Pisa, Csodák tere

 Pisa

A Ferde Torony és Galilei városa

Egy kis történelem

A ma főként egyetemi városként számon tartott Pisa a szicíliai szaracénok ellen a 12. században aratott diadal után Itália egyik jelentős köztársaságává vált, amelyet a városi elöljárók egy katedrális, egy keresztelőkápolna és egy harangtorony megépítésével ünnepeltek meg.

A Csodák Tere (Piazza dei Miracoli)

A szakrális tér nem a város központjában található, hanem a középkori falak mentén, a város szélén. A szokatlan helyválasztás oka az, hogy már a kora kereszténység idején egy kultuszhely alakult itt ki, és a későbbiekben ez lett a vallási élet központja Pisában.

A ferde torony a tér káprázatos együtteséhez tartozik, a székesegyházzal, a keresztelő kápolnával és a gótikus temetővel együtt.

 A Ferde Torony (Torre Pendente)

A torony helyén korábban egy etruszk szentély volt. A fehér márványból készült 56 méter magas torony Pisa katedrálisának harangtornyaként épült három szakaszban, közel kétszáz év alatt. Az épület első szintjét 1173-ban kezdték el, az utolsót pedig 1372-ben fejezték be és ekkor állították fel a harangokat is. Hét harang is volt, a zenei skála minden hangjának egy, melyeket később eltávolítottak a dőlés csökkentése érdekében.

Az épületegyüttes, különösen a ferde toronyként elhíresült harangtorony, meglehetősen ingatag talajra épült és csak az építkezés ideje alatti hosszabb szüneteknek volt köszönhető, hogy nem dőlt össze. A torony már az első kapavágástól kezdődően ferde volt, miközben a városiak büszkén mesélik, hogy az épület az isteni szeretet miatt maradt állva. Nem véletlenül hívják Csodák terének.

Az elmúlt évszázadban 16 különböző bizottságot állítottak fel annak megvizsgálására, hogy mi okozhatta az épület elferdülését. Mussolini a fasiszta Olaszország szimbólumát látta a toronyban, ezért megoldásként lyukakat ásatott a földbe és az épületet 80 tonna betonnal erősítette meg. A rosszemlékű Duce itt is kudarcot vallott, 1989-re már 4,7 méterre dőlt meg déli irányba a torony.

Burland professzor, a torony dőlésének vizsgálata során egy 800 éves rejtély nyitjára bukkant: a torony az iszap feletti talajvíz váltakozása miatt dőlt délre, a város talajvize pedig sokkal magasabbra emelkedett a torony északi oldalán, mint délen. 2003-ban a professzor egy olyan csatornahálózatot tervezett, amellyel már könnyen orvosolható volt a probléma. A torony dőlése az 1990-es évekre 5,5 fokossá vált, mára köszönhetően a tizenegy éven át tartó felújításnak, 3,99 fokra módosult.

A város híres szülötte Galileo Galilei itt végezte híres kisérletét, melynek során két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le a toronyból, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől. Noha ezt a történetet Galileo egy tanítványa terjesztette, ma már legendának minősítik, azt mondják ez Galilei gondolatkísérlete volt.

A torony belül teljesen üres, tetejére 293 lépcső vezet fel, de micsoda lépcsők! 

A Pisai Dóm

A Szűz Máriának szentelt Dóm építését egy hadizsákmány kincseiből kezdik el 1064-ben. Az építmény különlegessége, hogy több kulturális hatás keveredik egymással. Felhasználták az arab épületek díszítőelemeit, formavilágát és az ókori világ művészetének a jellegzetességeit egyaránt. Az oszlopsorok, a fekete-fehér csíkozású márványelemekkel az arab világ hatását tükrözik. A belső mozaikok bizánci, míg a boltívek az iszlám hatást tükrözik.

A templomban levő műalkotások közül figyelmet érdemel még a bronz csillár (a legenda szerint Galileo Galilei ezt figyelve jött rá az ingamozgás törvényszerűségeire)

A Battistero (Szent János keresztelőkápolna)

A Dómmal szemben emelkedik a Battistero, melynek építését 1152-ben Diotisalvi kezdte meg. Itt a román és a gótikus stílus együttélését figyelhetjük meg, hiszen a homlokzat csúcsíves felső része a mellszobrokkal, Giovanni Pisano tervei alapján már a gótikát képviseli.

Camposanto a gótikus temető

Időrendben az utolsó épület a téren a Camposanto, a Monumentális temető, amelynek márványfalai egy szuggesztív hatású belső teret rejtenek. Egy kolostor kerengőjére emlékeztet a belső udvar a márványcsipkés boltívekkel. A falakat középkori freskók díszítik, közülük a leghíresebb Buffalmacco Utolsó ítéletet bemutató műve, amelynek pokolábrázolását Dante Isteni színjátéka ihlette meg.

Pisa híres szülötte Fibonacci, a középkor legtehetségesebb matematikusa, más néven Leonardo di Pisa itáliai matematikus. Apját Bonacciónak becézték, ami „jó természetű”-t, „egyszerű”-t jelent. A Fibonacci becenevet, ami a filius Bonacci, azaz Bonaccio fia kifejezésből ered, halála után kapta. Az ő nevéhez fűződik a hindu–arab számírás elterjesztése Európában a Liber Abaci című könyvével. A róla elnevezett Fibonacci-számokat nem ő fedezte fel, de példaként használta ugyanebben a művében.

A Fibonacci-sorozat

A Fibonacci-számsorozat első két eleme 0 és 1, és minden további elem az azt megelőző két szám összege. Így tehát a számsorozat: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233 stb. Minél későbbi tagjait vesszük a sorozatnak, két egymást követő szám aránya annál inkább az aranymetszéshez fog közelíteni.

Az ő szobrát is itt találjuk.

A "Csodák tere" a világ egyik legjobban megőrzött középkori szakrális komplexumaként, Piazza del Miracoli néven, 1987-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára.

Nézzünk meg egy videót a térről.