Látogatás a Korda stúdióban

Látogatás a Korda stúdióban

A névadó rövid bemutatása:

A nemzetközi filmművészet kiemelkedő alakja Korda Sándor az etyeki Korda stúdió névadója.

Korda Sándor 1893-ban, egy szegény alföldi parasztcsalád első gyermekeként látta meg a napvilágot Kellner Sándor néven, Mezőtúron.

Budapesten középiskolás, amikor lapokba kezd el írogatni, elsősorban filmkritikákat.

A Mester utcai kereskedelmi iskola jeligéjét felhasználva Sursum Corda (emeljük fel a szívünket) veszi fel a Korda nevet.

A Tanácsköztársaság idején Korda direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. A diktatúra bukása után a fehérterror elől Bécsbe menekült.

Magyarországról történő távozása előtt már 25 film rendezése fűződött a nevéhez. 23 éves korára megépítette a saját filmstúdióját Budapesten. Ez volt a Corvin Film Stúdió.

Később eső feleségével Berlinbe költözött, majd Hollywoodba költöztek, de 1930-ig Korda Párizsban tartózkodott, ahol a Paramount francia részlegét irányította. Hollywoodban Korda, a United Artists rendezője lett.

A Paramountnál elért sikereinek köszönhetően Angliába hívták, és két évvel később itt alapította meg a London Films filmstúdiót, melynek célja az volt, hogy felpezsdítse a brit filmipart. 

Filmjei igazán látványosak voltak, ami a színes filmek megjelenésével csak fokozódott. A nemzetközi elismerést leghíresebb filmje, a VIII. Henrik magánélete hozta meg számára, azonnal óriási nemzetközi filmsiker lett és Oscar-díj-ra is jelölték. 

Ő volt a producere a bagdadi tolvaj és a dzsungel könyve című világsikerű filmeknek.

Az eredményes munkásságáért VI. György király 1942-ben lovaggá ütötte (Sir Alexander Korda).

Máig a brit filmipar felvirágoztatói között tartják számon. A Brit Filmakadémia az év legkiemelkedőbb filmjeinek járó díjat Korda Sándorról nevezte el.

A maga köré gyűjtött tehetséges magyar szakemberek közül sokan (például Bíró Lajos dramaturg, Rózsa Miklós zeneszerző, Máthé Rudolf operatőr, Pressburger Imre forgatókönyvíró, Pallós István gyártásvezető) kulcsszerepet kaptak a Korda-filmekben, de fontos szerep jutott két fivérének, a rendező Zoltánnak és a festő-díszlettervező Vincének is.

Ebből az időből származik Cukor György, a neves hollywoodi filmszakember híres mondása:

Egy kis történet:
A gyakran utazó Kordának alaposan megkeserítették az életét a hendoni repülőtér vámosai. VI. György király nagyon szerette filmjeit nézni és a lovaggá ütési ceremónia után ebédre hívta Sir Alexandert.

Kettesben elbeszélgettek, jót ittak és ettek. Végül az uralkodó megkérdezte Kordától: mit tehet érte? Bármely kívánságát szívesen teljesíti.
A filmrendező elgondolkodott, majd elbeszélte őfelségének, mit rendeznek vele a repülőtéren és segítségét kérte. 
A király elszomorodott. „A parlament, a bíróság és a fináncok fölé nem terjed ki hatalmam” állapította meg melankolikusan.

Korda közeli barátja volt Winston Churchillnek is, de barátai közé tartozott az író Graham Greene, a rendező-színész Orson Welles, valamint Vivien Leigh és Sir Laurence Olivier.
1956-ban, 62 évesen hunyt el Londonban, szívrohamban.

 „Szelíd volt, de kemény. A művész és az üzletember keverékét rendkívüli virtuozitással személyesítette meg. Nagyszerű humora volt és csodálatos fantáziája” mondta búcsúztatásán Sir Laurence Olivier.

Látogatás a Korda Filmparkban:

Közép-Kelet-Európa első filmes látogatóközpontja, a Korda Filmpark Budapesttől 30 km-re, Etyeken található.

Budapestről indulva, érdemes egy pillanatra megállni a Biatorbágyi viaduktnál, melyet annak idején Matuska Szilveszter, az első és reméljük az utolsó magyar terrorista felrobbantott.

Etyek, az azonos nevű dombság kezdetén fekszik. Az évszázados szőlőkultúra eredményként a falu mára történelmi borvidékké nőtte ki magát. 

Jelentős a borturizmus, Etyeket Budapest szőlőkertjeként is szokták emlegetni.

A községet elhagyva érkezünk a Korda Filmpark bejáratához. Idézzük fel a Bagdadi tolvaj és a Dzsungel könyve romantikáját!

A látogató központban a filmtörténelem mellett számos filmes trükkel is megismerkedhetünk.

A nagysikerű, VIII. Henrik magánélete című film egyik díszlete.

Ismerkedjünk meg néhány filmes trükkel!

Optikai csalódások:

A trükkös sárkány: hunyjuk be az egyik szemünket (mintha kamerába néznének), és próbáljanak meg kitérni a szúrós szemű sárkány, figyelő szemei elől. Nem fog sikerülni, pedig a sárkány feje a valóságban nem mozdul.

Az Ames-szoba: olyan a szoba ez, melynek segítségével a törpéből is óriást varázsolhatunk. 

A felvételen a nejem mellett egy kb. 40 cm-rel alacsonyabb gyermek áll, de a különlegesen kialakított szoba (trapéz alakúak falak és megfelelő alakúra vágott csempék a padlón) miatt egyforma magasnak látjuk őket.

A Gyűrűk ura- trilógia számos jelenete használta ezt a trükköt.

Hogyan válhatunk pókemberré?

Az enyhe lejtésű, toronyházat formázó díszlet hátterében ablakok sokasága, ezen küzdi fel magát az alkalmi filmszínész. A kamera az „éles” forgatáson is így rögzíti a jelenetet, aztán a kész felvételt egyszerűen csak el kell mozdítani negyvenöt fokkal és máris meredeken kúszik felfelé a toronyházra a Pókember.

Különleges látványossága a green screen, vagyis a zöld függöny előtt felvett képsor. Videón vetítve fut a háttér, miközben a díszletben lévő motoron ül a szereplő. 

Az a rész, amelyet zöld lepellel letakarunk nem látható, ezért a monitoron csak a két kislány feje látszik.

Nézzünk egy tengeri csatát! 

Ehhez csak egy vízi terepasztalra van szükség és néhány statisztára, akik a megfelelő gombokat nyomkodják. Tekerni kell egy kart, ami a hajó makettet hajtja előre egy teknőnyi vízben.

Vannak hullámvető, szélgerjesztő és esőcsináló, sőt bombavető gombok is. Miután mindenki készen áll, indulhat a tengeri csata.

A számtalan más érdekesség (laterna  magica, camera obscura, zootróp, folyosóillúzió, forgatós könyvek,  régi  filmvetítő gépek,  vágóasztal stb.) mellett, megnézhetjük a jelmezeket, a maszkkészítés rejtelmeit és az utószinkron technikai érdekességeit.

A szabadtéri díszletek felé közeledve, messziről feltűnik New York utcája, a Brooklyn híd komor támfala. Az építmények hamisítatlan New York-i hangulatot árasztanak.

Így néz ki az illúzióromboló valóság

Néhány száz méterrel arrébb, már Rómában járunk, középkori építmények közt, ahol a Borgiák (The Borgias) tévésorozat jeleneteit vették fel Jeremy Irons-szal a főszerepben.

„A katedrális” című sorozat epizódjait ugyancsak ebben a díszletvárosban rögzítették.

Végezetül nézzünk meg egy videót a filmparkról: 

https://www.youtube.com/watch?v=b6z0Jv2vd2o

         Etyek 2014                                                        Készítette: Vincze Péter