Herkulesfürdő

Herkulesfürdő

A hatalmas sziklák övezte völgyben megbúvó Cserna patak medrében és partjain feltörő számos melegvíz forrás gyógyító ereje nagyon sok embernek adta vissza az egészségét. A többszáz méteres függőleges sziklafalak ölelésében lévő szurdokvölgy és a Domogléd hegy gerincén magasodó égbenyúló fenyőfák, felejthetetlen látvány. A páratlan természeti környezetnek köszönhetően, a völgy klimatikus hatása is kedvező. A szárazföldi, a Duna-Fekete tengeri és a mediterrán éghajlat együttes hatására, a tél enyhe, a nyár kellemesen meleg. 

Az 50-60 fok hőmérsékletű kénes vagy sós források különféle betegségeket gyógyítanak. Az ásványtartalma azonban annyira tömény, hogy a betegek számára az egyedi terápiát a fürdőorvos írja elő.

A rómaiak korában is ismert fürdő jelenlegi nevét 1817-ben kapja, az addigi Mehádiai fürdők helyett.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében az egyik leghíresebb erdélyi üdülőtelepként említették, de igazán Ferenc József 1852 évi látogatása után vált híressé.

Később Sissi királyné is többször ellátogatott ide. A kis település a császári vendégek és az őket kísérő főurak és hölgyek méltó fogadására Európa egyik legszebb fürdőhelyévé vált. 
Ha behúnyom a szemem, látni vélem a pompás paripák vontatta kecses hintókat, az elegáns, estélyi ruhás dámákat, a legyezőjüket remegtető első bálos úrilánykákat és a frakkos, cilinderes, délceg urakat. Majd hirtelen véget ér az álom és egy rozsdatemetőt látok magam előtt.

A vendégeket ez a kissé romos, de még ma is gyönyörű állomás fogadta. Az épület bejáratánál lévő Zsolnay váza fantasztikus.

Központja a gyógy csarnok, melyhez a Rezsó- és Ferenc József-udvar impozáns épületei kapcsolódnak.  Szemben a Cserna jobb partján emelkedik a kupolákkal díszített reneszánsz stílusú Szapáry-fürdő hatalmas épülete.

Az egykori pompázatos fürdőváros műemlék épületei lepusztultak, romosak, elhanyagoltak, mintha egy 150-200 évvel ezelőtti szabadtéri múzeumban járnánk. A császári fürdőhely a boldog békeidők, a semmittevés hangulatát idézi. 

A semmittevésnek jól láthatóak a nyomai. 

Az egykor fényűző épületek nagyrésze most zárva áll, ablakaik betörve, a falak penészesek, bár itt-ott láthatóak a restaurálás apró nyomai, sajnos az enyészet a gyorsabb. Herkules is búsan tartja a bunkóját.

Az újvárosi, vagy üdülőnegyedben hatalmas szállodakomplexumok épültek, úgy látszik ezek mellett már állagmegóvásra nem jutott.

Reméljük, hogy a „Világörökség” gondozói egyszer majd felfigyelnek erre a gyönyörű helyre, és ismét régi fényében fogadhatja a látogatókat.

Nézzünk meg egy videót:

https://www.youtube.com/watch?v=IeiKq31HO-8&

Búcsúzóul idézzük fel a legendás keringő, a „Herkulesfürdői emlék” születésének körülményeit.

Bajor Nagy Ernő így írta le a Herkulesfürdői emlék születésének történetét, az Ország Világ című folyóiratban: 

„1903 júniusának egyik délelőttjén Herkulesfürdőn, a harminchármas ezred zenekarának karmestere – Pazeller Jakab – véletlenül ráért egy kicsit, mert nem volt délelőtt próbájuk. Bement a szalonba, leült a zongorához, és saját kedvtelésére játszani kezdett. Egyszer csak érdekes téma bontakozott ki a rögtönzésből: keringő, könnyű kis bódulat, áradó romantika s meglepő, érdekes hangvétel ölelkeztek benne.

Valami egészen új sarjadt ki a hangok véletlen rendjéből. 

Most már ő maga is jobban odafigyelt. Addig-addig kalandozott ujja a billentyűkön, míg kiformálódott egy, a fő témához illő szomorkás, boldog utójáték. Aztán rájött, hogy az utójáték előjátéknak is jó. Fél óra múlva felírta a kottapapír fejlécére a címet: Herkulesfürdői emlék.

Még aznap hangszerelte, két nap múlva pedig be is mutatták. Ez volt a fiatal zeneszerző 121. műve, akinek nevéhez olyan ismert dallamok fűződnek, mint az Akácos út zenéje. Magyar slágernek nem volt még ilyen sikere.”

            Herkulesfürdő 2017                                                     by vinpet

                                                                                             forrás: internet