Pásztorélet a Hortobágyon
Az ország számos pontjáról érkező gulyások és bojtárok bizonyíthatják mesterségbeli tudásukat. A rideg tartásban élő szürke marhát őrző pásztorok, gulyások a még ma is élő hagyományokat, szokásokat mutatják be nemes versengés közepette.
A főbb versenyszámok a pásztorok mindennapi munkáihoz kapcsolódnak, például vízhúzás gémeskútból, karikás ostor használata és gulyásbot dobás, pányvadobás, de a versenybírák pontozzák a felszerelést és a ruházatot is. A látogatók megcsodálhatják a népművészeti vásár különleges kínálatát, valamint hagyományos pásztorételeket kóstolhatnak.
A Pusztai Állatparkban, a jellegzetes alföldi állattartó épületek között sétálva számos régi, magyar állatfajjal ismerkedhetünk meg.
A Hortobágy pásztorai sajátos életmódjukkal különös romantikát kölcsönöznek a pusztának, amely egyrészt a hagyományok ápolása, másrészt pedig vonzó, turistacsalogató látványosság.
Ismerkedjünk meg egy kicsit a pásztorélet szokásaival, jellegzetességeivel és hagyományaikkal!
Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót „Hortubaguize” (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik. Ekkor István király a folyó környékén lévő birtokai közül néhányat az egri püspökségnek adományozott.
A Hortobágy Magyarország legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza szabályozása előtt különösen dús, gazdag legelő volt. A Hortobágy felszínét a Tisza és mellékfolyóinak áradásai formálták szinte tökéletes síksággá. Olyan táj, amelyet története, értékes élővilága, egyedülálló hagyománya jellegzetesen magyar vonásokkal ruház fel.
A táj kialakulásában az embernek
meghatározó szerepe volt. Sajátossága a folyók szabályozásával, a mocsarak
lecsapolásával, az erdők kivágásával és a legeltető állattartással alakult ki.
Magasról szemlélve a táj, mint óriási
szőnyeg terül el, közepén ezüstös szalagként kanyarog a Hortobágy folyó. Csak
néhol emelkednek ki kisebb halmok, úgynevezett kunhalmok más néven kurgánok,
amelyeket emberek alkottak és hajdanán őrhalmoknak és temetkezési helyeknek
használtak.
A Hortobágyi Nemzeti Park Közép-Európa legnagyobb
szikes pusztája, 1999 óta a Világörökség része. A nemzeti parkot 1973-ban
alapították 52 ezer hektáros területen, mely a bővítések következtében mára
elérte a 82 ezer hektáros nagyságot.
Nézzünk meg egy rövid videót a
Hortobágyról:
A szilaj pásztorok nemcsak a gulyákat és méneseket őrizték, ők voltak a külországi vásárokba lábon elhajtott állatok fegyveres kísérői is.
A pásztorok között katonai rend, fegyelem és bizonyos rangsor van. A számadó korlátlan hatalommal rendelkezik az általa fogadott pásztorok felett, távollétében az öregbojtár helyettesíti. Csak ezután következnek a többi bojtár, legkisebb tekintélye a kisbojtárnak van.(rendszerint ő húzza a vizet az itatáshoz)
A számadó csak családos, saját házzal rendelkező, tapasztalt pásztor lehetett, hiszen ő állapodott meg a jószágaikat rábízó gazdákkal, és vagyonával felelt az állatokért.
Tekintély dolgában korábban a gulyás állt az első helyen, de a 48-as szabadságharc során a lovak felértékelődtek és a csikós került az élre.
Itt a Hortobágyon játszódik, Móricz Zsigmond Barbárok című műve is. Az író rideg-pásztorok kegyetlen, embertelen világába „viszi el” az olvasót, amelyben Petőfi Sándor alföldjével szemben a pusztai élet már nem idilli.
A
pásztorélet ősi hagyományai szerint minden évben Szent György napján hajtják ki
az állatokat a szabad ég alá, a nyári legelőre Hortobágyon.
Ezen a napon
van a „kihajtás”, ekkor terelik ki
az állatokat a 9 lyukú hídon keresztül a pusztába és a számadók rovásfára
rögzítik a telelőkből kihajtott állatok számát, majd az őszi behajtáskor ennek
alapján ellenőrzik a jószágokat.
Késő ősszel,
Mihály napon, "amikor a jószág
havat hoz a hátán", behajtják őket az istállóba, hodályba, a
"számadó" elszámol a gazdáiknak, a béreket kifizetik, és minden
pásztor hazamegy a falusi házába a kis feleségéhez meg a gyerekeihez következő
György napig, a következő kihajtásig.
A csárdák:
A
Hortobágyon keresztül vezető kereskedelmi útvonal, az úgynevezett „só-út” mentén, a 17. században
születtek az első csárdák, ahol az utazók és hajcsárok, a jószág két
etetése és itatása között kényelmesen megtehető távolságonként (10-12km.) épült
csárdáknál láthatták el magukat és elcsigázott állataikat. A csárda hírhozó,
üzenetközvetítő központ volt a pusztaságban, ahol a barátok, ismerősök találkoztak
egymással, utazók mondták el a legújabb híreket, körözvények, hirdetmények
közhírré tétettek.
A csárdák később rejtekhelyül szolgáltak az alföldi betyároknak és
más szabadságharcos bujdosóknak egy-két éjszakára. A megyehatár gyakran a
csárdán haladt keresztül, ezért előfordult, hogy az ivó egyik oldalán a
betyárok mulattak, míg a túlsó oldalon a pandúrok vadul nézték őket, de nem
tehettek semmit, mert köztük volt a megyehatár. A pásztor- és betyárlét között sokszor hajszálnyi volt a különbség.
A számadók, ha befogadták a betyárok által menekített „vendéglovakat”, akkor
megkímélték őket, nem törtek az életükre, és jószágot sem igen loptak tőlük.
A
pihenőhelyek egy része ma is vendéglátóhelyként, illetve múzeumként várja a
látogatókat. A korhű berendezések és a hamisítatlan helyi ízek hűen tükrözik a
betyár korszakot és a Hortobágy környéki csárdák életét.
Hortobágyi Csárda:
A puszta legrégebbi épülete, a magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Debrecen városa 1699-ben építtette ide a legelső "korcsma-házat" szomjas és fáradt utasoknak. Vándorszínészként Petőfi is megfordult errefelé, és szerelmese is lett a Hortobágynak. A csárda külső falán domborműves emléktábla örökíti meg Petőfi 1842. évi látogatását. A kocsmárost Debrecen városa vámszedéssel is megbízta.
A puszta legrégebbi épülete, a magyar vendéglátás legértékesebb építészeti műemléke. Debrecen városa 1699-ben építtette ide a legelső "korcsma-házat" szomjas és fáradt utasoknak. Vándorszínészként Petőfi is megfordult errefelé, és szerelmese is lett a Hortobágynak. A csárda külső falán domborműves emléktábla örökíti meg Petőfi 1842. évi látogatását. A kocsmárost Debrecen városa vámszedéssel is megbízta.
Kilenclyukú
híd:
Magyarország leghosszabb közúti kőhídja
mára a Hortobágy jelképévé vált. Korábbi fahidak helyén, 1827-1833 között
épült, népi klasszicista stílusban, Povolny Ferenc tervei szerint. A pusztai
állathajtás könnyebbítésére szolgált az a tervezői lelemény, amely a feljárókat
szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló
karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok,
csikósok dolgát.
A mocsarak és a halastavak gazdag vízimadárvilágot tartanak el, több mint 330 madárfaj él itt. Hortobágyot az ország legnagyobb madárszállójának. nevezik, hiszen tavasszal és ősszel a költöző madarak tízezrei pihennek meg a környéken.
A nyílt vízfelületeken kárókatonák, récék, szárcsák, vöcskök figyelhetők meg, a nádasban pedig bölömbika, nagykócsag, fekete gólya lakik. A Tisza magas partfalaiban költ a jégmadár és a gyurgyalag.
Az ürge, fürj, menyét, hermelin, fürj,
fogoly, túzok, ugartyúk is igen jól érzi magát a park területén. A pásztorok
által őrzött állatok többsége őshonos magyarfajta, ismerkedjünk meg most
ezekkel.
A szürke marha:
„Vasas” a csorda bikája és udvartartása:
A rackajuh:
A rackajuh a
legősibb magyar juhfajta. A juh elnevezést korábban csak a rackára használták,
minden mást birka névvel illettek. Nagyon igénytelen, szívós állat. Durva
gyapja kiválóan alkalmas nemezkészítéshez, amivel a jurtát fedték be honfoglaló
őseink. Világszerte egyedüli sajátossága a V alakban pödrött szarv.
A mangalica:
A mangalica
ősi magyar zsírsertés. Kistestű, vékony csontozatú és göndör szőr borítja. A
mangalica a múlt század második felétől mintegy 100 éven keresztül európai hírt
és rangot jelentett a magyar sertéstenyésztésnek. Érdekesség, hogy mangalicából
készül a világhírű spanyol „serrano”
sonka.
A nóniusz ló:
A fajta
bölcsője Mezőhegyes volt. Megkülönböztetünk nagyobb, túlnyomórészt fekete mezőhegyesi
és a kisebb, szikárabb, főként pej hortobágyi, vagy sziki nóniusz lovakat.
A pásztorélet kellékei:
A pásztorélet részét képezték azok az igen
gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét
mesterek készítették és leginkább a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát.
Pásztoröltözék:
A gulyáskalapnak ki kell bírnia,
ha egy ember rááll, de egy főbekólintást is a pásztorbottal. A széles karima
véd a nap ellen, de esős időben lehajtva esernyőként is funkcionál.Zsírozással tették vízhatlanná,
és olyan nehézzé, hogy az engedetlenkedő lovat vagy marhát orrba vágva, az
mindjárt megszelídült. A kalap mellé tűzött túzok, gém, kócsagtoll jelzi a
pásztor rangját.
A csikós kalap karimája keskenyebb, mert
vágtázásnál levinné a szél a fejéről.
A csikósok inge és gatyája e vidéken kék. Ez a múlt század közepén terjedt el, mert az 1848–49. évi magyar szabadságharcban a lovascsapatok közül néhány sötétkék inget és gatyát viselt.
A pásztorok általában szívesen utánozták a katonák öltözetét, különösen azokét, akik a szabadságért harcoltak. A csikósok, gulyások csizmát hordtak, ezzel szemben a kondás többnyire bocskorban járt.
A szűr:
A pásztorok egyik legkedveltebb, népdalokban is gyakran megénekelt
ruhadarabja a szűr. A magyar nép ősi, gyapjúból készült, több ezer éves
ruhadarabja. Az alföldi szűr egyik jellegzetessége a nagyméretű, négyszögletes
gallér, két alsó sarkában egy-egy posztókoronggal.
Formája,
színe, díszítménye utalt viselője foglalkozására, rangjára egyaránt. A
hortobágyi pásztorok a fehér, rövidebb, térdig érő keskeny szegélyű,
nyaktalan szűrt kedvelték. Ennek szegélye általában zöld és piros színű posztó
volt.
Legtovább a pásztorok hordták, vállra
vetve, hetykén viselték. Ezért az ujja eredeti szerepét elveszítette. A
hajdani gulyások, juhászok a „bekötött” vagy „befenekelt” szűrujjukban
tartották a pásztor készséget és az ennivalót.
"Bé van
az én szűröm ujja kötve
Barna
kislyány ne kotorássz benne!
Az egyikben
acél, kova, tapló,
A másikban
százforintos bankó!"
A Hortobágy környéki pásztor addig nem házasodott, amíg cifraszűrt
nem szerzett. Már a lánynézőben is fontos, üzenetközvetítő szerepe volt a
szűrnek. Ez alkalommal ugyanis a lányos háznál cifraszűrben megjelent legény
távozásakor, ott felejtette szűrét, ahová érkezésekor akasztotta. Ha
bemutatkozása nem nyerte meg a háziak tetszését, akkor bizony reggelre, a
tornácra "kitették a szűrét.” A cifraszűr egész életén át elkísérte a
pásztorembert. Abba esküdött, s ha meghalt, koporsójára terítve vele temették
el.
A bundáról
mondják: addig jó, míg birka szaga van, vagyis, amíg faggyús, addig tartja a
meleget. A bundát minden valamirevaló pásztor el tudta magának készíteni.
A juhász
vászonból, majd később gyolcsból varrt inget és gatyát viselt. Minden juhásznak
két fehér és két zsíros gatya tartozott a ruhatárához. Az utóbbit hamuval és
faggyúval itatták át, úgyhogy az eső nem járta.
A bőrből
készült ruhadarabok közül a legegyszerűbb a kilenc gombbal díszített a bőr
lajbi. Érdekes a kilences szám gyakorisága, a bő gyolcsgatya is kilenc méter
anyagból készült, és még nem is beszéltünk a kilenclyukú hídról.
A lábukat kordován vagy más bőrből varrt csizma fedte, melynek sarkára hegyes vagy gombos sarkantyút erősítettek.
A lábukat kordován vagy más bőrből varrt csizma fedte, melynek sarkára hegyes vagy gombos sarkantyút erősítettek.
Pásztorkészség:
A hortobágyi
pásztorok jellegzetes eszközkészlete, amely tűzcsiholó, szikrapattintó acélból,
a kova és a tapló részére bőrzacskóból, s az ugyancsak bőrből készült
bicskatokból, esetleg még fatokba helyezett tükörből áll.
A pásztorkészséget övére felfüggesztve hordta
a pásztor. Régen, amikor még divatban volt a széles bőröv ahhoz, a tüszőhöz
csatolták vagy a szűrcsathoz erősítették és belelógott a szűrujjba. Egyik-másik
pásztorkészséghez a kerek fejű fakanál is hozzátartozott. Ennek a bicskatok
oldalán volt a tartója, amelybe a kanál nyelét dugták.
A karikás ostor:
A nyele
szilvafából készült, melyet 3 napig trágyában áztattak, hogy elnyerje a
jellegzetes barna színét. Ha kipróbálsz egy új ostort, utána ne szagolgasd a
tenyered! A nyelet a pásztoréletben előforduló népi motívumokkal
díszítették.(szürke-marha, pásztorbot, gémeskút stb.)
Az
ostornyelet egy fém, vagy bőr karikával kapcsolták a fonott ostortesthez,
melynek vastagabb részébe gyakran belefonták a szeretett lány kendőjét is A
vége egyes szíjból áll, és a csapó végére kerül a sudár, ami a cserdítéskor a
durranó hangot adja, úgy felgyorsul, hogy átlépi a hangsebességet, ez adja a
hangos durranást. Ez volt az első eszköz, amivel az ember előidézte a
hangrobbanást.
Egyéb érdekességek:
A gémeskút a
pusztai élet szimbóluma, hasznos jelzőrendszer volt a pusztai ember számára. Ha
fent volt a gém és egy szűr volt ráakasztva, akkor, akinek félnivalója volt a
törvénytől, jobb, ha távol marad. Ha asszonyruha volt ráakasztva, esély volt
egy „pásztorórára”.
Nem nagyon
szeretik az egrieket, mert a monda szerint egri lőrét kevertek a kötőanyagba,
ami olyan savanyú volt, hogy összehúzta az elemeket, ezért olyan szilárd a
kilenclyukú híd.
Befejezés:
Kérdezik az öreg csikóstól - mondja
bátyám, milyen az igazi csikóstokány?
Tudja a fene, hiszőn én
mindig slambucot öttem.
A hortobágyi
puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyár romantika az ország egyik idegenforgalmi
vonzereje.
2014 június
Készítette: vinpet
Köszönöm Péter nagy érdekes volt sok mindent tanultam megint például a sokszor még ma is hangoztatott "kitették a szürét" eredetét.
VálaszTörlésNagyon jó tájékoztató a Hortobágyról, köszönöm. Kezdettől nagyon modernek voltak ezek a csikósok, pásztorok, mert "szuperszonikus" ostorral terelgették állataikat. Üdv., janosgyula
VálaszTörlésNagyon köszönöm ezt az érdekes és szép ismertetőt ,örömmel olvastam néztem a csodás képet .
VálaszTörlésKöszönöm a kedves véleményeket.
VálaszTörlésKöszönöm szépen.! Ez a hely is az, ahol szívesen eltöltöttem egy Kirándulásnyi
VálaszTörlésidőt...igaz ,hogy van ,már egy pár éve,de nekem tetszik...!!!..
Üdvözlettel: Mária
Elveztem,nagyon jo osszeallitas,szepek a kepek is
VálaszTörlésÉn már nem is megyek a Hortobágyra, mert mindent elmondtál és megmutattál róla, amit tudni érdemes, köszönöm szépen. Üdv.janosgyula
VálaszTörlésMinden zegzugát ismerem a Hortobánynak. Sokat lovagoltam ott. A nagy nóniusznak nincs párja vágtában. Péter! Jó lenne a madár- és állatvilágot is bemutatni így. Legalább a leg érdekesebbeket. Dr. Csomai Miklós ügyvéd Nyíregházán.
VálaszTörlésKedves Miklós!
TörlésŐrülök, ha tetszett a hortobágyi összeállításom.
Köszönöm a biztatást.
Üdv.: Péter