A Selyemút ősi városa: Khiva

A Selyemút ősi városa: Khiva

A hajdani Selyemút mentén fekvő Üzbegisztán ősi városa Khiva az egykori kánok birodalma, Ázsia közepén.

https://www.youtube.com/watch?v=Wc5_8-JoWys

Khiva

A város, az Amu Darja folyó partján terül el, délről a Kara-Kum, a Fekete homoksivatag, észak felől a Kizil-Kum, a Vörös homoksivatag szegélyezi. A legendák szerint Sém, Noé fia több mint 1 napnyira eltávolodott törzse férfitagjaival az életet adó Amu-Darjától, s rettentő szomjukban kutat próbáltak ásni.

Ásásuk nyomán meglepően friss és édes víz tört a felszínre, a szomjazó nomádok „Khei –vakh” kiáltásokkal, örömkönnyek közepette ünnepelték szerencséjüket.

A Khei-vakh (Áldott elégedettség) kifejezésből született Khiva neve. A város tehát az írott idők hajnala óta létezett. A kétezer-ötszáz évvel ezelőtt alapított város városfalai ma is állnak, s a 18. század óta sem sokat változott a környék. 

A város leghíresebb látnivalója az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Itchan Kala műemlékvárosrész, ahol egy valóságos időutazást tehetünk a falakon belül.

 Az óváros, valójában város a városban, a képen is láthatóak az óriási kontrasztok.

A falak sivatagi homok és tevetej és némi teveürülék keverékéből készült. Még mondja valaki, hogy ….-ból nem lehet várat építeni.

A város különleges, múltidéző atmoszférájával, gyakorlatilag olyan, mint egy szabadtéri múzeum.

Érdekes kettősség figyelhető meg a skanzen jelleg mellett a külső részben, de még a falakon belül sokan újra beköltöztek, így az erődítmény ismét tele van élettel.

Elborzasztó még belegondolni is, hogy ahol ma a turisták bámészkodnak, és kattogtatják a fényképezőgépeiket, a múlt században még embereket végeztek ki, vagy adtak el rabszolgának.

A hajdani agresszivitásra csak néhány árus rámenőssége utal.

Vámbéri Ármin, Marco Polo után 600 évvel először járta meg európaiként ezt a vidéket. Mások is eljutottak ugyan errefele, de fej hiányában, az élményeikről már nem tudtak otthon beszámolni.

 Vámbéri dervisnek álcázva magát, egy zarándokcsoporthoz csapódva hónapokig gyalogolt a sivatagban, mire eljutott Khivába.

 Bár a város a selyemúton feküdt, inkább rabszolga-kereskedők, gyilkosok búvóhelye volt, mint kereskedelmi központ.

 Az oroszok a XVIII-XIX. században többször is megpróbálták elfoglalni, de a kánok hatalmát végül csak az 1920-as években sikerült megtörni.

A „Big Game”-ként ismertté vált orosz-brit gyarmati versengés következtében a még független közép-ázsiai kánságokban gyanakvással figyelték a nagy-ritkán Európából idekeveredett idegeneket. Az európaiak elleni egyetlen védekezést a teljes elzárkózásban látták.

A központi téren egy hatalmas, bizarr formájú kék torony áll a „mindössze” 26 méter magas Kalta Minor, egy befejezetlen minaret.

A történet szerint a város kánja az iszlám világ legmagasabb tornyát akarta itt felépíttetni. Több variáció is közszájon forog, miért nem épült fel teljesen.

 a.) elfogyott a pénz /lehet, hogy nálunk is meg kellene nyitni a 4-es metrót a turisták előtt/

b.) az építést elkezdő kán meghalt, és utódja nem folytatta a művét, mert rájött, hogy a minaretből tökéletes rálátás lenne a háremére, s így a müezzin állandóan a toronyban tartózkodna.

c.) főépítész titokban a bukharai emírnek még magasabb tornyot ígért, és ezért azonnal ledobták saját műve tetejéről.

A csonka minaret így is a város dísze.

           A befejezetlen minaret és Mohammed Amin Khan medresze

A legrégebbi épület a X. században alapított Djuma mecset. A falakkal körülvett épületnek négy kapuja van, az északi oldalon látható az 52 méter magas minaret. A csarnokban 215 fa pillért láthatunk, ima idején a padlót szőnyegekkel borítják le. 

A minaret tornyában egy kíváncsi turista látható.

Itt láthatjuk a sokoldalú Mohamed Pahlavan mauzóleumát is, aki híres költő, veretlen profi birkózó, és elismert gyógyító volt. Sírját még ma is nagy tisztelet övezi Üzbegisztánban.

Ez a legnagyobb kupola Khivában kék mázas cseréppel borított a tetején csillogó aranyozott csúcsdísszel. A kép elején sírok láthatóak. Aki a városban halt meg, azt ott is kellett eltemetni.

Muhammad ibn Músza al-Hvárizmi, matematikus, híres tudós, az algebra atyja Khiva városában született. Neki köszönhető a helyi értéken alapuló, a nullát is tartalmazó számrendszer felismerése és elterjesztése.

Maga az algebra szó is tőle származik, az arab eredetű "al-jabr" szót ő használta először egy értekezésében.

Néhány kép az ősi városról:

                                                Made by vinpet