Nagyvárad
Nagyvárad Bihar megye székhelye a Sebes Körös partján fekszik. A
régészeti kutatások szerint a hely már a kőkorszakban lakott volt. Nagyváradnak
a régmúltból csak vára maradt meg, ami Bethlen Gábornak köszönhető.
Nagyváradtól elválaszthatatlan a csodatevő Szent László király kultusza.
A város alapításáról számos monda maradt
fenn. A legtöbbet idézett legenda szerint Szent László a Körös mentén
vadászott, amikor egy angyal jelent meg előtte. A király, Szűz Mária
tiszteletére monostort emeltetett, és mivel a területen vár is volt,
elnevezte Váradnak.
Régi feljegyzések szerint a
középkori Váradnak, éppen Szent László hatására, Budánál is több temploma volt.
A későbbi évszázadokban a püspökség számos híres tudóst és írót adott a
magyarságnak.
A Szent László templom ajtaján és mennyezetén is a király életéből vett
jelenetek láthatóak, vizet fakaszt a sziklából és templomot épít, vagy kunokat üldöz.
A királyt a róla elnevezett templomba temették. A kapcsolódó legenda szerint a holttestét, kérése ellenére, nem Nagyváradon, hanem Székesfehérváron
kívánták örök nyugalomra helyezni, ám a király földi maradványait szállító
szekér csodálatos módon magától megindult Nagyvárad felé.
A XV. században Várad a reneszánsz
egyik központja lett, és elnyerte a "felix
civitas" (boldog város) jelzőt.
Később Ady Endre így fogalmazott:
„Ami Nagyváradon történik kicsiben, eleve és jelképesen egész Magyarország
sorsa.”
Nevezetes látnivalók:
A Városháza:
Az 1902-1903 között létesített épületegyüttes a Kőrös felőli
oldalon látható az óratoronnyal együtt a város szimbolikus létesítménye és meghatározza
a városképet. Az 50 méteres torony korábban tűztoronyként működött.
Ma kilátóként használják, gyönyörű panoráma nyílik a városra.
Persze, ha nem téli, ködös időben látogatunk a városba. Az első szinten található
az óra szerkezet mutatja a pontos időt, és minden egész órában az úgynevezett
“Iancu Induló” hangzik el a toronyból, felriasztva az ott szundikáló baglyokat.
A Szent László templom:
Nagyvárad központjának legrégebbi
temploma a római katolikusok által épített Szent László templom. Húsz éven át, 1721-1741
között épült, tornya csak később, 1800-ra készült el. Ebben a templomban
található Várad legrégibb, még fennmaradt oltára az 1730-as évekből.
Az oltárkép Szent Lászlót ábrázolja, amint átadja a székesegyház
kulcsait Várad püspökének. A bécsi akadémista festészet egyik művésze,
Friedrich Schilcher alkotása, restaurálása folyamatban van.
A Színház:
A színház 1900 október 15-én nyílt meg, mely az eklektikus építészet
egyik legszebb képviselője. A klasszicista jelleg jól ötvöződik a neoreneszánsz
elemekkel.
Eredetileg Szigligeti Színház volt olvasható rajta, ezt a feliratot
az évek során a politikai hovatartozásnak megfelelően cserélgették.
Ez a nap
más szempontból is jelentős, ugyanis ekkor helyezték üzembe az elektromos közvilágítást.
És lőn világosság!
A Fekete Sas Palota:
A Fekete Sas szálló Erdély egyik legszebb szecessziós épülete. Az
épületegyüttes három utcára nyíló kijáratát egy üvegfedelű passzázs köti össze.
A fekete sast ábrázoló színes ablak is a város szimbóluma.
A Holdas templom:
Az ortodox katedrálist mindenki csak holdas templom néven emlegeti.
A harangtornya 55 méter magas. Az óraszerkezet alatt helyezkedik el a fekete és
aranyszínűre festett gömb, amely mindig a valóságos holdképet mutatja.
A Görögkatolikus Püspöki palota:
A barokk és rokokó stílusjegyeket ötvöző görög-katolikus püspöki
palota a történelem viharai során többször is rendeltetést váltott, szerencsére
laktanya nem volt. Ma felújítva csodálhatjuk meg.
A Grand Hotel Astoria:
Az egykori kávézó megőrizte
rendeltetését az idők folyamán. A gyönyörű szecessziós épület földszintjén
rendezték be a híres Emke kávéházat, mely helyet adott a fiatal újságírók és
költők összejöveteleinek. Itt nyomtatták ki a Holnap antológiát. A kávézó falán
ma is látható az a tábla, amely Ady Endre itt töltött délutánjainak állít
emléket.
Az Ady Endre és társai által alapított „Holnap” irodalmi társaság, a modern magyar irodalom egyik alappillére.
A sétálóutcán felállított szoborcsoport Ady Endrét, Dutka Ákost, Juhász Gyulát
és Emőd Tamást mutatja egy kávéházi asztal körül. Talán a pincérre várnak?
Az üresen hagyott székre bárki leülhet a „holt költők
társaságába,” egy kis szellemi feltöltődésre.
A szecesszió városának szépségét, a Pece parti Párizs, sajátos báját
még a borongós, télutói időjárás sem csökkentette.
Nézzünk meg egy videót:
By vinpet
Forrás: Internet
Kedves Péter !.....Köszönöm szépen a leírtakat,és a videót !
VálaszTörlésVolt szerencsém személyesen látni a szépséget.!
Üdvözlettel: Mária
Nagyon jó lett a bejegyzés és a fotók is szépek lettek.
VálaszTörlésGratulálok!
Köszönöm szépen kedves Péter ! Gyönyörű szépséggel ajándékoztál meg ismételten !!
VálaszTörlésÜdvözlettel:
Klári