Translate

2015. szeptember 5., szombat

Brüsszeli séta

Brüsszeli séta

A flamand – vallon ellentét a jellemző, kivéve Brüsszelt, amely egy multi-kulti város, több a bevándorló, mint az őslakos. A királyi család nem hajlandó megtanulni flamandul.
Ha egyszer szét is szakadna Belgium vallon és flandria országrészre, Brüsszel nem tudnák, hogy hova tartozzon. EU negyedben
az európai bürokraták csak angolul beszélnek.

A belga szövetségi állam három régióból áll: északon Flandria, délen Vallónia, és a kétnyelvű főváros, Brüsszel. 
Jelentős még a német ajkú kisebbség, valamint a különböző nemzetiségű bevándoroltak, és Brüsszel európai főváros jellegéből adódóan a nemzetközi politikusi, hivatalnoki réteg, a hozzájuk kapcsolódó siserehaddal együtt. 

Jules Destrée belga író és politikus 1912-ben Alberthez a belga királyhoz, intézett egy levelet, benne a szállóigével: „Sire, il n’y a pas de Belges” - Felség, belgák nincsenek.
Vannak flamandok és vallonok, limburgiek és brabantiak, antwerpeniek és luikiek, és valahol ezen népek közepén fekszik Brüsszel, ahol a brüsszeliek élnek.

Ezeknek a véletlenül egy országhatáron belül élô embereknek egy része olyan nyelvet beszél, mely sokat hallgatva némileg a hollandra hasonlít, és melyet a könnyebbség kedvéért a „flamand” névvel illetnek. 
Egy másik részük valami olyasmi nyelven fejezi ki magát, ami talán a francia: „halandzsavallon”, Brüsszelben pedig egy vegyesfelvágott-nyelvet beszélnek, amit „kétnyelvűség”-nek neveznek, és amely szúette hollandból és penészes franciából áll.
Most már egyre nehezebb eldönteni, hogy ki az „igazi belga”. A régi vicc szerint egy népszámlálás során felkérték egy település lakóit, hogy a flamandok álljanak balra, a vallonok meg jobbra. Néhány tanácstalan (gyémánt) kereskedő megkérdezte: És az igazi belgák hová álljanak?

A rossznyelvek szerint, Brüsszel legnagyobb előnye, hogy közel van hozzá Párizs, London és Amszterdam. 

Valóban nehéz felfedezni a város igazi arculatát a sok nemzetközi politikai, gazdasági és katonai szervezet hatalmas apparátusa rátelepszik a városra, és elrejti valódi értékeit. A fő látnivalók lenyűgöző szépsége mellett, a mellékutcák koszosak, összefirkált falak, kéregető hajléktalanok is jellemzőek. 
Budapest sokkal tisztább város.

Grand Place: 

A város szívében találjuk és sokak szerint Európa egyik legszebb tere. Itt azonnal meggyőződhetünk, a korábban említett multi-kultúráról. Ha csak az embereket nézzük, nem gondoljuk, hogy Európában vagyunk, vagy ez a jövő Európája???


Félreértés ne essék, ezek az emberek nem bevándorlók, ők itt élnek, itt házasodnak és ott nevelnek családonként 8-10 gyermeket.





A tér központi épülete a Városháza, melyet múzeumok és gazdag díszítésű barokk stílusú céhházak és flamand reneszánsz stílusú épületek öveznek.






A Városháza homlokzatát szobrok díszítik, a tornyán pedig a város védőszentje, Szent Mihály aranyozott szobra látható.

Viktor Hugo "a világ legszebb terének" nevezte, erre ma is büszkék a brüsszeliek. Már a középkorban is a kereskedelem központja volt.
A környező utcák nevei, mint Rue des Bouchers (Mészáros utca) vagy Rue de Beurre (Vaj utca) ma is a régi vásárokra utalnak, a flamandok ma is Grote Markt-nak (Nagypiac) nevezik a teret.

Vele szemben van a tér másik nagyobb épülete, a Maison du Roi, a Király háza, ahol jelenleg helytörténeti múzeum van, és itt őrzik Manneken Pis ruháit is.




Minden  páros év augusztus végén színpompás, hatalmas virágszőnyeggel borítják be a híres Grand Place-t. Rengeteg turista tekinti meg ezt a látványosságot. 

Nézzünk meg erről egy videót: 


A szürke kockaköveken ilyenkor színes virágszirmok pompáznak, sárga, narancs, vörös, bordó és még ki tudja hányféle színben. Az emberek körbeállják, és egyszerűen csak gyönyörködnek a látványban. 



A Tőzsde oszlopos bejáratát kőoroszlánok őrzik, lehet, hogy csak a „bikát” engedik be, a „medvét”, pedig nem. (a „bika” az árfolyam emelkedését, a „medve” pedig a süllyedést jelképezi)
Ezen kívül kisebb épületek, az egykori céhek házai zárják le a teret.


A Maneken Pis: (brabanti nyelvjárásában pisilő emberke)

A mindössze 58 cm magas szobor, Brüsszel legrégebbi jelképe. A több mint 650 éves öregfiút először 1347-ben említik, ám azt sajnos az eredetit ellopták, számos későbbi másolattal együtt. A most látható bronzszobor is már majdnem 200 éves.
A mai „pisilő kisfiú” már a sokadik kópia. A szobrot 1747-ben a francia katonák elvitték, de később XV. Lajos aranyhímzéses ruhába öltöztetve, visszaadta a városnak.
Mára, valóságos topmodellé vált, ruhatára, melyet a főtéren található városi múzeum őriz, ma már több mint hétszáz különböző öltözéket tartalmaz, köztük futballmezeket, egyenruhákat, de akadnak tréfás darabok, például Elvis Presley és Miki egér jelmez is.

A szobrot nevezetes alkalmakkor felöltöztetik. Amikor 2011-ben Magyarország volt az EU soros elnöke, magyar népviseletet kapott.

Az öltöztetési ceremóniát gyakran rézfúvós zenekar kíséri. Amikor az öltöztetés befejeztével újraindítják a fiút, előfordul, hogy a nagy nyomás miatt a vízsugár messzebbre visz és a közel állókat lespricceli, a közönség általános derültségére.




A szobrot több legenda is övezi:

A leghíresebb a III. Gottfried leuveni hercegről szóló. 1142-ben a kétéves főnemes csapatai grimbergeni főurak Berthoud nevű szövetsége serege ellen harcoltak Ransbeke mellett. A gyermek herceget a katonák egy kosárba tették és felfüggesztették egy fára, hogy bátorítást nyerjenek tőle. A fáról a fiú levizelte az ellenséges katonákat, akik történetesen el is vesztették a csatát.

Egy másik történet szerint a 14. században idegen sereg ostromolta Brüsszelt. A város már jó ideje tartotta magát. A támadók kitervelték, hogy robbanószereket helyeznek a városfalak alá, egy Juliaanske nevű brüsszeli kisfiú viszont véletlenül észrevette őket. Levizelte a gyújtózsinórt, így megmentette a várost.
Az egyenjogúság jegyében a Manneken Pisnek is van nőnemű párja, 1985-ben elkészült a szobor nőnemű párja, a Jeanneke Pis nevű pisilő kislány.


Szent Gudula székesegyház: 

Az Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomban helyezték el Szent Gudula hamvait a XI. században.
Ettől kezdve a Szent Gudula és Szent Mihály-templom lett a legjelentősebb brüsszeli templom.
A román stílusban épített, kettős csonka tornyú templomot eredetileg a brüsszeli rövidáru kereskedők alapították.

Szent Gudula templomot növekvő jelentősége miatt a 13. századtól gótikus stílusúvá alakították át. Az eredeti román templom alapjai még napjainkban is láthatóak a gótikus katedrális kriptája alatt.

A templom gazdag belső díszítése és gyönyörű üvegablakai lenyűgözőek.
Az üvegablakok több király és császár portréját ábrázolják, akik a gazdagon díszített festett üvegablakokat adományozták. Állítólag egy magyar király portréja is szerepel.





De ki is volt Szent Gudula?

A VII. században született nemesi származású leányka mélyen vallásos és odaadó gyermek volt, aki imáinak és a templomban töltött időnek élt. A történet szerint: Gudula gyakran látogatta meg a moorseli templomot kakaskukorékolás előtt.
Egy démon kioltotta a lámpását, így a lánykát akadályozta imádságaiban. Azonban Gudulának Isten segítséget nyújtott, és a lámpás fénye újra kigyulladt. 


St. Hubert Gallery:
Az 1847-ben épült St. Hubert Gallery, Európa első fedett bevásárlóközpontja ma is elegáns üzletek kínálatával várja a vásárlókat. Az áruház a korabeli társaság kedvelt találkozóhelye lett. Ide járt „plázázni” többek között Victor Hugo is és Alexandre Dumas.

Az épület alsó szintjén üzletek, a felső szinteken pedig lakások találhatóak. A kétszáz méter hosszú, üvegtetővel fedett bevásárló csarnokot 2 nagyobb részre oszthatjuk, a "Király galériája" és a "Királynő galériája". Séta közben csak gyönyörködj, az árakat ne nézd.




A Kakaó és Csokoládé Múzeum:
A Városháza melletti kis utcában, a rue de la Tete d’Or 11 alatt látható a Kakaó és Csokoládé Múzeum. Az 1998-ban nyílt múzeumban megismerhetjük a csokoládé eredetét, felfedezését, elkészítésének változatait. Megnézhetünk egy látványos bemutatót és folyamatosan kóstolhatunk.

Az első kakaóültetvények terméséből az azték és maja civilizációban mámorító hatású italokat készítettek. A hódító Cortez megszerezte a szent kakaóital, a forró csokoládé receptjét, és magával vitte Európába. 

A spanyol királyi udvar volt az első hely, ahol a titkos receptet kipróbálhatták. A titok szerint a gyógyhatású ital szerecsendió, fahéj, méz, vanília és chili felhasználásával készül.




A Királyi palota:
A királyi rezidencia a XIX. században épült, gyönyörű park övezi.





A Brüsszeli csipke:
A belga kézművesség világhírű terméke, mely a legfinomabb brabanti len fonalból készített csipke. Régen vetélt csipkét készítettek, ma a brüsszeli csipke többnyire varrott munka, melyet a virágminták jellemzik.



Brüsszelben még számos érdekesség és látnivaló várja a látogatókat. Az Európa Tanácsot, az Atomiumot és a Mini Európa parkot külön blogban mutatom be.

Természetesen külön fejezet lesz a belga sör és gasztronómia is.

Egy kis képi humor a flamandok és a vallonok összetartásáról:



Nézzünk meg egy videót Brüsszelről:



              2015 augusztus                                                  Made by vinpet

4 megjegyzés:

  1. Több, mint 20 éve jártam itt. Élmény most képeiden újra látni!
    Köszönöm Péter!

    VálaszTörlés
  2. Örülök a blogodnak. Nagyon érdekes,értékes dolgokat írsz és mutatsz be képekkel. Sajnos én nem jártam ebben a városban - és már nem is hiszem , hogy eljutok ide- , a posztod olvasásával nő a lexikális tudásom és a fotók virtuálisan is gyönyörűek.
    Köszönöm Péter az élményt!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Éva!

      Nagyon örülök, hogy élvezettel olvasod a beszámolóimat. Mindig arra törekedtem, hogy egy adott ország vagy város bemutatása során, megtaláljam a helyes arányokat, a történelmi múlt, a jelen, és a saját élményeim leírása során. Azt szeretném, hogy aki olvassa, át tudja érezni a hely hangulatát, mintha velem lett volna az út során.

      Szeretettel: Péter

      Törlés