Beregszász
Beregszász megyei jogú város, a beregszászi járás székhelye, a hegyvidék és az alföld határán fekszik. A várost a Vérke-csatorna szeli át, amely a Borzsa és a Latorca folyókat köti össze.
A hely már az őskorban is lakott volt. A VI. században Theodor római császár seregei elűzték az itt élő avarokat, és létrehozták saját településüket, melyetPeregiumnak hívtak.
A mai város Kárpátalja egyik legrégibb települése, melyet 1063-ban Béla király halála után Lampert nevű fia alapított, amelyet később róla "Villa Lamperti"-nek, vagyis Lampertházának neveztek el.
II. Géza a kunok gyakori betörése miatt szászokat telepített ide, s ettől az időtőlLampertszásznak hívták.
Egy monda szerint a Vérke partján, a mostani római katolikus templom helyén berek volt. Egy alkalommal az ott legelésző bikák összeverekedtek és pásztoruk, egy Szász nevű fiú, a két bika feltúrt nyomában sok kincset talált.
Örömében a kincsből templomot építettet a viaskodás helyén, és a templom körül épült ki később a város.
A város a középkorban, Nagy Lajos és Erzsébet királyné uralkodása éveiben élte fénykorát. Később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tulajdonába került, aki kastélyt épített a városban.
Beregszász és környéke
Beregszász kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban, 1703. május 22.-én a város főterén bontotta ki Esze Tamás a felkelés zászlaját.
Itt adta ki Rákóczi Ferenc 1705. december 20-án a felkelésre buzdító jelszavát.
Kevés olyan vidék van a világon, amely az évszázadok során, annyi viszontagságon esett át, mint a Bereg-vidék.
Számtalanszor dúlták fel tatárok, törökök, pusztították lengyelek, labancok, románok, csehek, oroszok.Az 1918. november 15-ig Osztrák-magyar Monarchiához tartozó Bereg-vidék az első világháború után először román, majd csehszlovák megszállás alá került, majd a trianoni békeszerződéssel a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták.
Beregszász - Lampert herceg, Erzsébet királynő, Bethlen Gábor, Esze Tamás, Rákóczi Ferenc városa - mindezen viszontagságok ellenére mindig magyar volt és az is maradt.
Séta a városban:
Kezdjük a sétát a város legszebb középkori műemlékével, a Vérke jobb partján álló háromhajós, gótikus stílusban épült római katolikus templommal.
Szomorú emlék, hogy az 1418-ban épült templomot az 1600-as évek második felében a lengyelek felgyújtották, és az odamenekült védtelen lakosok is bennégtek.
Az épületet csak a XIX. században állították helyre.
A közelben található a Bethlen kastély, melyben a Beregvidéki Múzeum gazdag gyűjteményét tekinthetjük meg.
A város szülötte volt többek között Fedák Sári, a híres primadonna. A múzeumban több tárlóban láthatunk korabeli képeket az első magyar „celeb”-ről.
Fedák Sári, az operett sztárja volt, akiért férfiak és nők egyaránt feltétel nélkül rajongtak. A sok női szerep mellett hatalmas sikert aratott férfi szerepekben is.
Az ő főszereplésével mutatták be először a Petőfi Sándor költeményéből készült János vitéz című operettet.
Sok, érdekes történetet lehet róla hallani. Az közismert, hogy a rablóultiban az irreálisan magas kontra neve: fedáksári.
Történt egyszer, hogy Fedák Sárit arra kérték a mulatozó ifjak, hogy fürödjön meg egy kád pezsgőben.
Ő bele is egyezett, azzal a feltétellel, ha utána az urak megisszák a pezsgőt. 100 üveg pezsgővel feltöltöttek egy kádat, melyben a művésznő egy jót pancsolt, majd elkezdték visszatölteni az üvegekbe az italt. Ehhez azonban 101 üvegre volt szükség.???
Tovább sétálva elérkezünk a híres „Arany Páva” étteremhez, mely eredetileg az „Úri kaszinónak” adott otthont.
A gyönyörű szecessziós épület tetőszerkezete 2005-ben leégett. A visszaemlékezések szerint a kiérkező tűzoltóautó vízsugara nem ért fel a tetőig, a másikban meg nem volt benzin. A nagy-nehezen eloltott tűz okául, az alapos vizsgálat a Nap sugarait jelölte meg, kiváltó oknak.
A tűzvész és a mai állapot
A fehér terméskő talapzaton álló szobor abban a pózban ábrázolja a költőt, ahogyan 1847. július 13-án délután karját előre nyújtva elgyönyörködött a gótikus stílusú római katolikus templomban.
A szobrot eredetileg egy alacsony halomra állították, hogy a költő alakja minél közelebb legyen az emberekhez.
Egy vandál éjszaka megrongálta a szobrot, jobb karját egy vasdoronggal eltörte. Az elkövető példás büntetést kapott tettéért. A szobrot megjavították, mementóul egy vékony csík jelzi a törés helyét, emlékeztetve a beregszászi magyarokat arra, hogy Petőfi szobrát minden körülmények között meg kell óvniuk.
Minden évben január 1-jén, Petőfi születésnapján eljönnek ide a beregszásziak, hogy egy-egy szál virággal leróják kegyeletüket. Itt tartják a március 15-i ünnepségeket is.
A városban még számos nevezetes, gyönyörű épületet találunk, rengeteg emléktáblával, van olyan épület, melyen hármat is elhelyeztek.
A Kossuth tér végén láthatunk egy kifejezetten ronda szocreál építményt, mely a hajdani zsinagóga eltorzításával jött létre. A 15 függőleges betoncsík a szovjet tagköztársaságok számára utal.
Búcsúzzunk a várostól néhány hangulatos felvétellel!
Made by vinpet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése