portugália /

Szintén errefelé látható Liszt Ferenc mellszobra, alatta a vaskorláton a koronázási mise kottája olvasható.

Gasztronómia: 

A „sztrapacska”, szlovák nemzeti étel, és mint kiderült, savanyú-káposztával készítik, de a kedvünkért sikerült egy általuk magyarosnak vélt, káposztamenetes változatot is előállítani. 

Amit mi (tévesen) sztrapacskának hívunk, az a szlovákoknál valójában "brindzás galuska". A csiriz sűrűségű és állagú masszát kiválóan lehetett volna csemperagasztónak is használni, annak talán jobban bevált volna, mint ételnek. 
Az ízeket még nem tudom összehasonlítani, mert még nem kóstoltam a hazai ragasztókat. 
Ja, a sör az kiváló!!! 

                                                             Ez még egy fotogén adag

                                  A megfáradt turisták pihenőhelye a Szlovák Pub

Köztéri szobrok:

Jópofa, ötletes szobrokat láthatunk, mindenki szívesen fényképezi őket.

Érdekességek:                                                                                                                                     A házasulandó kedv óriási. A zuhogó eső ellenére lépten-nyomon esküvői menettel találkoztunk. Vajon mit ír az álmoskönyv arról, ha a násznép már a lakodalmi ebéd előtt elázik?

A szárnyashajóról is néhány szót: A hajó elején és végén kivetítők vannak, melyeken láthatjuk a külső kamera képét, illetve egy ismertetőt az éppen látható partmenti településekről. 
Mutatják a hajó aktuális sebességét is. Az külön érdekes, hogy a hátsó részben 2-3 km.-rel nagyobb sebességet mutat a mérő, de én a hajó elejében hiába vártam, hogy hátulról beelőzzön a büfé valami innivalóval együtt.

                                                                                             Pozsony 2009