Translate

2014. június 17., kedd

Hajdúböszörményi séta



Hajdúböszörményi séta


A város rövid története:

Hajdúböszörmény a Hajdúság legnagyobb városa. A terület az őskor óta lakott. A városi múzeumban népvándorlás kori leleteket őriznek.
A város a nevét a hajdúkról és a böszörményekről kapta. A böszörmények muzulmán vallású bolgár–török nép, akik a honfoglalókkal együtt érkeztek a vidékre.

A települést 1248-ban említik először, Nagy-böszörmény néven. 1405-ben Zsigmond királyhoz tartozott, azután Brankovics György szerb fejedelem birtokába jutott, majd Mátyás királyra és Corvin Jánosra szállt át a birtok.



A hajdú előtagot a város a hajdúkról kapta, akik támogatták Bocskai István szabadságharcát. Bocskai nekik adományozta Kálló várost, ahol azonban nem tudtak letelepedni. 1609-ben Báthory Gábor Böszörményben telepítette le a hajdúkat, ők hozták létre a Hajdúkerületet a hat hajdúvárossal, amelynek Hajdúböszörmény lett a székhelye.

A Bach-korszakban, amikor Magyarországot beolvasztották a Habsburg Birodalomba, a város német nevet kapott, ami „Wütender Armenier” lett. Ez téves „szó szerinti fordítás” eredménye, ami magyarul azt jelenti, hogy „bősz örmény”. Az ehhez hasonló fordítási hibákat nevezik „Leiter Jakab”-nak, amikor egy felületes újságíró a bibliai Jákob lajtorjáját személynévként fordította.

A város a mai napig őrzi a középkori gyűrűs településszerkezetet. A külső gyűrű, árokkal és palánkkal volt megerősítve, a városközpontban az erődített templom állt. 



A hajdúság nem Bocskai István korában jelent meg a magyar történelemben, hanem már a 15. század második felében és a 16. század elején. Eredetileg a hajdúk marhapásztorok, olyan „hajtók” voltak, akik a dél-németországi, észak-itáliai vásárokra szánt magyarországi szarvasmarhákat terelték a külországi városokba.


Bocskai István Gimnázium:

Romantikus stílusú épület helyén álló "oskolában" már 1621-ben tanítás folyt. A városképet ma is meghatározó, széles homlokzatú épület Vecsey Imre debreceni építész tervei alapján épült 1864-ben.



 
Bocskai téri református templom:
Eredetileg gótikus stílusban épült, s erődfallal, sarokbástyával körülvéve a város erődtemploma volt. 1880 és 1882 között romantikus stílusúvá építettek át. Impozáns látványt nyújt az épület stílusához igazodó, a közelmúltban felújított orgona. A szószék felett található az a városcímer, amely a korábbi templom kazettás mennyezetét díszítette.



Táncoló hajdúk szobra Kiss István alkotása:



A Városháza:
Késő eklektikus stílusban, épült 1907-ben, Dobay Károly tervei alapján. Az épületet árkádsorral díszített lépcsőfordulójában márványtáblába vésve az első világháborúban elesett hajdúböszörményiek neve olvasható. 




A görög katolikus templom:

 Az 1893-ban felszentelt kéttornyú épület hajója megsüllyedt, csak részben maradt meg, a ma látható, felújított templomot 1988-ban szentelték fel újra.  






Hajdúböszörményi Tájházak:
A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes a Polgári utca egyik eldugott helyén található. A hajdúböszörményi népi műemlékek hat alföldi lakóházból és egyéb kiszolgáló építményekből állnak.

A házak a 18. század vége és 19. század közepe között épültek. Megismerhetjük a korabeli életmód és a népi építészet jellegzetességeit.

 
Libasétáltatás
 
                2014 június                                                        készítette: vinpet

3 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszett, köszönöm szépen

    VálaszTörlés
  2. "Echte" hajdú város, köszönöm szépen. Üdv., janosgyula

    VálaszTörlés
  3. Nagyon szép... köszönöm szépen.

    VálaszTörlés