Translate

2018. október 18., csütörtök

Győr a folyók városa


Győr a folyók városa

Már az ókorban is lakott terület volt, római kori neve ma is ismerősen cseng. A Felső Pannóniai római város az Arrabona nevet az Arrabo folyóról kapta, amit ma Rába néven ismerünk. A város a Mosoni Duna, a Rába és a Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is.
A település történelme meglehetősen eseménydús volt A honfoglalás előtt hunok, avarok, majd frankok uralták a területet.
Szent István székesegyházat építtetett és püspökséget alapított a városban. Győr fontos kereskedelmi központ és várispánsággal az élén megyeszékhely lett. Az évszázadok során dúlták a tatárok, tűzvész pusztította, a török időkben Bécset védő végvár szerepét töltötte be.
A török megszállás elől elmenekült lakosság csak lassan tért vissza. A város korszerűsítése csak a XVII. században kezdődhetett meg. Az ide települő kereskedő és iparosok felépítették Magyarország egyik legszebb barokk városát, mely Mária Teréziától megkapta a szabad királyi város jogát. Egy rövid időre még Napóleon is elfoglalta a várost.

Ismerkedjünk meg a mai várossal:
Győr történelmi belvárosa:
A Király utca a Bécsi kapu tér északi részét köti össze a Széchenyi tér sarkával. A macskaköves borítású ódon hangulatú utca valamennyi háza műemlék. Az utca északi házsora mögött húzódik a Káptalandomb várfala. Az olaszországi hangulatot árasztó sikátorban lakott gyermekkorában Blaha Lujza. Az utca nevezetesebb épületei a Napóleon-ház kétemeletes barokk épülete, a Probst-ház, a Pápai pálosok háza és az egykori Fekete Sas Fogadó.


Napóleon császár egy napot töltött az épületben. A győri csatát a franciák olyan nagy fegyvertényként értékelik, hogy a párizsi Diadalívre is felvésték Győr német nevét, Napóleon győztes csatáinak a sorába.




Az egykori Fekete Sas Fogadó a Király utcában



A bazilika:
A Győri Püspökséget Szent István alapította. A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. Az első tornyok Omodé püspök idejében, a XIII. században épültek. A XIV. század végén Héderváry János püspök gótikus kápolnával bővítette a templomot. A Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is itt található. II. János Pál pápa 1996-ban adományozta a bazilika címet.



A herma:
A Győri Egyházmegyei Kincstár legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban őrzik. Az eredeti herma 1405-ben egy tűzvészben megsemmisült. 
A Győrben látható ereklyetartó-másolat a tűzvész után készült. Az ereklye tisztelete az 1763-as földrengés után terjedt el. A hívek Szent Lászlót kérték, hogy a földrengés pusztításától mentse meg a várost. A katasztrófa elmaradt, ezért 1763. június 27-én Zichy Ferenc püspök hálaadó ünnepséget rendezett, és elrendelte, hogy minden évben körmenetben hordozzák körül az ereklyét a belvárosban.



Püspöki palota:
A Káptalan-domb évszázadok óta a város központja Itt található az ezeréves győri püspökség székhelye, a Püspökvár is, melynek ékessége a XIII. századból származó lakótorony és a XV. századi Dóczy-kápolna.





A II. világháborúban a kiszolgáltatott asszonyok védelmében vértanúhalált halt és boldoggá avatott Apor Vilmos emlékét kiállítás és szobor is őrzi.


A Loyolai Szent Ignác Bencés templom:
A kéttornyos kora barokk templom, Győr óvárosának főterén, a Széchenyi téren áll.


Karmelita templom:
A Bécsi kapu tér Győr történelmi belvárosának egyik legjelentősebb tere, Magyarország legszebb barokk tereinek egyike. A tér déli oldalán álló templom Győr legjelentősebb barokk épületei közé tartozik.



Győr hangulatos sétálóutcája a Baross utca hívogató üzletekkel, teraszos kávézókkal várja a látogatókat.


A csónakos szobor mely a „Nosztalgia egy letűnt életkor után” címet viseli, nagy népszerűségnek örvend, mivel a legenda szerint, aki a csónakban ülő férfi fütyiét megérinti, azt a hölgyet szerencse éri a magánéletben. Úgy látszik sokan várnak valami kedvező lehetőségre, mert a testrész egyre fényesebb.



A Bécsi kapu téren áll Kisfaludy Károly szobra, kezében jegyzetlapokat és tollat tart. A fáma szerint felírja a későn jövő diákoknak a nevét és a tilosban parkoló autók rendszámát.


A Városháza:
Korábban a város szimbóluma a Tűztorony, vagy más néven Várostorony volt. Amikor 1894-ben a városvezetés elhatározta, hogy lebontják a tornyot az új városháza építése miatt, a polgárok ragaszkodtak a régi torony megtartásához.
A reneszánsz, neobarokk stílusú épületet a középső óratorony mellett, két kisebb toronnyal is díszítették. 
A toronyból minden órában a „Fújdogál a szél az öreg Duna felől” kezdetű népdal hangzik el, valamint 11 és 17 órakor egy kétperces harangjáték is felcsendül.


Egyéb érdekességek:
Itt tanított Jedlik Ányos, a dinamó és más elektromos készülékek mellett a szódavíz feltalálója. Történt egyszer, hogy Fáy András szüreti vendégségbe hívta barátait, ahová Jedlik magával vitte szódásüvegét, majd a házigazda és a vendégek elképedésére szódavizet spriccel a borba. az italt németesen spriccernek nevezete el. Vörösmartynak nem tetszett ez a szó, és fröccsre módosította.
Manapság Jedlik tiszteletére Győrben évente Fröccsfesztivált rendeznek.


 A vaskakas története:
Győr ismert szimbólumát, a vaskakast a törökök a város elfoglalásakor állították széljelzőként a Dunakapu térre. A törökök hittek abban, hogy a vár bevehetetlen és büszkén azt jósolták: Győr akkor lesz ismét keresztény kézen, ha a vaskakas elkezd kukorékolni, és a félhold teliholddá változik. 
Később, amikor a magyar sereg elérte a Fehérvári-kaput, egy bátor huszár felmászott a vaskakashoz, és a hajnali derengésben trombitájával utánozta a kakaskukorékolást, és mivel a felkelő nap sugaraiban a félhold teliholdként pompázott, a törökök azt hitték, hogy a jóslat beteljesedett, istenük a magyarok pártjára állt. A nagy pánikban felrobbantották a lőporos hordókat, megpecsételve ezzel a csata sorsát.


A lőcsei fehér asszony története:
Jókai Mór ismert regényhősnője, a „lőcsei fehér asszony”, Korponainé Géczy Julianna 1713-ban a régi városháza börtönében raboskodott. Azzal vádolták, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején segített az ostromló császári csapatok kezére juttatni Lőcse városát.
Valójában nem volt áruló csak leveleket és üzeneteket közvetített a két harcoló fél között, mégis úgy gondolták, hogy az ő árulása miatt esett el a város. Hosszas bírósági eljárást után 1715. szeptember 25-én a győri piactéren lefejezték. Történetét Jókai Mór örökítette meg „A lőcsei fehér asszony” című regényében.

A városban szebbnél szebb cégéreket is láthatunk.





Nézzünk meg egy videót:

                                                                                           By vinpet

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése