Moszkva a világváros

Moszkva a világváros

Moszkva keringő:

Lágy zsongással köszönt a város,
Sok derűs arc nevet felém.
A szívemet, íme, kitárom,
Drága Moszkvám, most köszöntlek én.

Száll feléd énekem, sapkám vidáman meglengetem.
És a tér és a tér derűs jókedvű nótára kél.
A nép te vagy a fiatal büszke erő.
Üdvözlégy, üdvözlégy,
Moszkva csillogó drágakő.

https://www.youtube.com/watch?v=YGNFDuPIxeg

A városról:

Moszkva Oroszország fővárosa és elsődleges politikai, gazdasági, pénzügyi, oktatási és közlekedési központja.

Egy kis történelem:

A Moszkva folyó partján fekvő várost a legenda szerint a kijevi nagyfejedelem, Jurij Dolgorukij alapította, bár az első írásos emlékek a városról 1147-ből származnak.

 Hamarosan Oroszország egyik legnagyobb városa lesz. A tatárok elleni több évtizedes háborúskodás után az 1500-as évekre Moszkva független, jelentősen hatalommal rendelkező város lett.

Néhány történelmi érdekesség:

Mikor Napóleon seregei 1812-ben Moszkva melletti borogyinói csatában legyőzték az oroszokat, a városlakók kiürítették és felégették a várost. Moszkva eleste nemzeti tragédia volt, bár ebben az időben Szentpétervár volt a főváros. Napóleon seregét „Tél tábornok” győzte le, a hideg és az éhség miatt vissza kellett vonulniuk.

Az 1917-es forradalom után Lenin az esetleges idegen megszállástól tartva Szentpétervár helyett újra a határtól távolabb lévő Moszkvát nevezte ki fővárosnak (1918. március 5.).

A II. világháborúban a németek a volokalamszki országút mentén 8 km.-re megközelítették Moszkvát, innen verte vissza őket a Vörös Hadsereg a híres moszkvai csatában.

Korábbi látogatásaimról készítettem egy összeállítást, mely bemutatja a várost.

http://pvincze.blogspot.hu/2011/01/moszkva.html

https://www.youtube.com/watch?v=d8gP-aPKAAs

Moszkva sokat szépült és fejlődött az elmúlt évtizedek alatt, a legfontosabb látnivalókat részletesen bemutatom. Moszkva ma a világ harmadik leggazdagabb és a legdrágább városa.

 A Vörös tér:

A tér neve nem a színére utal, bár kétségtelenül sok a piros vagy vörös színű épület. Eredetileg piacként működött, de a fából készült bódék gyakran leégtek, ezért Tűz tér-ként emlegették.

A Szpaszkij torony felépítése után kapta a tér jelenlegi nevét. Oroszul a krasznaja szónak nemcsak „vörös”, hanem „szép, gyönyörű” jelentése is van.

A Vörös tér a látványosságok és felvonulások helyszíne. 

A forradalom előtt a pátriárka szamárháton ment át a Szpaszkij torony alatt a Vaszilij Blazsennij templomba minden Virágvasárnap, így emlékezve Jézus jeruzsálemi bevonulására.  A kommunista időszakban katonai parádék és díszszemlék helyszíne volt.

A Moszkva folyó partja mellett fekvő tér kulturális és történelmi értékei miatt 1990-ben a került fel az UNESCO világörökség listájára.

A teret északról az Állami Történeti Múzeum, délről a Vaszilij Blazsennij Székesegyház, nyugatról a Kreml fala, keletről pedig GUM áruház határolja.

Állami Történeti Múzeum:

Az Állami Történeti Múzeum helyén eredetileg egy régi hivatali épület volt, melyben többek között a 18. század első felében Oroszország első nyilvános patikája, majd 1755-től 30 éven át az egyetem működött.

Vaszilij Blazsennij Székesegyház:

A templomot Rettegett Iván rendeletére építették 1552 és 1559 között. Színes hagymakupoláival festői látványt nyújt, amely Oroszország jelképévé vált.

Rettegett Iván cár a kazanyi tatárok felett aratott győzelem emlékére építette a templomot. A templom eredetileg az “Istenanya oltalma” (Pokrovszkij) nevet kapta, a cár ugyanis ezen az ünnepen, október 2-án indította a döntő csatát.

A cár a győztes csaták emlékére egy-egy újabb templomot akart építtetni.  Jakovlev a templomépítő mester ötletesen, egyetlen épületegyüttesben helyezte el a kilenc győzelem emléktemplomait.

A székesegyház egy központi főtemplomból és nyolc kisebb, belülről átjárható templomból áll, mindegyik az általuk jelképezett győztes csaták napjának védőszentje nevét viseli.

A székesegyház ma is használatos nevét a XVI. században Boldog Vazulról kapta. Vaszilij eredetileg csizmadia volt, de felfedezték “látnoki” képességeit, így a társadalom által tisztelt, szent életű bölcs lett. Itt helyezték örök nyugalomra a moszkvaiak kedvelt szent bolondját, Boldog Vazult (Vaszilij Blazsennij).

Érdekesség: a “блаженный” (blazsennij) szó boldogot és eszelőst is jelent.

A templomhoz kapcsolódó legenda szerint Rettegett Ivánnak megvakítatta az építészét hogy nehogy megismételhesse gyönyörű alkotását.

A Székesegyház a Google-t is megihlette:

A Kreml:

A szó említésekor azonnal a moszkvai Vörös teret határoló építményre gondolunk, bár a “kreml” szó eredetileg erődítményt, citadellát jelent, melyet több ősi orosz városban építettek, most az úszó világbajnokság alatt láthattuk a gyönyörű kazanyi kremlt.

A város az erődítmény köré épült, a Kreml vörös bástyákkal megerősített vörös falát a XV. században húzták fel.

Itt koronázták meg 1547-ben a tizenhét éves IV. Ivánt, az első "minden oroszok cárját", aki „Rettegett Iván” néven vonult be a történelembe. A bástyákat csúcsos tető fedi. 

A főbejárat a Szpasszkaja (Megváltó tornya) kapu a a híres toronyórával. 

A Nagy Iván-harangtorony volt a legmagasabb évszázadokon keresztül Oroszországban. 1600-ban Borisz Godunov henger alakú, hagymakupolás bástyát tétetett rá, s a kereszttel együtt 81 m magas lett.

 Mellette láthatjuk a világ legnagyobb bronz harangját a  Cár-harangot, mely már az öntőgödörben megsérült, így sohasem használták. A 216 tonna súlyú, 6,14 m magas és 6,6 m átmérőjű harangot az uralkodó portréja,  szentek és barokkos növényi mintázat díszíti.

A harang soha nem kondult meg, az öntés után ugyanis tűz ütött ki az állványzaton. A tető beomlott, az oltás közben az áthevült öntvényt víz érte, több repedés is keletkezett rajta, és kitörött egy darabja. A harangot 1836-ban kiemelték az öntőgödörből és a talapzatra helyezték, fülére aranyozott kereszttel ellátott országalmát illesztettek.

A hívők szerint az utolsó ítélet napján a harang csodás módon “meggyógyul”, felemelkedik a mennybe, és onnan fogja harangszóval a híveket imádságra hívni.

A Cár-puska az orosz öntőművészet másik híres darabja, de sohasem lőttek vele.

A Kreml középpontjában találjuk a templomteret, ahol három hatalmas katedrális áll.

Az Uszpenszkij székesegyház (Mária mennybemenetele) az orosz cárok koronázó-temploma volt. A főbejárat mellett áll Rettegett Iván fából faragott trónja. 

A Blagovescsenszkij-székesegyház (Angyali üdvözlet):

 1547-ben leégett, újjáépítése óta aranyozott hagymakupoláiról híres.  

A moszkvai uralkodók házi szentélyeként működött, papja egészen a XX. századig az uralkodó családjának lelkipásztora volt.

Az Arhangelszkij- székesegyház (Arkangyal):

Az orosz uralkodók temetkezési helye. Ebben a templomban adtak hálát a cári hadsereg győzelmeiért.

Aranyozott, ezüstlemezekkel borított ikonokat és sok-sok freskót láthatunk a templomokban. 

A Fegyvertár:

A világ egyik leggazdagabb múzeuma.

Megcsodálhatjuk a cári családok használati eszközeit, fegyvereket, koronákat, arany- és ezüst edényeket koronázási jelvényeket, trónszékeket, ruhák és a cári hintókat is.

A híres "Fabergé"-tojások számtalan változatában is gyönyörködhetünk.

A Fabergé tojás története:

Peter Carl Fabergé egy francia ékszerész, akitől III. Sándor cár ékszert rendelt a feleségének.

Az ékszerész egy tojás alakú formát készített zománcból, kívül arannyal és drágakövekkel díszítette, belül pedig elrejtett egy finoman megmunkált figurát. A hatás óriási volt, a cár további, minden évre szóló megbízást adott egy- egy tojás elkészítésére, így 69 különleges Faberge tojás készült el.

A Nagy Kreml-palota 125 m hosszú főhomlokzata a Moszkva-folyóra néz. Korábban itt állt a cárok régi rezidenciája. Ez a Kreml legnagyobb létesítménye.

Az épület több kormányzati szervnek ad otthont, itt található a moszkvai pátriárka lakosztálya, az Orosz Föderáció elnökének rezidenciája is.

A Szpasszkij torony:

A torony 70 méter magas, a benne található óraszerkezet 25 tonna súlyú. A legfelső szinten 11 harangból álló harangjáték-szerkezet található.

A Kreml toronyórájának története:

A Kreml toronyórájának megvan a maga külön, több évszázados története, mely elválaszthatatlan magának a Kremlnek, Moszkvának és az egész országnak történetétől.  

Az első toronyóra 1491-ben épült III. Iván uralkodásának idején. A XVII. század elején új órát szereltek fel, amelyiken külön szerkezet mutatta a nappal és éjszaka idejét. 

1701-ben a Kremlben tűzvész pusztított, megsérült a toronyóra is. Nagy Péter cár, hogy új harangjátékkal ellátott, órát szereltetett fel. Az évszázadok során az orosz mesterek többször próbálták megjavítani a toronyórát, de sikertelenül.

A tizenkilencedik század közepén toronyórát fel kellett újítani. 

A felújítást a Butenop fivérek vállalták, akik a korábbi tölgyfa-foglalat helyett öntöttvas foglalatok készítettek a szerkezet számára. Új ingát szereltek fel, és kicserélték fel a külső számlapot, és egy új harangjátékot is beépítettek.  

A harangjáték melódiájának két változata volt. 

Reggel az óra a Preobrazsenszkij Ezred indulóját játszotta, este pedig Bortyanszkij zeneszerző még a XIX. század elején írt művét.  Később felmerült az a gondolatot, hogy jó lenne, ha a Szpasszkij bástya toronyórájának harangjátékát a rádió is közvetítené, hogy az egész ország hallhassa. 

1926. február 20.-án éjfélkor egyszer csak megszólalt a Kreml toronyórája. 

Ettől a naptól kezdve pedig minden nap közvetítette a rádió a toronyóra éjfélt jelző ütését. A delet pedig 1931-ig az Internacionálé dallama jelezte. A toronyóra vonzereje megmaradt: a moszkvaiak szilveszterkor rendre a Vörös tér környékén várják, hogy az óra jelezze az Újév beköszöntét.   

Az Ismeretlen katona sírja:

A Lenin mauzóleum a Vörös tér egyik híres látványossága volt, mára az érdeklődés csökkent. Az kevésbé köztudott, hogy 1953-1961 között Sztálin holtteste is itt volt, később egy külön sírba tették.

Egy kis morbid humor:

Két turista beszélget egy moszkvai szállodában.
- Képzeld, tegnap megnéztem Lenin múmiáját.
- Képes voltál azt a rettenetesen hosszú sort végig állni a mauzóleum előtt?
- Szó sincs róla! Adtam az őrnek 20 dollárt.
- És? Soron kívül beengedett?
- Nem. Kihozta!

A GUM áruház:

Az áruház a szovjet időkben is monumentális volt, hatalmas sorok álltak mindenhol, de többnyire apró ajándéktárgyakat és méterárut lehetett kapni.  Ha szerencséd volt vehettél román cipőt, vagy NDK turmixgépet, tudod a kivehető ajtójút. Én is vettem egy nadrágélvasalót és egy ívelt drót végére erősített szputnyikot.

 Mára minden megváltozott! Szinte semmi sem emlékeztet a szocialista időkre.

A legdivatosabb világmárkák kínálják termékeiket, Árubősége vetekszik a párizsi

Lafayette áruházéval, sajnos az árak is.

A mai Arbat:

A Régi Arbat sétáló utca lett, éttermekkel, kávézókkal, boltokkal és vidám utcai élettel. Zenélnek, portrét rajzolnak, némi felárért a valóságnál vonzóbb rajzot készítenek. Olyan, mint a mi Váci utcánk csak még annál is drágább.

Összefoglalás:

A moszkvai emberek jól öltözöttek, különösen a nők. Elegáns ruhákban, csinosan és magabiztosan mennek a dolguk után. Udvariasak, segítőkészek, a fiatalok trendik, mindenkinek ott a kezében a mobil.

Van egy réteg, nálunk „újgazdagoknak” mondjuk, ott „új-oroszoknak” hívják őket, ők az ottani rendszerváltozás nagy nyertesei, drága autókkal száguldoznak, arany ékszerek tömkelegével. Na, ezek között elég sok a bunkó.

Érdekes módon már nem látni az utcán vodkát nyakalókat, a presszókban is inkább energiaitalt vagy koktélt isznak.

Szóval Oroszország és természetesen Moszkva nagyon sokat változott, monumentalitásában is barátságos, szerethető város.

Nézzünk meg egy videót:

Hajózás a Moszkva folyón: https://www.youtube.com/watch?v=ZP5Fl1hLGAQ

A Vörös tér és a Kreml:     https://www.youtube.com/watch?v=4WwH6yEJ9R0

 2015 júl.                                                                          Made by Peter

                                                                                         Forrás: Internet