Szűz Mária kegyhelyek Magyarországon

                                                           Máriagyűd

                     

A Siklóshoz tartozó és mintegy 1500 lakosú Máriagyűd híres Mária-kegyhely, a magyar zarándokút befejező stációja.

A közeli forrás már a rómaiak idejében kedvelt pihenőhely volt, és az Árpád-kor óta kultikus helynek számít.

II. Géza király itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és fogadta meg, hogy a veszély elmúltával kőtemplomot építtet.

A régi épület a történelem viharjaiban volt török mecset, a görögkeleti rácok és a reformátusok temploma is. Végül a XVII. század végén került vissza a római katolikusok rendhez.

A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették a ferencesek.

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely.

2008-ban fogadta el XVI. Benedek pápa a máriagyűdi kegytemplom „basilica minor” (kis bazilika) rangra emelését, melyet Juliusz Janusz apostoli nuncius ünnepi szentmise keretében hirdetett ki.

A neobarokk stílusban épült oltáron a Szentháromság jelképe, a háromszög látható. Az oltár kőrül járható, a zarándokok érkezésekor és búcsúzásakor az oltárt körbejárva köszöntik énekükkel Jézust és Szűz Máriát.
A kegyszobor ezüstből ötvözött palástja a XVIII. század vége felé készült, a rajta látható arany ékszerek, gyűrűk a zarándokok hálaadományai. Aranyozott barokk angyalkák veszik körül.
A kegyszobor története is kalandos, a jelenleg látható a harmadik a templom történetében. Az első a török megszállás alatt tűnt el. A másodikat 1704-ben a háborús dúlások elől az eszéki várba mentették, és ma is ott őrzik.
A történelemben sok példát találhatunk az ilyen „önzetlen” megőrzésre. A mostanit 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök.
A jobboldali mellékoltár a Páduai Szent Antalnak, a szegények védőszentjének állít emléket. A XVIII. századból való festmény alkotója ismeretlen.
A baloldali mellékoltár a ferences rend alapítójának Assisi Szent Ferencnek az oltára. A XVIII. századból való festmény alkotója szintén ismeretlen.
A művészi faragású és díszítésű padok is különlegesek.

Nézzünk meg egy videót a templomról:

                                                                                                      vinpet