Barangolás Palócföldön

Barangolás Palócföldön

Egy palócföldi kirándulás felér egy időutazással, hiszen a Cserhát hegység völgyeiben élő, kedves vendégszerető emberek ma is őrzik évszázados kultúrájukat. 

Jellegzetes települések, aprócska falucskák, festői várromok és kastélyok várnak az idelátogatókra.

A palócság létszámát egykor 600.000 főre becsülték, de a történelem viharainak hatására ez a létszám mára jelentősen lecsökkent. A palócok alatt a Mátrától és a Bükktől északra fekvő területek, illetve a Nógrádi medence és az Ipoly völgye magyar lakossága értendő.

Palócföldön a nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodás mindig erős volt, a magyar nyelv legízesebb tájszólásával is itt találkozhatunk.
A palóc népviselet változatos színeivel, kiegészítőivel többet árul el a viselőjéről, mint a személyi igazolványa. A palóc anekdoták és a palóc humor Mikszáth Kálmán műveiben jelenik meg teljes valóságában.

Palócföldi látnivalók:

A tereskei templom:

A falucska neve először az 1200-as évek elején tűnik fel, később 1383-ban a falu „Thereske” alakban szerepel.A Boldogasszony tiszteletére szentelt bencés apátságot és a román  templomot is említik a korabeli feljegyzések.

A kolostor az 1400-as évek második harmadában még lakott volt, valószínűleg ebben az időben készülhetett a négyszögletes szentély és a sekrestye. A templomban Szent László legendáját ábrázoló freskómaradványok láthatóak.

Altemplomából földbe vájt alagút vezet a falon kívülre.

Szécsény:
Már évszázadokkal ezelőtt is jelentős városka ura, Károly Róbert király bizalmasa, Szécsényi Tamás volt. 

A Szécsényiek támogatták a ferences szerzetesek letelepedését is, akik már 1332-ben hozzákezdtek a ma is álló gótikus templom építéséhez.

Ekkor kezdtek hozzá a vár építéséhez melyet Mátyás király látogatása után erősítették meg.

1690 után a vár falainak felhasználásával kezdték el építeni a Forgách-kastélyt, mely a magyar vidéki barokk építészet értékes emléke.

A Rákóczi szabadságharc idején, 1705-ben Szécsényben tartották az országgyűlést, melyen vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit, és kimondták Erdély unióját az anyaországgal.

Szklabonya, Mikszáth-falva:

A település a nagy magyar íróról, a „jó palócról” kapta mai nevét. Sajnos szülőházát lebontották, a képen látható ház egyfajta emlékház, melyet tábla is jelez.

Az emlékház korhű bútorokkal van berendezve.

A házzal szemben pontosan a temető fekszik, és itt van Mikszáth Mariska  - Mikszáth húga - sírja is, aki 17 évesen tüdőgyulladásban meghalt.

A sírkőhöz is fűződik egy érdekes történet. A katolikus hívők nehezményezték, hogy az ő temetőjükben a protestáns síron nincsen kereszt, ezért beperelték a családot, akik kénytelenek voltak utólag keresztet tetetni a sírkőre.

A pert vesztett család, igazi „mikszáthi” megoldással, egy lyukat fúratott a magas gránitkő tetejébe, és mivel a szimbólum nagysága nem volt az ítéletben meghatározva, akkora keresztet tetetett a lyukba, mint két egymásra fektetett varrótű. És ez egy igaz történet, bár ma már szabad szemmel nehezen fedezhető fel a miniatűr kereszt.

Mikszáth „különös házasságai”:

A nagy palóc író kétszer kötött házasságot, és mindkétszer ugyanazt a nőt, Mauks Ilonát vette feleségül. 

Érdekes történet, hogy 1873-ban Mikszáth gyakorlatilag megszöktette leendő feleségét, mert annak apja nem akarta hozzá adni. Pestre költöztek, nagy szegénységben éltek, az írói karrier nem indult be igazán ezért felesége haza költözött a szüleihez. „A tót atyafiak „ és „A jó palócok” című regényei valamint két novellagyűjtemény végre meghozta számára a régóta várt sikert, így újra összeházasodott volt feleségével.

Mikszáth Kálmán írásaiban a palóc emberek mindennapjait mutatja be humorba ágyazott szeretettel. Saját életének emlékei mellett, a nógrádi emberek szokásait örökítette meg. Írásai abból a környezetből gyökereznek, melyben élt. 

Az író tiszteletére, szülőfaluja nevét 1910-ben Mikszáth-falvára változtatták.

Alsósztregova:

Ezt a települést is elnevezhették volna Madách-falvának a híres író emlékére. Madách Imre Alsósztregován született, itt élt és alkotott, majd viszonylag fiatalon  itt is halt meg. 

Fő műve, „Az ember tragédiája”, a magyar irodalom klasszikus alkotása. Az eredeti Madách-kastély 1717-ben leégett, az egykori kastély helyén ma egy rokokó-klasszicista épület áll.  

A kastélyban megtekinthető az író dolgozószobája, ahol a híres mű született. A kastély eredeti bútorokkal és az író életét és munkásságát szemléltető személyes tárgyaival van berendezve.

Egyéb érdekességek:
Hugyag község neve mosolyt fakaszt, pedig a régi magyar nyelvben csillagot jelentett, először 1332-ben említi egy pápai tizedjegyzék. A honfoglalás után a magyar szállásterület gyepűje és északi átkelőhelye volt ez a vidék.

A palócok hite szerint minden ember halálát egy lefutó csillag jelzi az égen. A haldokló lelkének, hogy könnyebben szabadulhasson, ablakot nyitnak

A palóc embert derült, vidám kedélye akkor sem hagyja el, ha nehéz sorsban kell élnie, akkor is így biztatja egymást:

„Komám, ne szomorkodjeék, ez a világ a mijenk a másik is az laesz meeg”.

Palóc szépség:

Nézzünk meg egy videót: 

https://www.youtube.com/watch?v=HCcNcyc2yK8

                                                                           Készítette: Péter