Antwerpen

           Antwerpen

A város címere, utal az elnevezésének eredetére. A város neve a "handwerpen"  - flamandul: eldobott kéz -  szóból ered. 

A monda szerint a Schelde folyó partján élő Antigoon nevű óriás minden áthaladó hajótól pénzt követelt és levágta azok kezét, akik ezt megtagadták, vagy megpróbálták elbliccelni (nem akarok ötleteket adni a BKV-nak). 

Végül egy Brabo nevű ifjú római katona megölte az óriás vámszedőt és kezeit a folyóba dobta. A városháza előtt álló szobor is ennek a legendának állít emléket.

Antwerpen sokféle arcát mutatja a látogatóknak.

A várossal ismerkedve szembetűnő, hogy itt már nem beszélhetünk olyan középkori időutazásról, mint Bruges vagy Gent esetében.

Itt sajátságos, különleges szimbiózisban egyesül a történelem és a modern világ.

A Városháza (Stadhuis):

A Grote Markton (Piactéren) találhatjuk zászlóerdőbe burkolózva. Az egyik legrégebbi reneszánsz épület középső részét Justitia és Prudentia  szobrai díszítik.

A homlokzaton pedig II. Fülöp spanyol király és Antwerpen címerét láthatjuk. A homlokzat közepén egy Madonna-szobrot látunk, korábban a várost megszabadító bátor Brabo szobra állt itt.

Antwerpen központi tere a régi város hangulatát idézi. A Városháza szemléletesen ötvözi a reneszánsz és gótikus hatásokat.

A városházát a céhek és kereskedők épületei fogják közre, néhány épületen a céhek védőszentjeit is felfedezhetjük. A főtéren épült a Miasszonyunk katedrális, mely égbenyúló tornyával kiemelkedik a tér házai közül, magassága a város messzi pontjaiból is tisztán látható.

                         

                     

A központi pályaudvar: 

Az antwerpeni központi pályaudvar egyike a világ egyik legimpozánsabb vasútállomásokon. Szépsége miatt előszeretettel nevezik a "Vasúti katedrális" -nak, és az egyik fő látványossága Antwerpennek. 

A Miasszonyunk-székesegyház: 

A 14. században kezdték építeni és 1518-ban fejezték be. Rubens négy festményét is itt láthatjuk: „Krisztus színeváltozása”, „Keresztállítás”, „Levétel a keresztről” és „Krisztus feltámadása”.

Rubens városa:

Nem csak a templomban, hanem a város számos közintézményében felelhetőek Rubens képek. A művész szinte iparszerűen gyártotta a képeket, Rubens megfestette a fő alakokat és motívumokat, a részleteket segédek és festőtanoncok festették a vázlatai alapján.

Természetesen a legjobb megoldás ellátogatni, a festő egykori otthonában mely egykor a lakóháza volt, napjainkban pedig múzeum.

Rubens nem éhező, nyomorgó festő volt, Albert főherceg udvari festőjeként elvett egy gazdag polgárlányt, gyönyörű házat építtetett, itt kapott helyet gazdag könyvtára és műgyűjteménye is.

Rubens kedvelte és szívesen örökítette meg vásznain a telt idomú nőket. A” rubensi alkat” fogalommá vált. Műveiből árad az életöröm.

A „Három grácia” című festményét elnézve, nem tudom, vajon mit kezdene a mester, a mai aneroxiás csajokkal?

A Diamond City:

Nem lenne teljes képünk a városról, ha nem tennénk egy sétát a nemzetközi gyémántkereskedelem fellegvárában. Az állomástól a centrum felé sétálva beérünk a gyémántcsiszolók és kereskedők negyedébe.  

A világ csiszolatlan gyémánttömegének 85 százaléka, a csiszoltnak a fele az antwerpeni tőzsdén cserél gazdát.

Bizonyára nem véletlen, hogy a gyémántkereskedők zöme hasida zsidó, bár az utóbbi időben indiai és örmény kereskedők egyre nagyobb teret nyernek a gyémántüzletben.

A Gyémántmúzeumban a teljes folyamatot végigkövethetjük a hasítástól a késztermékig, és ha szerencséd van mindezt magyar szakember kalauzolásával, mert, ugye magyarok is előfordulnak a világ minden részében.

Az "Antwerpen Cut” és az „Antwerpen Quality" nemzetközileg elismert kifejezések, melyekkel a kiváló minőségű gyémánt termékeket jelölik.

A zsidónegyed:

A pályaudvarhoz közelében található a város, jelentős lélekszámú ortodox zsidó közössége. 

A fekete kaftános, esernyős felnőttek és a pajeszos gyerekek zavartalanul élik a saját vallásos életüket, ügyet sem vetve a sok fényképező turistára.

Egyéb érdekesség:

Külföldön sokszor tapasztalhatjuk, hogy az illemhelyeknek különleges elnevezést adnak, de az számomra is meglepő volt, hogy egy antwerpeni étteremben a mosdó „John” felírással volt jelezve. 

Még jó, hogy nem hagytam az utolsó pillanatra a dolgot, mert beletelt néhány perc, mire rájöttem, hogy hova kell mennem, mivel a rövid folyosó végén volt két ajtó, „Olivia Newton John” és „Elton John” felirattal. 

Ismerve a népszerű énekes nemi identitását, próbáltam keresni egy harmadik ajtót, de nem volt. Végül óvatosan bemerészkedtem az Elton John ajtón, és sikeresen elintéztem a dolgot, de azért vigyáztam, hogy ne fordítsak hátat senkinek.

Befejezés:

Antwerpen, Belgium egyik legváltozatosabb városa. Ipari és kereskedelmi központ, jelentős kikötőváros, számos gyönyörű műemlékkel, élénk kulturális élettel, nem is beszélve az éjszakai élet nyújtotta örömökről.

Nézzünk meg egy videót: 

https://www.youtube.com/watch?v=-d_HT5OGYuA

                       2015 aug.                                          Made by vinpet