Párizs

                                               

 


 „Párizs megér egy misét”

                                                 A francia trikolór Párizs címerével

A világ fővárosa, a fény városa, a világ legszebb városa, a szerelem városa, de a művészek, hírességek, parfümök, divatbemutatók, kávéházak, mulatók és múzeumok városa is, és még sorolhatnám a jelzőket, melyekkel illették már, ezt a csodálatos várost. 

Mintegy 2500 éves történelme alatt Párizs egy kis kelta faluból a világ egyik politikai, kulturális, és gazdasági központjává, valamint a világ leglátogatottabb városává vált. Már Navarrai Henrik is megmondta, hogy „Párizs megér egy misét”.

Egy kis visszatekintés: Vallásháborúk

A hugenották a francia protestánsok, akiket a katolicizmus tűzzel-vassal próbált kiirtani a 16. század közepén. Ezreket mészároltak le, vagy égettek el máglyán. Az áldatlan állapotokat egy dinasztikus házassággal próbálták megszüntetni, a hugenották vezetője Navarrai Henrik feleségül vette Valois Margitot, a király testvérét.

Érdekes volt a szertartás is, mivel Henrik, protestánsként, nem volt hajlandó bemenni a Notre Dame-ba, és ő a kapu előtt felállított oltárnál, menyasszonya, pedig a székesegyházban, mondta ki a boldogító igent.

Még tartott a menyegző bódulata, amikor Szent Bertalan éjjelén (aug23-24) a katolikusok legyilkolták a hugenottákat.

A több ezer áldozatot követelő vérengzés Medici Katalin kezdeményezésére történt, aki Navarrai Henrik és Margit hercegnő esküvőjére a király meghívása alapján összesereglett tekintélyes hugenottáktól így akart megszabadulni.

A pápa, örömét kifejezve, emlékérmet veretett a szörnyű éjszakáról.

                     

               A Szent Bertalan-éj ábrázolása François Dubois festményén

Később a király halála után Henrik beszállt a francia trónért folyó harcba, de bölcs politikusként belátta azonban, hogy örökösi jogok ide vagy oda, hugenottaként nem szerezheti meg tartósan a zömében katolikus királyság koronáját, ezért, 1593-ban áttért a katolikus vallásra.

Ekkor hangzott el híres, szállóigévé vált mondása: „Párizs megér egy misét!”.

Párizs felfedezése:

Az első úton autóbusszal közelítettük meg Párizst, mely az utazás fáradalmait kárpótolva, lehetővé tette, hogy útközben is megnézzünk néhány nevezetességet.
Verdun:

Itt zajlott az I. világháború leghosszabb, és egyik legvéresebb csatája, mintegy negyedmillió halottal. Örök mementóként tekinthetünk az emlékműre, és a katonasírok erdejére.

Reims: 

Nagyon fontos szerepet játszott a francia történelemben, ebben a városban, koronázták meg a francia királyokat, a Miasszonyunk Katedrálisban. 

A Notre-Dame székesegyháza egyike a legszebb gót épületeknek. Az épület nagyon hasonlít a párizsi székesegyházhoz.

Párizs:  

Természetesen nem célom a város összes nevezetességét bemutatni, elsősorban a számomra különleges helyeket, építményeket és élményeimet szeretném bemutatni és megosztani. 

Az Eiffel-torony, Párizs jelképe, a Mars-mező végén magasodik a város fölé. A 300 méter magas építmény, tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét.

http://www.photojpl.com/eiffel-tower:-visit-under-the-tower-in-photo-and-360-tour/-/VYgGh9fNbR/

Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják, egyesek Csúfságnak hívják, mások Öreg Hölgynek. Építésének idején vegyes fogadtatása volt, állítólag Maupassant azért járt rendszeresen a tetején levő étterembe, mert szerinte ez volt az egyetlen olyan hely Párizsban, ahonnét nem lehetett látni a tornyot.

A toronyba liftek repítenek fel, az első lift a második kerengőig visz, itt kell átszállni a csúcskilátóhoz vivő felvonóra. 

Érdekes volt megfigyelni, hogy a látogatók, talán a magasságtól való rejtett félelmeik miatt, felfelé szinte néma csendben utaztak, lefelé olyan megkönnyebbült zsivaj volt, hogy nem értetted a saját szavadat sem.

               Az „Öreg hölgy” nappal, éjszaka és Millennium- i pompában

Az Arc de Triomphe:
Közismert magyar nevén a Diadalív Párizs másik jelképe, Franciaország fővárosának egyik legismertebb látnivalója a Charles de Gaulle (korábban Étoile) téren. Az építményen számos felirat látható, amelyek részint a napóleoni csaták mintegy 174 helyszínének, köztük Győrnek is Raab néven, részint a korszak 660 tábornokainak állítanak emléket a császár végakaratának megfelelően.

Itt találjuk az ismeretlen katona sírját is.

A forgalom itt mindig óriási, visszaemlékezések szerint, a hazai motorizáció kétütemű időszakában néhány merész honfitársunk órákat körözött, mire sikerült kiverekednie magát a Diadalív körforgalmából.

A Champs Elysees, (elysiumi mezők, avagy az ókori legendák mennyországa) a világ talán legszebb sugárútja a Diadalívtől indul. Egykor az arisztokraták népszerű sétánya volt és a párizsiak életörömét szimbolizálta. 

A sugárút számos világhíres eseménynek is helyt ad: itt van a világ leghíresebb kerékpárversenyének, a Tour de France-nak a befutója.

Július 14.-én, a leghíresebb francia nemzeti ünnepen, itt láthatjuk Európa egyik legnagyobb katonai parádéját.

A két kilométer hosszú és 70 méter széles út, pompázatos kirakataival, éttermeivel ideális hely esti sétákhoz, de itt csak nézelődni érdemes, mert az árak letaglóznak.

Második utunk az ezredfordulóra esett, cégem Párizsban szervezte az ún. „Christmas Partyt”, és az ünnepi vacsora a sugárút végén lévő, patinás, La Doyen étteremben volt. Végig kóstoltuk az agyondicsért francia borokat, de semmivel sem jobbak, mint a minőségi magyar borok, a tokajiról nem is beszélve. 

                        Az ünnepi kivilágítás látványa életre szóló élményt jelent.

A Notre Dame székesegyház, az Ile de la Cité sziget fő nevezetessége, a középkori templomépítészet egyik csúcsteljesítménye. 

A monumentális katedrális nem csak Párizs, de az egész ország jelképe. Történelme szorosan összekapcsolódik a francia történelem fontos eseményeivel. A gótikus építészet remekművét 1163-ban kezdték építeni, és 1345-ben fejezték be. Az öthajós építmény egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A belső részen lenyűgöző rózsaablakokat láthatunk. A nyugati homlokzatról Párizs gyönyörű látképe tárul elénk.

  A Notre Dame esti fényben

http://www.photojpl.com/notredame-de-paris-seen-from-the-pont-de-la-tournelle/-/4SXWmwYOS7/

A La Defence:
Párizs modern városrésze, melynek leghíresebb épülete a négyszögletes diadalív, az épület a Champs Elysées tengelyében áll, körülötte változatos alakú modern irodaházak állnak.

                        Mintha egy képzelt futurisztikus városban lennél

Lafayette áruház: 
Ha a világ egyik legelegánsabb és legpatinásabb áruházára vagyunk kíváncsiak, látogassuk meg a Lafayette-et.

Ide ugyanis nem csak a már jól megszokott pazar választékért és a megkérdőjelezhetetlen minőségért érdemes betérni, hiszen már az épület belső tere is lenyűgöző. Ha igazi francia parfümre vágyunk, akkor itt garantáltan jó helyen járunk. A karácsonyi díszkivilágítás meg egyszerűen fantasztikus.

Párizsi mulatók:

Folies-Bergere:

Az egyik legnépszerűbb éjszakai mulató volt, gyönyörű ruhákkal, és gyönyörű nőkkel, időnként ruha nélkül. 

Látogatásunk idején, világhírű honfitársunk, Michael Gyarmati volt a Folies Bergere művészeti igazgatója, rendezője és jelmeztervezője. Nagy pártolója volt a látványra kiéhezett, de üres zsebű magyar turistáknak, és sokszor beengedte ingyen őket. Nekünk a legolcsóbb jegyünk volt, de olyan helyre ültetett, ahonnan a legjobban lehetett látni a lányokat. 

Az induláshoz készülődve, a nejem kis híján új párizsi divatot teremtett, ugyanis sikerült a hengeres, tüskés hajszárítót úgy belecsavarni a hajába, hogy alig tudtuk kiszedni. Jól mutatott volna a fején keresztben álló hajszárítóval, és a térdéig lógó elektromos csatlakozóval.

A Pigalle-on találjuk a Moulin Rouge-t, amely a francia kánkánnak köszönhetően vált világhírűvé, ma is káprázatos és lenyűgöző előadásokkal várja a vendégeket. 

A show-hoz tartozik a gyönyörű lányokból álló tánckar, a látványos kosztümök, és nem utolsósorban itt láttuk először fellépni a már szintén világhírű Rippel fivéreket is. A környéken sétálva, örömmel fedeztük fel a Budapest teret, némi büszkeséggel néztünk körül, de hamarosan felfedeztük, hogy ez a prostik tere. Az nem derült ki, hogy van-e összefüggés a tér neve, és funkciója között.

                         Toulouse Lautrec: Moulin Rouge

                      Montmartre a művész-negyed

Montmartre tetején egy hófehér bazilika, a Sacre-Coeur áll, melyhez hosszú lépcsősor vezet fel, ahonnan páratlan kilátás nyílik Párizsra. 

A bazilikában, ha megsimogatod Szent Péter lábujját, kívánhatsz valamit, én szerényen csak azt kívántam, hogy még ne találkozzunk egy ideig. Feleségem olvasta egy útikönyvben, hogy a bazilikában van egy magyar kápolna is, de nem találtuk. Az információs ablaknál nagyon szégyenkeztek, hogy nem tudnak segíteni, pedig készséggel átnézték a bazilika leírását. Később kiderült, hogy nem is a párizsi útikönyvben olvasott róla. Bocsika…

Louvre múzeumként 1793-ban kezdett működni. 1980-ban Mitterand ideje alatt rendbe hozták, és egy 21 méteres üvegpiramist építettek a közepére. 

A Louvre-hoz, stílusában nem illő üvegpiramis, éppen úgy megosztja a párizsiakat, mint annak idején az Eiffel torony, sokan szeretik, és telitalálatnak érzik, sokak szerint viszont elcsúfították a több száz éves épületet. 

A csodálatos képeket, szobrokat és antik tárgyakat nézve számítsunk rá, hogy a Mona Lisa, a Milói Vénusz és a Szárnyas Niké körül állandóan hatalmas a tömeg. A „Da Vinci kód” című regény és film világsikere még növelte a látogatók számát. Bár tilos fényképezni, mindenki fotózik. 

A világhírű képek előtt több helyen is láthattuk, hogy mai festők próbáltak, hiteles másolatot festeni az eredeti művekről. 

Érdekes volt számunkra, hogy nézve a készülő másolatokat, szinte minden a helyén volt, de mégsem éltek a képeken az alakok, tompábbak voltak a színek. Versailles kastélyát és hatalmas parkját XIV. Lajos, a "Napkirály" uralkodása idején építették. 

A kastély parkjának központi részét egy szabályos rendben kialakított franciakert foglalja el. Maga a kastély impozáns termek sokaságát rejti. 

Fő nevezetessége a 73 méter hosszú Tükörterem. A 17 hatalmas ablakkal szemben ugyanannyi tükröt helyeztek el, így minden irányból a park látszik. Két kastélyt is felkereshetünk itt, a Nagy-Trianon és a Kis-Trianon épületét. Utóbbi volt az első világháborút lezáró békeszerződések aláírásának színhelye.

                                                  A tükörterem

                                                   A kápolna

Pompidou Centre egy meglehetősen különleges épület a '70-es években készült, az akkori köztársasági elnök, Pompidou kezdeményezésére, a modern és a kortárs művészet támogatására és bemutatására.
Az Eiffel-torony, és hasonló látványosságok mellett talán meglepő, hogy ez az épület az egyik leglátogatottabb hely Párizsban. Szokatlanságát a külsejére helyezett szerkezeti elemek és közműberendezések adják. Az épület földszintjén ideiglenes kiállításokat lehet látni. A központ előtti tér híre már kevésbé jó, ugyanis hemzseg kábítószerárusoktól és zsebesektől.

Disneyland 32 km-re Párizs központjától épült a fantasztikus európai meseváros. Itt pillanatok alatt újra gyermekké válhatsz. Megcsodálhatod Csipkerózsika várát, felfedezheted a vad nagy mennydörgés hegyét, harcolhatsz a karibi kalózokkal, reszkethetsz a félelemtől a fantomházban.

A bejárat

                                                                Csipkerózsika vár   

                                         A nagy mennydörgés hegye (Big thunder mountain)

                                                 Fantom manor

A karibi kalózok támadása

                                         Vidám felvonulás

Művészet:a francia művészvilág mérhetetlenül gazdag tárházából két, számomra meghatározó művészről szeretnék írni.

Edit Piaf (a Piaf szó magyarul verebet jelent) alig 48 évet élt, óriási tragédiák és nagy örömök forgatagában, gyorsan, viharosan és szenvedélyesen. 

Törékenységével, érzékenységével, elszántságával, a dalaiból áradó szerelem erejével, hódította meg az egész világot. Mintha az egész francia nemzet testesülne meg benne és dalaiban.

Yves Montand, olasz származása ellenére, a külföld szemében sokáig a francia férfieszmény megtestesítője. Edith Piaf felfigyelt a sármos, tehetséges fiúra, igazgatta művészi pályáját, de szerelmével is megajándékozta Montand-t. 

http://www.youtube.com/watch?v=bKSdk46kd2Y  

Általános észrevételek:
Párizsnak különleges hangulata van. A csodálatos épületek, a történelmi levegőjű kastélyok és múzeumok mellett, számomra egy Szajna-parti sétát, a helyi portré és tájképfestők műveinek megbámulását, egy hagymalevest vörösborral, egy Pernod-t egy kiskocsmában a Pigalle-on, és felsorolni sem tudnám még mi mindent jelent. Sokféle nemzetiségű és bőrszínű ember él itt, különösen a külvárosokban. Első szállodánk ablakából láttuk a tarka népviseletbe öltözött fekete nőket, ahogy vitték a gyerekeket az oviba. Reggelizni a téren lévő kávéházba jártunk, friss meleg croissant ettünk, forró kávéval, a helyi munkába indulók társaságában. Szuper élmény volt látni ezt a miliőt.
A "savoir vivre" az "életművészet", amely szerint az élettől többet várunk, mint pusztán a munkát, a franciák egyik legrokonszenvesebb jellemvonása.

„Liberté, Égalité, Fraternité” (magyarul: „Szabadság, egyenlőség, testvériség”) a francia forradalom jelmondata, ma a francia alkotmány alappillére.

Delacroix: A Szabadság vezeti a népet

                                                                                         Párizs 1992 - 2000