Festetics-kastély Dég

Dég

Festetics-kastély

A Fejér megyei Dég község kiemelkedő nevezetessége a Festetics kastély, mely Magyarország egyik legszebb klasszicista épülete. 

A kastély Pollack Mihály alkotása, aki már a Nemzeti Múzeum felépítése előtt is rangos építésznek számított, hiszen sok épülete állt már köztük a budavári Sándor palota is. 

Építtetőjét, Festetics Antalt, Eötvös Károly a „leggazdagabb magyar köznemesnek" nevezte, nem alaptalanul. A termékeny mezőföldön nemcsak növénytermesztéssel foglalkozott, hanem juhokat vett, erre építette a Gácsi posztógyárat, és tevékeny szerepe volt a jól tejelő svájci tehenek honosításában is.

A napóleoni háborúk konjunktúráját követő időszakban gyapjúszövetek előállításával növelte addig sem csekély jövedelmeit, mivel abban az időben „a gyapjút arannyal fizették". Festetics gróf nagyon távoli rokonságban állt a család befolyásosabb keszthelyi ágával, de ügyesen használta fel a lehetőségeit és jól menő birtokot alakított ki Dégen.

Festetics Antal a korabeli Magyarország legkorszerűbb klasszicista kastélyát építette fel Dégen. Az építkezést 1810 körül kezdték el, és 1815-ben már be is költözött a család az új rezidenciába.

A korábban jelentéktelen település egy korszerű nagybirtok gazdasági központjává vált, melyet a francia iskolázottságú mérnök, Kováts Ferenc vezetett.

A kastélyhoz gazdag könyvtár és kitűnő botanikai gyűjtemény is tartozott. A kastély különleges értékét képezte mindezeken túl a 18. század legjelesebb férfijait egyesítő szabadkőműves mozgalom levéltára. A szabadkőművességről a blog végén olvashattok.

A Festeticsek címere:

Lépjünk be a kastélyba:

Érdekes építészeti megoldás, hogy az ovális dísztermet nem az épület központi részén, alakították ki. Az 1920-as években Festetics Sándor korszerűsítette a kastélyt ekkor alakították ki a belső terek ma látható formavilágát.

A II. világháború során a kastélyból eltűntek az értékes műtárgyak, bútorok, étkészletek és egyéb berendezési tárgyak. Amit a németek meghagytak, azt vitte a falu népe, majd rongálta a Vörös Hadsereg.

Az 1945-ös államosítás után a kastélyban gyermekotthont rendeztek be.

A Hollandi-ház:

A kastélykert igazi különlegessége a dísztó szigetére 1891-ben épített németalföldi stílusú Hollandi-ház.

A festői épület földszintjén tehénistálló, az emeleti részben pedig a tüdőbeteg grófné számára kialakított, szanatórium jellegű lakosztály volt. Akkoriban a jószágok kérődzésekor keletkező ammónia tartalmú levegőt és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották.

Később kiderült, hogy a maró gáz nem csak erősen mérgező hatású, de elbontja a Földet védő ózonréteget is, ezért betiltották a használatát.

A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, a mai híd később épült.

A Kastélypark:

A kastélyhoz mintegy 300 hektár kiterjedésű park is tartozik, amelyet több patak találkozásánál egy enyhe lankán alakítottak ki. Az építésekor az országutat kiegyenesítették, fasorral szegélyezték, így a kastély udvari homlokzata már messziről látható volt. 

A parkban szőlőskert, vadaskert, fácános, halastó és konyhakert is helyet kapott. Az 1920-as években, a kastély korszerűsítése során létesült egy rózsakert teniszpályával, lugassal, kavicsból és carrarai márványdarabokból kirakott díszítéssel. 

A szabadkőművesség:

A kastélyhoz sok legenda fűződik: a magyarországi szabadkőművesség titkos központjaként emlegetik. Bár nem maradtak fenn bizonyítékok rejtélyes gyűlésekről, az tény, hogy több mint egy évszázadon át a kastély falai között őrizték a hazai szabadkőművesek titkos levéltárát, a birtokos Festetics Antal is szabadkőműves volt.

A szabadkőművesség önmeghatározása szerint filozofikus, emberbarát és haladó szellemű mozgalom.

A szabadkőművesség gondolatvilága a középkori kőműves céhek, a lovagrendek, a rózsakeresztesek és különösen a felvilágosodás eszméit ötvözi, és szimbólumokban, allegóriákban jut kifejezésre.

A páholy szó vagy, ahogy Kazinczyék nevezték: lózsi, az angol lodge szóból ered, amely lombbal fedett, félkész épületrészt jelent.

A modern szabadkőművesek is templomnak nevezik a páholyaikat: a mennyezet a csillagos eget jelképezi, az oltár fölött a Teremtő szeme, az oltáron nyitott Biblia, rajta körző és szögmérő látható.

A kastélyban talált szimbólumok:

Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=81L9wLr5z6o

2015 június                                          Készítette: vinpet ( forrás: internet)