Kárpátalja: Kőrösmező

Kőrösmező

A hangulatos település a Máramarosi-havasok hegyei között a Fekete-Tisza partján, a Tatár-hágó közelében fekszik. 
Nevét a kőrisfák ölelte zöld mezőről kapta. A korabeli írások 1555-ben említik először, ekkor a Károlyiak birtoka.

Kőrösmező a huculság egyik központja, itt kiáltották ki 1918-ban a rövid életű Kőrösmezői Hucul Köztársaságot. A huculok a ruszin népcsoport egyik ága.

A falu bővelkedik látnivalókban, valamint jó kiindulópont a környékbeli túrákhoz, kirándulásokhoz, innen indulnak a terepjárók a Fekete-Tisza forrásához, általában az Ilona ABC elől. A közelben találjuk a festői Tatár hágót is.

A falu nyugati szélénél húzódott az Árpád vonal, melynek bunkerei, harckocsi akadályai és lövészárkai ma is láthatók. 

A Mezőháti patak és a Fekete-Tisza összefolyásánál hucul stílusban a korábbi Budapest, ma Edelweis szálló, melyben ma is több helyen látható Budapest faintarziás címere. A lakosság jelentős része rutén, de jelentős magyar és német kisebbséggel is rendelkezik. 

Jellemző példája a magyarság asszimilálódásának, hogy a Fekete-Tisza forrásához tett kirándulás során a teherautókat egy magyar testvérpár vezette, akik egymás között ukránul beszéltek. 

A kőrösmezői Sztrukovszka fatemplom a kárpátaljai hucul építészet kiemelkedő alkotása. Keletkezéséhez egy legenda is kapcsolódik: Eszerint Ivan Sztruk pásztor a hirtelen beköszöntő tél miatt kénytelen volt nyáját a mai templom helyén hagyni. A tél elmúltával visszatért megnézni, életben maradtak-e a juhai. Meglepetésére a nyájából egy birka sem hiányzott, sőt újabbakkal szaporodtak.

Így azon a helyen templomot emelt a Mindenható tiszteletére.

A két részből, hajóból és szentélyből álló templom ékessége a XVII. században készült ikonosztáz. Az 1813-ban épült harangtornyának a néphagyomány szerint csodatévő ereje van: segít azon a bajba jutott családon, melynek egyik nő tagja, éjjel tizenkét órakor meztelenül imádkozik a harang alatt.
Egyes vélemények szerint, ez a férfiakra is vonatkozik, az igazi csoda akkor történik, ha közösen imádkoznak a harang alatt.

Nézzünk meg egy videót: 

https://www.youtube.com/watch?v=2u0KuuFF5-8

                                                                            Készítette: vinpet

Beregszász

Beregszász

Beregszász megyei jogú város, a beregszászi járás székhelye, a hegyvidék és az alföld határán fekszik. A várost a Vérke-csatorna szeli át, amely a Borzsa és a Latorca folyókat köti össze.

A hely már az őskorban is lakott volt. A VI. században Theodor római császár seregei elűzték az itt élő avarokat, és létrehozták saját településüket, melyetPeregiumnak hívtak.

A mai város Kárpátalja egyik legrégibb települése, melyet 1063-ban Béla király halála után Lampert nevű fia alapított, amelyet később róla "Villa Lamperti"-nek, vagyis Lampertházának neveztek el.

II. Géza a kunok gyakori betörése miatt szászokat telepített ide, s ettől az időtőlLampertszásznak hívták.

Egy monda szerint a Vérke partján, a mostani római katolikus templom helyén berek volt. Egy alkalommal az ott legelésző bikák összeverekedtek és pásztoruk, egy Szász nevű fiú, a két bika feltúrt nyomában sok kincset talált.

Örömében a kincsből templomot építettet a viaskodás helyén, és a templom körül épült ki később a város.

A város a középkorban, Nagy Lajos és Erzsébet királyné uralkodása éveiben élte fénykorát. Később Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tulajdonába került, aki kastélyt épített a városban.

Beregszász és környéke

Beregszász kiemelkedő szerepet játszott a Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcban, 1703. május 22.-én a város főterén bontotta ki Esze Tamás a felkelés zászlaját. 

Itt adta ki Rákóczi Ferenc 1705. december 20-án a felkelésre buzdító jelszavát.

Kevés olyan vidék van a világon, amely az évszázadok során, annyi viszontagságon esett át, mint a Bereg-vidék.

Számtalanszor dúlták fel tatárok, törökök, pusztították lengyelek, labancok, románok, csehek, oroszok.
Az 1918. november 15-ig Osztrák-magyar Monarchiához tartozó Bereg-vidék az első világháború után először román, majd csehszlovák megszállás alá került, majd a trianoni békeszerződéssel a Csehszlovák Köztársasághoz csatolták. 

1938. november 9-én visszakerült Magyarországhoz, a második v.háború után rövid ideig ismét a Csehszlovák Köztársasághoz tartozott, de 1945. június 29-én Szovjet-Ukrajnához csatolták.

Beregszász - Lampert herceg, Erzsébet királynő, Bethlen Gábor, Esze Tamás, Rákóczi Ferenc városa - mindezen viszontagságok ellenére mindig magyar volt és az is maradt. 

Séta a városban:

Kezdjük a sétát a város legszebb középkori műemlékével, a Vérke jobb partján álló háromhajós, gótikus stílusban épült római katolikus templommal. 

Szomorú emlék, hogy az 1418-ban épült templomot az 1600-as évek második felében a lengyelek felgyújtották, és az odamenekült védtelen lakosok is bennégtek.

Az épületet csak a XIX. században állították helyre.

A közelben található a Bethlen kastély, melyben a Beregvidéki Múzeum gazdag gyűjteményét tekinthetjük meg.

  

A város szülötte volt többek között Fedák Sári, a híres primadonna. A múzeumban több tárlóban láthatunk korabeli képeket az első magyar „celeb”-ről.

Fedák Sári, az operett sztárja volt, akiért férfiak és nők egyaránt feltétel nélkül rajongtak. A sok női szerep mellett hatalmas sikert aratott  férfi szerepekben is.

Az ő főszereplésével mutatták be először a Petőfi Sándor költeményéből készült János vitéz című operettet.

Sok, érdekes történetet lehet róla hallani. Az közismert, hogy a rablóultiban az irreálisan magas kontra neve: fedáksári.

Történt egyszer, hogy Fedák Sárit arra kérték a mulatozó ifjak, hogy fürödjön meg egy kád pezsgőben.

Ő bele is egyezett, azzal a feltétellel, ha utána az urak megisszák a pezsgőt. 100 üveg pezsgővel feltöltöttek egy kádat, melyben a művésznő egy jót pancsolt, majd elkezdték visszatölteni az üvegekbe az italt. Ehhez azonban 101 üvegre volt szükség.???

A Rákóczi téren bontotta ki Esze Tamás, a "talpasok" vezére, a Rákóczi-felkelés zászlaját Ennek az eseménynek az emlékét őrzi a postaépület falán felavatott emléktábla (Ortutay Zsuzsa alkotása).

Tovább sétálva elérkezünk a híres „Arany Páva” étteremhez, mely eredetileg az „Úri kaszinónak” adott otthont. 

A gyönyörű szecessziós épület tetőszerkezete 2005-ben leégett. A visszaemlékezések szerint a kiérkező tűzoltóautó vízsugara nem ért fel a tetőig, a másikban meg nem volt benzin. A nagy-nehezen eloltott tűz okául, az alapos vizsgálat a Nap sugarait jelölte meg, kiváltó oknak.

A tűzvész és a mai állapot

Petőfi Sándor szobrát az Arany Páva előtt láthatjuk.
A fehér terméskő talapzaton álló szobor abban a pózban ábrázolja a költőt, ahogyan 1847. július 13-án délután karját előre nyújtva elgyönyörködött a gótikus stílusú római katolikus templomban.
A szobrot eredetileg egy alacsony halomra állították, hogy a költő alakja minél közelebb legyen az emberekhez. 

Egy vandál éjszaka megrongálta a szobrot, jobb karját egy vasdoronggal eltörte. Az elkövető példás büntetést kapott tettéért. A szobrot megjavították, mementóul egy vékony csík jelzi a törés helyét, emlékeztetve a beregszászi magyarokat arra, hogy Petőfi szobrát minden körülmények között meg kell óvniuk.
Minden évben január 1-jén, Petőfi születésnapján eljönnek ide a beregszásziak, hogy egy-egy szál virággal leróják kegyeletüket. Itt tartják a március 15-i ünnepségeket is.

A városban még számos nevezetes, gyönyörű épületet találunk, rengeteg emléktáblával, van olyan épület, melyen hármat is elhelyeztek.
A Kossuth tér végén láthatunk egy kifejezetten ronda szocreál építményt, mely a hajdani zsinagóga eltorzításával jött létre. A 15 függőleges betoncsík a szovjet tagköztársaságok számára utal.

Búcsúzzunk a várostól néhány hangulatos felvétellel! 

                                                                                                      Made by vinpet

Munkács

Munkács

                                  A vulkanikus kúpra épült vár uralja a környéket

Munkács már az ókorban is lakott hely volt, kőkori és vaskori leleteket, valamint kelta települést is találtak a közelben. A vár környékén a VI. században szlávok laktak. A mai vár helyén az első, fából épült őrtornyot honfoglaló őseink emelték. A tatárjárás során a település elpusztult.

Munkács nevének eredete a „munka” ószláv eredetű szóból származik, eredeti jelentése: kín, baj, gyötrelem. /máig érvényes, pontos definíció a munkára/

Az első kővárat IV. Béla építtette, később Zsigmond király Korjatovics Tódor litván fejedelemnek adományozta, aki korszerű 4 bástyás, ágyúkkal felszerelt lovagvárrá építette át. 

A várhegy lábánál épített sáncot a Latorca vizével töltötték fel, így csak hosszas ostrommal volt bevehető. Ő építette a 85 méter mély kutat, ahonnan titkos alagutak vezettek a város több pontjára.

A kúthoz tartozik egy kis történet is, mely szerint akármit is próbáltak a kút nem akart vizet adni. A várúr már mindent megígért, csak valaki fakasszon már vizet. 

A sok sikertelen próbálkozás után jelentkezett egy kis emberke, aki két zsák aranyért vállalta a lehetetlennek tűnő feladatot. Nem nagyon hittek a sikerében, inkább megmosolyogták, ő pedig lemászott a kútba, és egyszer csak felkiáltott, jön a víz! Nagy volt az öröm, de aztán kiderült, hogy nincs két zsákra való arany a várban. 

Ígértek helyette birtokot, szűzlányt /akkoriban ez még előfordult/, de ő ragaszkodott a két zsák aranyhoz. A várúr kérte a jól fizetett tanácsadók segítségét, de hiába. Az udvari bolond látva ura elkeseredését, megkérdezte, mi a baj. 

Meghallgatva a történetet, megkérdezte, hogy az egyesség során meghatározták-e a zsákok méretét, majd hallva a nemleges választ, azt tanácsolta, hogy akkora zsákokat varrjanak, melyekbe csak egy arany fér. Így a nagyot álmodó kis ember pórul járt.

A nevezetes kút

Korjatovics Tódor szerencsét hozó szobra, ha megérinted a kezét teljesül egy kívánságod. A mohácsi vész után a vár és környéke az erdélyi fejedelmek birtoka, majd 1663-tól a Rákóczi család tulajdona lesz. A magyar történelemben ez időtől játszik fontos szerepet.
II. Rákóczi György balsikerű lengyelországi hadjárata után a lengyelek felgyújtották a várost. Ezt követően Lórántffy Zsuzsanna fejedelemasszony építette ki mai formájára, a hármas tagolódású alsó, középső és felsővárrá a várat.
A vár legendás birtokosa Zrínyi Ilona fejedelemasszony volt, aki I. Rákóczi Ferenc özvegyeként, egyedül nevelte a kis Rákóczi Ferencet. Később beleszeretett Thököly Imrébe és a hatalmas Rákóczi-vagyont vitte házasságába.  A kis Rákóczi nem nagyon szívlelte a mostohaapját, de Thököly nem avatkozott bele a neveltetésébe, így továbbra is katolikus hitben nevelkedett.

Thököly a végvári katonákból szervezett kuruc seregével a Habsburgok ellen fordult, majd kikiáltotta a Felvidéki Fejedelemséget. A török támogatás miatt a katonái elfordultak tőle, és menekülnie kellett.

A Munkácsi vár védelmét feleségére bízta, aki csaknem két évig védte a várat a császáraikkal szemben, de aztán a készletek felélése után kénytelen volt feladni. 

Ebben közrejátszott az is, hogy egy református tanító Thököly levelét szándékosa félrefordította, mivel Thököly azt javasolta, hogy kérjenek segítséget a pápától. Ezt úgy tolmácsolta a fejedelemasszonynak, hogy adja fel a várat.

A fejedelemség összeomlása után gyermekét, II. Rákóczi Ferencet elvették tőle, és egy jezsuita kolostorba vitték "átnevelni" (nem nagy eredménnyel), míg ő Törökországi száműzetésbe vonult.

Zrínyi Ilonát hősiességéért még a török szultán is kitüntette.

A vár hadászati szerepének csökkenése után börtön lett, leghíresebb rabja Kazinczy Ferenc volt. A vár keleti bástyáján 1896-ban 38 m magas Turul madaras emlékművet állítottak, mely Verecke felé néz. 

1918-ban lerombolták, később vörös csillagra cserélték, ma ukrán zászlót lenget rajta a szél.

Néhány kép és egy videó a várról: https://www.youtube.com/watch?v=8Nlz3-wHnBY

A kilátás is gyönyörű:

Séta a városban:

A Latorca folyó által kettészelt várost a „Kárpátok gyöngyének” is nevezik.

Belvárosi sétánk során szépen felújított épületekben, szökőkutakban és szabadtéri szobrokban gyönyörködhetünk. A megújult városközpont hangulatos sétálóutcájában érdemes lepihenni.Ebben az utcában állt az a ház is, ahol 1844. február 20-án megszületett Lieb Mihály, aki Munkácsy Mihály néven lett világhírű festőművész.
Ma egy emléktábla jelöli azt a helyet, ahol a szülőháza eredetileg állt. 

A Munkács központjában álló római katolikus plébániatemplom Kárpátalja legrégibb és legszebb templomai közé tartozik.

Az egyházi dokumentumok azt igazolják, hogy már a XIII. században állt itt templom, ugyanis a munkácsi lelkészség 1333. évi pápai tized lajstromában a kivételes „parochiák” között szerepel. Erzsébet királyné pedig 1376-ban megengedte, hogy Munkács hivatalos pecsétjének címere a templom védőszentjét, Szent Mártont ábrázolja.
A templomot a történelem viharai és a tényleges villámcsapások miatt, többször újjá kellett építeni. A mai Szent Márton plébániatemplom, a XIX. század elején épült. Szent Márton az oltárképen a lóhátról a köpenyét nyújtja egy koldusnak. akiről később álmában megtudja, hogy Krisztus volt egy koldus képében.

Munkács főterén áll az 1906-ban épült impozáns városháza, amely szépségével és élénk színével vonzza a látogatók tekintetét.

A sétálóutcában láthatjuk Cirill és Metód életnagyságú szobrát.

A közelmúltban adták át a város legújabb látványosságát, az azóta is nagy népszerűségnek örvendő kéményseprő szobrot. Bertalan bácsinak hívják, a város legendás kéményseprője, Tóth Bertalan munkája előtt tisztelegve.

 Egy kis életkép:

Munkács üde, élhető város, a különféle fesztiválok és rendezvények minden évben sok turistát vonzanak, de a legszebb látványosság a sziklabércen magasodó ősi, magyar vár.

A város ezer szállal kötődik a magyar történelemhez, örökké Magyarország része marad, az ott élő emberek méltán büszkék magyarságukra.

2013 július                                                                           Készítette: Vincze Péter