Helsinki, a finn főváros

Helsinki, a finn főváros

Helsinki, a Finn-öböl partján fekvő város, az európai kontinens legészakabbra fekvő fővárosa. Lakossága alig éri el a hatszázezret.

A „Balti tenger leányának” is becézik a várost.Történelme nem túl régi múltra tekinthet vissza, I. Gusztáv svéd király alapította a Vantaa folyó torkolatánál, a rivális Hansa város, Tallinn ellensúlyozására.

A városalapítás nem volt túl sikeres, sokáig szegénység, betegségek és harcok sújtották. 1643-ban a jelenlegi helyére, délebbre költözött, biztonságosabb és kényelmesebb kikötőt nyújtva a hajósoknak.

Helsinki stratégiailag fontos ponttá vált a környék svéd-orosz, német-balti háborúi miatt. A svédek és az oroszok többször elfoglalták egymástól a várost.

1748-ban  kezdték el építeni a svédek a Helsinki előtti tengerrészen a Suomenlinna, "az észak Gibraltára" erődszigetet, mely nagyban javított a város biztonságán.

Később Finnországot a győztes Oroszországhoz csatolták, mint független Finn Nagyhercegséget. I. Sándor orosz cár 1812-ben Turku helyett Helsinkit tette meg a Finn Nagyhercegség fővárosául, a svéd befolyás csökkentése érdekében. A belvárost neoklasszicista stílusban építették újjá, Szentpétervár mintájára.

A város sok apró félszigetre, szigetre tagozódva szinte a tenger része, egyfajta természetes bejárat a tengerből az „ezer tó” országába.

Már gyermekkoromban kedvenc városommá vált, hiszen itt nyerték sportolóink a legtöbb, szám szerint 16, olimpiai aranyérmet 1952-ben, és itt élt a finn csodafutó, Paavo Nurmi is, akinek még életében szobrot emeltek, és operát is írtak a tiszteletére.

A kép hátterében látszik az Olimpiai stadion, a magyar sikerek színhelye. Az olimpiai döntőben az „Aranycsapat”itt győzte le Jugoszláviát.

A stadion mellett találjuk a híres finn zeneszerzőről, Sibeliusról elnevezett parkot.  A 600 rozsdamentes acélcsőből készült műalkotás nem aratott osztatlan sikert. A látogatók Sibeliust hiányolták, ezért az alkotó utólag odabiggyesztette a zeneszerző fejét is, majd sértődötten eltávozott az országból. 

Sibelius a finn nemzeti zene atyja, Finlandia című szimfonikus költeménye, a finn függetlenségi törekvések jelképe, Finnország második nemzeti himnusza lett. Először ezt szántam kísérőzenének a videóhoz, de túl drámainak találtam a városhoz.

A lakosság döntő többsége az evangélikus egyházhoz tartozik. Helsinki egyik legszebb épülete, a Székesegyház, melynek lépcsőjéről gyönyörű kilátás nyílik a városra. A belső kialakítás, a vallásra jellemzően, meglehetősen puritán. A székesegyházat végül 1852-ben szentelték fel. Csak egy kupola készült el, mert attól tartottak, hogy a 83 m magas torony súlyát a falak nem bírják el, ezért négy kis tornyot emeltek a falak megerősítésére. A harangok a torony helyett a bal oldali pavilonban kaptak helyet.

Az oltárt T. K. von Neff oltárképe "Krisztus sírbatétele" díszíti, amelyet a cár ajándékozott a templomnak.

A templom előtt áll a finneknek is igen kedves II. Sándor “minden oroszok cárja” kikötő felé néző szobra, aki egyike volt azon kevés orosz uralkodóknak, akiket a finnek szerettek. /a fején lévő sirály nem része az műalkotásnak/

Az Elnöki Palota eredetileg só-raktár volt, a gyönyörű épületet 1837-ben vette meg Helsinki városa, és cári palotává alakították át. Itt tartották az országgyűlés megnyitó ünnepségét, amelyen az akkori kormányzó képviselte a cárt.

A Sziklatemplom, (Temppeliaukion kirkko), a modern finn építészet egyik legérdekesebb alkotása. Eredetileg egy parkolót terveztek ide, de a munkálatok közben gránitfalakba ütköztek és kihasználva a természeti adottságot, a Suomalainen testvérek megépítették a kitűnő akusztikájú Sziklatemplomot.

A város másik ékessége, hatalmas sziklatömbre épített Uszpenszkij székesegyház, hagymakupolás tornyocskáival, mely Észak-Európa legnagyobb ortodox temploma. Az építési költségeket teljes egészében adakozásokból fedezték, II. Sándor cár 20 000 rubelt ajándékozott a templom építésére. 

A Kauppatori, Helsinki legendás piactere:

 Tavasztól őszig óriási a forgalom, az árusok kis pavilonokban vagy csak egy asztalkán kínálnak, frissen sült finomságokat, friss élelmiszereket és jellegzetes ajándéktárgyakat. A szabadtéri kávézókban finom húsos tésztákat (lihapiirakka) és süteményeket is kóstolhatunk (meg is (t)ettük).

Itt található, a jellegzetes, vörös téglás vásárcsarnok, melyben finom tengeri herkentyűket, és más különlegességeket kínálnak eladásra, és helyi fogyasztásra egyaránt.

A piactér mellett láthatjuk Helsinki jelképét, Havis Amanda szökőkútját.

A Pályaudvar főbejáratának két oldalán két óriás áll, kezében gömb alakú lámpatesttel. Ez a látvány is egyik jellegzetessége Helsinkinek.

Esti képek:

Helsinki sok érdekességet és szépséget kínál a látogatóknak, de javasolt a nyári időszakra ütemezni az utazást, mert a -10-20° C hőmérséklet jelentősen csökkenti az érdeklődést.

Milyenek a finnek?

+15°C:  - Spanyolországban az emberek téli kabátot és kesztyűt húznak.
              - A finnek kifekszenek napozni.
+10°C:  - A franciák hiábavalóan próbálják bekapcsolni a központi fűtést.
              - A finnek virágokat ültetnek a kertben.
+5°C:    - Az olasz kocsik nem indulnak.
              - A finnek még kabriókat használnak.
0°C:      - Megfagy a desztillált víz.
              - A Vantaa folyó vize kicsit sűrűbbé válik.
-5°C:     - A kaliforniaiak a fagyhalál küszöbén állnak.
              - A finnek még egy utolsó roston sütést rendeznek a szabadban a tél beállta előtt.
-10°C:   - A britek fűteni kezdenek.
              - A finnek hosszú ujjú pólót vesznek.
-20°C:  - Az ausztrálok elmenekülnek Mallorcáról.
             - A finnek Szentiván éjt ünneplik. Beköszönt az ősz.
-30°C:   - A görögök halálra fagynak, és eltűnnek a Földről.
              - A finnek elkezdenek házon belül mosni.
-40°C:   - Párizs összeroppan a hideg súlya alatt.
              - A finnek sorban állnak a Hot Dogos standok előtt.
-50°C:   - A jegesmedvéket kimenekítik az Északi Sarkról.
              - A finn hadsereg elhalasztja a téli túlélő gyakorlatát a gyenge időjárásra hivatkozva.
-60°C:   - Korvatunturi (A Télapó otthona) befagy.
              - A finnek kivesznek egy filmet, és otthon maradnak.
-70°C:   - A pót-télapó délre költözik. A finn hadsereg megkezdi a túlélő gyakorlatot.
              - A finnek kicsit idegesek lesznek, mert a vodkájukat már nem tárolhatják a szabadban.     
-183°C:- Az ételben található mikrobák elpusztulnak.
              - A finn tehenek a gazdájuk hideg kezeire panaszkodnak.
-273°C: - Minden atom alapú molekula mozgása leáll.
               -A finnek csak ennyit mondanak: "Vazze, de hideg van ma odakint."
-300°C: - Befagy a Pokol.
               A finnek megnyerik az Eurovíziós táncdal fesztivált...

Nézzünk meg egy videót Helsinkiről:

https://www.youtube.com/watch?v=R9wTdxwjELQ

                          2016                                     made by peter

A Télapó nyári otthona

Rovaniemi nyáron

A sarkkörön fekvő Rovaniemi, a „Lappföld kapuja”, a hó, az északi fény és a Mikulás városa. A téli hónapokban özönlenek ide a turisták, hiszen rengeteg különlegességet kínál a város és környéke. 

A téli várost és környékét a korábbi, 

http://www.youtube.com/watch?v=dKETmoSxhc0 című videómban mutatom be.

A hagyományos téli sportok gazdag választéka mellett, olyan különlegességek várják az idelátogatókat, mint hómobil (vigyázat, ez nem hóból készült telefon, hanem motoros szánkó), kutyák vagy rénszarvas vontatta szánon, száguldás a vad hómezőkön, és végül, de nem utolsósorban, a város központjában tartott rénszarvas utcai gyorsasági verseny, (Reindeer Forma1)

És még nem is beszéltünk Joulupukki-ról, a finn Mikulásról, és a páratlan természeti csodáról, a ritkán látható, Aurora Borealis-ról, a sarki fényről.

Ez a tél, de mit lehet itt csinálni nyáron?

 Hasonlítsuk össze a téli és a nyári városképet a levegőből. A nyári felvétel határozottan barátságosabbnak tűnik.

A városba érkezőket télen-nyáron, ez az aranyos szoborcsoport fogadja: 

Néhány szó a városról:

A város két nagy folyó, az Ounausjoki és a Kemijoki összefolyásánál fekszik, címere is ezt fejezi ki. Kiterjedésre, Európa 12. legnagyobb városa, alig 60 ezer lakossal.

A Rovaniemi elnevezése a "Roavve" szóból származik, ami számi nyelven dombot vagy régi tűzrakóhelyet jelent, a címerben erre is van utalás.
Rovaniemi, Lappföld fővárosa, nemzetközi egyetemi város, élénk sport és kulturális élettel. Évszázadok óta fontos kereskedelmi csomópont. A régi várost egyetlen ház kivételével a második világháborúban a kivonuló németek porig rombolták.

A mai, modern város kialakítása az 1950-es években kezdődött, a híres építész, Alvar Aalto tervei alapján. A város alaprajza egy rénszarvasagancsot formáz.

Látnivalók:

A város jelképe a szépen kivilágított Ounasjoki folyót átívelő Jätkänkynttilä híd, ahonnan gyönyörű a kilátás.

  

A város másik nevezetessége az Arktikum, amely múzeum és tudományos központ egyben.

Rovaniemi lutheránus temploma 1950-ben épült, elődjét a háborúban lerombolták. A templom leghíresebb és legértékesebb alkotása Lennart Segerstrale oltárképe, „Az élet forrása”.

A színház és az egyetem épülete:

Séta a belvárosban:

A városközpont kicsi, egyórás sétával kényelmesen bejárható. A hatalmas bevásárlóközpontok mellett számos étterem és bár várja a vendégeket. 

Ha egzotikus ételeket akarunk kóstolni, akkor a Nili éttermet válasszuk. Itt ehetünk medve rostélyost, siketfajdot és rénszarvas steaket, a mennyezet és a falak rénszarvas bőrökkel vannak beborítva.

Egy mondás szerint a lapp ember egynapi tápláléka: egy szem krumpli, egy szál répa és egy rénszarvas.

Ha szólít a szükség, a toaletteknél alkalmazott jelképek lehetetlenné teszik a tévedést.

  

Jól felszerelt, kényelmes szállodákat is találunk, ahol a téli időszakban lehet „északi fény, ébresztést” is kérni.

Van buszjárat is, de meglehetősen ritka, naponta egy két busz jön, van, ami csak hétvégén közlekedik.

Számos szafari szervező céget is találhatunk, ahol minden kívánságunkat teljesítik. Felszerelést is lehet vásárolni vagy bérelni. 

Májustól augusztusig világosak az éjszakák a nyár közepén van a híres „éjféli napsütés”, amikor egyáltalán nem megy le a nap. 

A folyók holtágainak vízében a bátrabbak még fürdenek is, de szép kirándulásokat is lehet tenni, mivel szinte mindenkinek van valamilyen csónakja, kenuja.

A finn emberek csak látszólag zárkózottak, ha valakit megszólítasz, készséggel segít. Sokan beszélnek angolul, ezen a nyelven mindent el lehet intézni.

A város környéke fenyő és nyírfaerdőkkel övezett, gyönyörű természeti környezet, a káprázatos hatást csak a szúnyogok folyamatos támadása rontja le.

A város környéke:

A csodálatos természeti környezetet nehéz szavakkal leírni, beszéljenek inkább a képek!

  

Nézzünk meg egy videót erről a gyönyörű tájról!

https://www.youtube.com/watch?v=sBDkIm3wolQ

Nyári Mikulásfalva:

Már az előző lappföldi blogomban is említettem, hogy a finnek nagyszerű üzleti érzékkel keltették életre az örök hó birodalmában élő, a jó gyerekeket, /és a rosszakat is/, megajándékozó Mikulás figuráját, építettek számára egy mesébe illő palotát, és elnevezték Yolopukkinak. 

A Santa Claus Village névre keresztelt mesebirodalom télen tele van mosolygó, vidám gyerekekkel és fokozatosan laposodó pénztárcájú felnőttekkel.

Mielőtt ellátogatnánk a nyári Mikulásfalvához, nézzünk meg néhány téli felvételt!

Vajon kik látogatnak ide nyáron, lehet, hogy Joulupukki nyári álmot alszik, hiszen télen nem ér rá pihenni?

Nyugdíjasok jönnek tömött buszokkal, egy kicsit újra átélni a boldog gyermekkort.

 

Lehet fényképet készíteni a Nagyszakállúval, aki 25euro, azaz 7500Ft-ért készségesen igazolja, hogy tagja lettél az Északi Sarkkör Klubnak. 

Itt van a világ egyik leghíresebb postahivatala, minden levél, amelyet a Mikulásnak, Télapónak, Santa Clausnak vagy Joulupukkinak küldenek, és címzésként azt írják rá, hogy Északi-sark vagy Télapó Főposta, az mind itt landol.

    

Rengeteg felesleges apró és nagyobb ajándéktárgyat vásárolhatsz a Télapó shopokban. Természetesen közben sűrűn kell a kasszához járulnod. 

Az egész egy óriási giccsparádé, de mindenki boldogan vásárol.

Bekukkanthatsz egy igazi számi sátorba, melynek felirata utal a sok orosz turistára.

Itt húzódik az” Arctic circle”, az északi sarkkör is. Most egy pólóban sem fázunk.

Egyéb érdekességek:

Rovaniemiben ellátogattunk a híres Martinii finn késgyárba, ahol kicsit furcsállottam az alapító hitvallását, miszerint azért gyárt késeket, tőröket és egyéb vágó és szúró szerszámokat, hogy az embereket boldoggá tegye.

Finnország szerte egyre népszerűbb játék a Frizbi golf, vagy eredet nevén, Disc golf, amely állítólag egyaránt edzi a testet és a szellemet.

Ez a játék olyan, mint a golf, csak korongokkal kell beletalálni az előre elhelyezett kosarakba. A cél pedig az, hogy a játékos a pályát minél kevesebb dobással járja be. Nagy előnye, hogy ezt hegyen is lehet játszani a hó-nélküli sípályákon.

Összegzésül megállapítható, hogy a nyári Rovaniemi egy jókedvű, élhető város, szép zöld parkokkal, a folyók találkozásánál kialakult vadregényes holtágakkal, kedves emberekkel.

                      2013 augusztus                                              Készítette: Vincze Péter