A Leningrád-i blokád
A város történelméhez hozzátartoznak a II. világháború szenvedései is.
Hitler Leningrádnak a kiéheztetést szánta és a német erők 1941. szeptemberében vágták el a két és fél millió lakosú várost, szárazföldön a Szovjetunió többi részétől, ez azonban nem jelentette a város bombázásának és ágyúzásának szüneteltetését.
A blokád 900 napig tartott, az élelmiszerhiányhoz fűtőanyaghiány járult, a napi fejadag 125-250 gramm fűrészpor és liszt keverékéből sütött kenyér volt. Az elhunytak pontos száma nem ismert, de a bombázások és az éhhalál együttes áldozatait több mint egy millióra becsülik. A leningrádi csata (1941-1944) a második világháború egyik legdrámaibb fejezeteként vonult be a hadtörténetbe.
Sosztakovics 7. szimfóniája, pedig, amelyet 1942-ben a németek által körülzárt Leningrádban írt, világszerte az ellenállás szimbólumává vált.
Az áldozatokat többségében ismeretlenül temették el, a Piszkarjovói temetőben, ezért a nép csak "Piszkarjovkik"-nek hívja őket. A temető középpontjában grandiózus emlékművet emeltek: gránit-talapzaton áll a Haza-Anyácska szobor, melyen Olga Bergolc szovjet költő kőbe vésett sorai olvashatóak: "Itt nyugszik Leningrád". A temetőbe belépve sokkoló hatás fogadja a látogatót.
Az állandóan hallható gyászzene mellett a belépő emberi szívdobbanást is hall, és az emlékműig vezető több százméteres úton, a szívdobbanások hangja egyre erősödik.
A Haza-Anyácska emlékmű ( nálunk Föld-Anyácskának is nevezik)
Egy érdekes történet:
A Piszkarjovói Történelmi Emlékhely megnyitása után, szokásává vált az ott lévő medencébe pénzérméket dobálni.
Az emlékhely őrei a nap végén kihalászták a bedobált aprópénzt. Egy alkalommal egy őr, késő este elindult a medence felé, de néhány lépés megtétele után hirtelen azt érezte, hogy nem tud tovább menni. A halálra rémült őr reggelig ült a földön, megmoccanni sem mert, amíg megjött a váltás. Ekkor derült ki, hogy csak a köpenye akadt be egy letört kerítéspálcába.
Az esetet, a temetőben nyugvó leningrádiakkal szembeni tiszteletlenség intő jelének tekintették, és többé nem nyúltak a medencébe dobált pénzhez.
A kegyelet virágai
by vinpet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése