Szent István Bazilika

Szent István Bazilika

Budapest belvárosának meghatározó építménye, masszív tömbje uralja a pesti oldalt. Az épület névadója a magyar államalapító király Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a Szent Jobbot ereklyeként itt őrzik.

Hazánk egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a Szent István-kultusz fő helyszíne, melynek oka egyrészt a névadó szent királyt, az ország államalapítóját megillető tisztelet, a történelmi múlt, másrészt maga az épület műemléki és művészeti értéke.

Az építés története:

Történeti érdekesség, hogy a bazilika megépítése összefügg az 1838-as nagy árvízzel. Az építés helyén egy kis, természetes domb emelkedett a sík pesti terület fölé, amelyen több száz lakos talált menedéket a víz sodrása elől, amíg csónakokkal kimentették őket. Később a túlélők adományokkal támogatták, hogy csodálatos megmenekülésük helyszínén templom épüljön. 

A templom építése érdekében az 1810-es években gyűjtés indult, a  munkálatokat azonban csak 1851. augusztus 14-én kezdték el, Hild József építész az esztergomi és egri székesegyház alkotójának tervei szerint.

Az építkezés nem volt zavarmentes. 1868. január 22-án a Hild tervei szerint már felfalazott kupola és kupoladob beomlott, kivitelezési- és anyaghibák miatt. Az ajándékba kapott kövek minősége és szilárdsága nem felelt meg, nyilván az „ajándék lónak ne nézd a fogát „elv alapján kerültek beépítésre.

Az építkezés ezután több mint egy évig szünetelt, majd a törmelék kihordása, a rosszul megépített részek bontása egészen 1871-ig tartott. Az építkezés folytatására Ybl Miklós új terveket készített, illetve a régieket dolgozta át nemcsak a szerkezet, hanem a megjelenés tekintetében is. 

Hild József klasszicista stílusát Ybl Miklós neoreneszánsza váltotta fel 1875-től, és 1891-ben bekövetkezett halála után is az ő vázlatai, elképzelése szerint folytak a munkálatok az 1905-ös felszentelésig.

Az épületbelső és a képzőművészeti díszítő munkálatok már Kauser József irányításával készültetek el 1905-re.

1931-ben a templom a "basilica minor" címet kap XI. Pius pápától, mely kitüntető cím, nem az épület méretére utal. II. János Pál pápa is ellátogatott a templomba, 1991 Szent István király ünnepén.

A Bazilika kupolájában létesített körkilátó gyalogosan 364 lépcsőfok megmászásával vagy kényelmesen liften utazva is megközelíthető.

Az ezredforduló idejében végzett felújítás után, 2003. augusztus 20-án áldotta meg Erdő Péter érsek az újjászületett templomot.

A munkálatok során 10 kilogrammnyi féldrágakövet, 5 kilogrammnyi aranyat és 250 ezer aranyfüstlemezt használtak fel.

Továbbá 1500 m2 padlólapot tisztítottak meg, a belső javításokhoz 300 kg-nyi kőkiegészítő anyagra volt szükség, 6300 m2 műmárvány burkolatot restauráltak, fényeztek, 400 kilogramm méhviaszt használtak el a márvány felületek fényezéséhez. Ami meglepő, még 500 kg kenyérbél is elfogyott, melyet szintén a restauráláshoz használtak fel. 

A Szent István Bazilika orgonája:
A Szent István Bazilika orgonája az Angster József és fia orgonaépítő cég készítette. A céget alapító Angster József (1834-1918) a párizsi Cavaillé-Coll orgonaépítőnél tanult három évig és az ő elvei alapján tervezte és készítette orgonáit.

A Bazilika harangjai:

A Bazilikának a felszentelést követően négy harangja volt, egy kicsiny lélekharang, a 9 mázsás Ave Mária harang, a 31 mázsás Boldogasszony harang valamint az első nagyharang, a Szent György harang.

A Mária harang kivételével az összes harangot elvitték az első világháborúban, ma is ez az egyetlen eredeti harang a templomban.

A Bazilika ezután 1930-ban, a Szent Imre jubileumi év alkalmából rendelt társat a Mária-harang mellé, a 7745 kg tömegű Szent Imre Hősök harang május 11-én kondult meg először.

Később ez a harang is elnémult. A harangok nem Rómába mentek a megszálló német csapatok elrabolták és hadizsákmányként magukkal szállították az akkoriban harangtemetőként emlegetett Hamburgi telepre, ahol azt háborús célokra beolvasztották.

Úgy látszik bántotta őket a lelkiismeret, mert a harmadik nagyharang német segítséggel készült. A passaui Perner testvérek harang öntödéje és a Neue Bildpost német katolikus hetilap, gyűjtést szervezett a nagyharang pótlására.

Az adakozók szándékát nem csupán kárpótlás és jóvátétel vezérelte, hanem hála és köszönet, amiért a magyar kormány 1989-ben a határt a keletnémet állampolgárok előtt Ausztria felé megnyitotta.

Ennek a kölcsönös együttműködésnek az eredménye az eredetinél jóval nagyobb, 9250 kg-os harang, mely fél hanggal magasabban zeng, eddigi elődjei pedig fél hanggal mélyebben szóltak a régóta elérni kívánt F hangnál.

Az ország legnagyobb harangja határokon átívelő összefogás és segítségnyújtás eredménye és élő szimbóluma, mely az első szabad augusztus 20-i körmenet befejezésekor kondult meg először.

Az 1993-as évben a II. János Pál pápa látogatása után újabb harangok érkeztek németországi gyűjtésből. A harangokat Szent Henrik, Boldog Gizella, Szent Imre, és Szent Erzsébet tiszteletére szentelték őket.

Hallgassuk meg a déli harangszót, és nézzük meg az elénk táruló panorámát!

http://www.youtube.com/watch?v=7sI5WJCxyfc

http://www.youtube.com/watch?v=yjeki7x4jg4

A Kincstár:

A belső terme egy jelképes ereklyekápolna és egy ehhez kapcsolódó, kincstárszerűen berendezett toronyszoba. 

Itt kapnak bemutatási helyet a legértékesebb liturgikus tárgyak, a különböző szentségek kiszolgáltatásának kellékei, ezüst örökmécses, füstölő, gyertyatartók, pásztorbotok és díszes liturgikus öltözékek - kétszáz év szakrális művészetének emlékei. 

A Szent Jobb története:

Szent István király halála után zűrzavaros idők következtek. A fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott és mumifikálódott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, ahová 1038. augusztus 15-én temették el István királyt, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el.

Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték.

A kincstár őre egy Merkur nevű szerzetes volt, aki később ellopta a szent ereklyét és bihari birtokán rejtette el. István szentté avatása a jobb kéz hiánya miatt nem történhetett meg ezért László felkutatta az ereklyét, megbocsátott a "tolvajnak", de kötelezte, hogy első királyunk tiszteltére, a szent ereklye méltó elhelyezésére, Szent Jobbi apátságot alapítson. 

Az apátság, s a körülötte kialakult mezőváros neve Szentjobb, a mai Románia területén található, román neve: Siniob.

Így vette kezdetét a Szent Jobb nyilvános tisztelete és ünnepe. A szentjobbi apátságban őrzött ereklyéhez évszázadokon át zarándokoltak a hívek.

A XV. században kezdődött a Szent Jobb vándorútja, mikor is először Székesfehérvárra vitték, majd a török uralom alatt Boszniába, később (1590 körül) Raguzába, a mai Dubrovnikba került, az ottani domonkos szerzetesekhez.

Mikor Mária Terézia tudomást szerzett az ereklye hollétéről, mindent elkövetett annak visszaszerzése érdekében. 

Hosszadalmas diplomáciai tárgyalások után a raguzaiak kiadták, így 1771. április 16-án már Bécsben csodálhatták a hívek, majd nagy pompával Budára szállították. 

Itt a Szent Jobbot az Angolkisasszonyok gondjaira bízta Mária Terézia, ezzel együtt elrendelte Szent István napjának, augusztus 20-ának megünneplését.

1865-től az esztergomi főegyházmegye feladata volt a Szent Jobb biztonságos őrzése. Az 1900-as évek elején a budavári palota Zsigmond-kápolnájába került, ahol 1944-ig volt látható.

A II. világháború alatt a Szent Jobbot a koronázási ékszerekkel együtt elhurcolták, és egy salzburgi barlang mélyén rejtették el.

Itt talált rá az amerikai hadsereg, s megőrzésre a salzburgi érseknek adták át. Az Amerikai Katonai Misszió három tagja hozta vissza Magyarországra, az 1945. augusztus 20-i körmenetre.

Az ünnepség végén a Szent Jobbot visszavitték az Angolkisasszonyok zárdájába, és ott őrizték 1950-ig, a rend feloszlatásáig.

Ezután a Szent István Bazilika plébániájának páncélszekrényében rejtették el, mert ezekben az években nem rendeztek nyilvános körmenetet Szent István jobbjával.

1987. augusztus 20-ig, amikor a Szent István Bazilikában Dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek fölszentelte a Szent Jobb kápolnát, ahol ma is megtekinthető a szent ereklye.

Érdekességek:

Régi esemény a Bazilikában:

1906-ban, "II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek, hőslelkű anyjának, Zrínyi Ilonának és bujdosó társainak hamvai I. Ferenc József apostoli király legfelsőbb elhatározásából kétszázados számkivetés után hazaszállítatván, 1906. október 28-án a Bazilika szent falai között pihentek meg."

Székesegyház jelentése:

A székesegyház hivatalos latin neve ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először a Tarragoniai zsinaton jelent meg. Magyar neve, a székesegyház a latin név hű fordítása. A székesegyház az a templom, ahol a püspök trónja áll, a főszékesegyház pedig az, ahol az érseké. 

A budapesti Szent István bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza, mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja.

Nézzünk meg egy videót a Bazilikáról!

https://www.youtube.com/watch?v=vS01FkecINM

                             2014 Február                                           Vincze Péter