Helsinki, a finn főváros

Helsinki, a finn főváros

Helsinki, a Finn-öböl partján fekvő város, az európai kontinens legészakabbra fekvő fővárosa. Lakossága alig éri el a hatszázezret.

A „Balti tenger leányának” is becézik a várost.Történelme nem túl régi múltra tekinthet vissza, I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális Hansa város, Tallinn ellensúlyozására.

A városalapítás nem volt túl sikeres, sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. 1643-ban a jelenlegi helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak.

Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált a környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost.

1748-ban  kezdték el építeni a svédek a Helsinki előtti tengerrészen a Suomenlinna, "az észak Gibraltára" erődszigetet, mely nagyban javított a város biztonságán.

Később Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget. I. Sándor orosz cár 1812-ben Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául, a svéd befolyás csökkentése érdekében. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára.

A város sok apró félszigetre, szigetre tagozódva szinte a tenger része, egyfajta természetes bejárat a tengerből az „ezer tó” országába.

Már gyermekkoromban kedvenc városommá vált, hiszen itt nyerték sportolóink a legtöbb, szám szerint 16, olimpiai aranyérmet 1952-ben, és itt élt a finn csodafutó, Paavo Nurmi is, akinek még életében szobrot emeltek, és operát is írtak a tiszteletére.

A kép hátterében látszik az Olimpiai stadion, a magyar sikerek színhelye. Az olimpiai döntőben az „Aranycsapat”itt győzte le Jugoszláviát.

A stadion mellett találjuk a híres finn zeneszerzőről, Sibeliusról elnevezett parkot.  A 600 rozsdamentes acélcsőből készült műalkotás nem aratott osztatlan sikert. A látogatók Sibeliust hiányolták, ezért az alkotó utólag odabiggyesztette a zeneszerző fejét is, majd sértődötten eltávozott az országból. 

Sibelius a finn nemzeti zene atyja, Finlandia című szimfonikus költeménye, a finn függetlenségi törekvések jelképe, Finnország második nemzeti himnusza lett. Először ezt szántam kísérőzenének a videóhoz, de túl drámainak találtam a városhoz.

A lakosság döntő többsége az evangélikus egyházhoz tartozik. Helsinki egyik legszebb épülete, a Székesegyház, melynek lépcsőjéről gyönyörű kilátás nyílik a városra. A belső kialakítás, a vallásra jellemzően, meglehetősen puritán. A székesegyházat végül 1852-ben szentelték fel. Csak egy kupola készült el, mert attól tartottak, hogy a 83 m magas torony súlyát a falak nem bírják el, ezért négy kis tornyot emeltek a falak megerősítésére. A harangok a torony helyett a bal oldali pavilonban kaptak helyet.

Az oltárt T. K. von Neff oltárképe "Krisztus sírbatétele" díszíti, amelyet a cár ajándékozott a templomnak.

A templom előtt áll a finneknek is igen kedves II. Sándor “minden oroszok cárja” kikötő felé néző szobra, aki egyike volt azon kevés orosz uralkodóknak, akiket a finnek szerettek. /a fején lévő sirály nem része az műalkotásnak/

Az Elnöki Palota eredetileg só-raktár volt, a gyönyörű épületet 1837-ben vette meg Helsinki városa, és cári palotává alakították át. Itt tartották az országgyűlés megnyitó ünnepségét, amelyen az akkori kormányzó képviselte a cárt.

A Sziklatemplom, (Temppeliaukion kirkko), a modern finn építészet egyik legérdekesebb alkotása. Eredetileg egy parkolót terveztek ide, de a munkálatok közben gránitfalakba ütköztek és kihasználva a természeti adottságot, a Suomalainen testvérek megépítették a kitűnő akusztikájú Sziklatemplomot.

A város másik ékessége, hatalmas sziklatömbre épített Uszpenszkij székesegyház, hagymakupolás tornyocskáival, mely Észak-Európa legnagyobb ortodox temploma. Az építési költségeket teljes egészében adakozásokból fedezték, II. Sándor cár 20 000 rubelt ajándékozott a templom építésére. 

A Kauppatori, Helsinki legendás piactere:

 Tavasztól őszig óriási a forgalom, az árusok kis pavilonokban vagy csak egy asztalkán kínálnak, frissen sült finomságokat, friss élelmiszereket és jellegzetes ajándéktárgyakat. A szabadtéri kávézókban finom húsos tésztákat (lihapiirakka) és süteményeket is kóstolhatunk (meg is (t)ettük).

Itt található, a jellegzetes, vörös téglás vásárcsarnok, melyben finom tengeri herkentyűket, és más különlegességeket kínálnak eladásra, és helyi fogyasztásra egyaránt.

A piactér mellett láthatjuk Helsinki jelképét, Havis Amanda szökőkútját.

A Pályaudvar főbejáratának két oldalán két óriás áll, kezében gömb alakú lámpatesttel. Ez a látvány is egyik jellegzetessége Helsinkinek.

Esti képek:

Helsinki sok érdekességet és szépséget kínál a látogatóknak, de javasolt a nyári időszakra ütemezni az utazást, mert a -10-20° C hőmérséklet jelentősen csökkenti az érdeklődést.

Milyenek a finnek?

+15°C:  - Spanyolországban az emberek téli kabátot és kesztyűt húznak.
              - A finnek kifekszenek napozni.
+10°C:  - A franciák hiábavalóan próbálják bekapcsolni a központi fűtést.
              - A finnek virágokat ültetnek a kertben.
+5°C:    - Az olasz kocsik nem indulnak.
              - A finnek még kabriókat használnak.
0°C:      - Megfagy a desztillált víz.
              - A Vantaa folyó vize kicsit sűrűbbé válik.
-5°C:     - A kaliforniaiak a fagyhalál küszöbén állnak.
              - A finnek még egy utolsó roston sütést rendeznek a szabadban a tél beállta előtt.
-10°C:   - A britek fűteni kezdenek.
              - A finnek hosszú ujjú pólót vesznek.
-20°C:  - Az ausztrálok elmenekülnek Mallorcáról.
             - A finnek Szentiván éjt ünneplik. Beköszönt az ősz.
-30°C:   - A görögök halálra fagynak, és eltűnnek a Földről.
              - A finnek elkezdenek házon belül mosni.
-40°C:   - Párizs összeroppan a hideg súlya alatt.
              - A finnek sorban állnak a Hot Dogos standok előtt.
-50°C:   - A jegesmedvéket kimenekítik az Északi Sarkról.
              - A finn hadsereg elhalasztja a téli túlélő gyakorlatát a gyenge időjárásra hivatkozva.
-60°C:   - Korvatunturi (A Télapó otthona) befagy.
              - A finnek kivesznek egy filmet, és otthon maradnak.
-70°C:   - A pót-télapó délre költözik. A finn hadsereg megkezdi a túlélő gyakorlatot.
              - A finnek kicsit idegesek lesznek, mert a vodkájukat már nem tárolhatják a szabadban.     
-183°C:- Az ételben található mikrobák elpusztulnak.
              - A finn tehenek a gazdájuk hideg kezeire panaszkodnak.
-273°C: - Minden atom alapú molekula mozgása leáll.
               -A finnek csak ennyit mondanak: "Vazze, de hideg van ma odakint."
-300°C: - Befagy a Pokol.
               A finnek megnyerik az Eurovíziós táncdal fesztivált...

Nézzünk meg egy videót Helsinkiről:

https://www.youtube.com/watch?v=R9wTdxwjELQ

                          2016                                     made by peter