Translate

2014. június 20., péntek

Tisza-tavi Ökocentrum


Tisza-tavi Ökocentrum
Poroszló

Néhány szó a Tisza-tóról:

A Tisza-tó a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó, melynek leánykori neve Kiskörei-víztározó.
A mesterségesen létrehozott tóról csak néhány évtizede beszélhetünk. A Kiskörei vízlépcső építésének célja az Alföld öntözési rendszerének fejlesztése volt, de itt létesült az ország legnagyobb vízierőműve is, mintegy 30MW teljesítménnyel. Három ütemet terveztek, először a kijelölt meder vízszintjének emelése, majd második ütemként, 1978-ban a tározó 1,5 m-es elárasztása történt meg.
A harmadik ütemre (további 1,5-2 m-es vízszintemelés) már nem került sor, mivel, a természet csodálatos vízi-világot hozott létre, igazi „vadvíz-ország”- ot, ahol a náddal borított szigetecskék festői füzére, látványnak is gyönyörű, és számos madárfaj talált itt otthonra.


A tó, melyen keresztül folyik a Tisza, eltér a megszokott tavak világától, hiszen felszínét aranyló homokpadok, holtágak és szigetek tarkítják.
A gazdag növény és állatvilágból is kiemelkedik az itt meghonosodott és a vonuláskor itt időző madárvilág fantasztikus bősége. A természet kedvelői, már több mint 200 madárfajt figyeltek meg.
Az előforduló ritkaságokból néhány: a jégmadár, a bakcsó, az üstökös-gém, a kis és a nagy kócsag, a fekete gólya, a nyári lúd, a küszvágó csér, vagy a függőcinege. A tó középső része igazi horgászparadicsom.




 A Tisza-tavi Ökocentrum

Poroszlón létesült Magyarország új turisztikai látogatóközpontja igazi látványosság. Az Ökocentrum szórakoztató módon, modern, interaktív szemlélettel, játékosan mutatja be a látogatók számára a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit és Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát. 





Láthatóak itt gödények is. Ez a régies elnevezés valójában a pelikánt jelöli, melynek halászás közben rengeteg víz kerül a csőre alatti rugalmas bőrlebenybe. Ha megtelt a zacskója, a madár egyszerűen kicsorgatja belőle a felesleges folyadékot, a bent maradó halakat pedig lenyeli. 
„Az iszik, mint a gödény”, mondás, tehát nem teljesen pontos. Az iszákos ember is mértéktelenül tölti magába az italt, de nem köpi ki, hanem ereszti le torkán, ja és még halat sem eszik.



Az aranysakál:

Emlékszünk még Toldi Miklós küzdelmére a nádi farkasokkal?
„Jő az anya-farkas szörnyű ordítással,
Rohan a fiúnak, birkóznak egymással.”
  
(Toldi: Ötödik ének)

Az itt szintén megtalálható aranysakál népi neve „csikasz”, de „nádi farkas” néven is említik. Toldi Miklós is aranysakálokkal küzd meg, ahol „toportyánféreg”-nek is nevezi a költő.
Az aranysakál a farkas szubtrópusi-trópusi megfelelője. Kisebb állatokat önállóan is képes elejteni, de ezzel a lehetőséggel ritkán él, inkább csapatokba verődve vadászik.
Érdekesség, hogy az emberi üldöztetéstől eltekintve az aranysakál legnagyobb ellensége a farkas. 



Európa legnagyobb édesvízi akváriumában bekukkanthatunk a víz alatti világba, ami különleges természet-közeli élményt nyújt. A látogatókat egy sejtelmes víz alatti világ fogadja.



Ha finom halételre vágysz a szomszédos halászcsárdában meg is kóstolhatod.


Az Ökocentrum állandó és időszakos kiállításaival, 3D vetítéseivel, valamint állat és növényparkjával nem csak a turizmust szolgálja, de jelentős kutatási és oktatási bázis is. A természet szerelmeseinek nagyszerű lehetőség a világörökség részévé választott madárrezervátum megfigyelése, de a tavirózsák között ringó csónakok stressz űző hatása sem lebecsülendő.
Nézzünk meg egy kis videót erről a gyönyörű helyről.


                   2014 június                                                  Készítette: vinpet           






3 megjegyzés:

  1. Igazi öko-gyöngyszem, köszönöm szépen.Üdv., janosgyula

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm nagyon érdekes volt és a képek is nagyon jók. Üdv. Irén

    VálaszTörlés