Előzmények:
Portugália
számomra mindig a bátor felfedezők, a jó borok, és a színvonalas foci hazáját
jelentette, egy különleges ország, mely távol maradt a huszadik századi
világégésektől, így megóvta műemlékeit.
Egy kis
történelem:
Portugália
népességében, területében, sőt még népsűrűségében is közel azonos hazánkkal.
A
két ország történelmében is felfedezhetünk néhány hasonlóságot. Lusitania néven
a Római birodalom provinciája volt, majd az arab hódítók kiűzése után az
1100-as évek közepére létrejött keresztény Portugál Királyság. A luzitánokról
még annyit érdemes megjegyezni, hogy eredetük történelmileg nem tisztázott, ma
a portugálokat így is nevezik.
A bátor
portugál hajósok felfedezéseinek köszönhetően a 15. század közepére Portugália
gyarmatbirodalommá vált. Innentől már eltér a történelmünk, mivel a magyarok
rendszerint egymás ellen harcoltak a hatalomért, és ez ma sincs másképp.
Az elhódított
területek megosztásában nem tudtak megegyezni a spanyolokkal, ezért VI. Sándor
pápát kérték fel, hogy döntse el a kérdést.
A pápa egyszerűen fogott egy
vonalzót, és kimetszette Brazíliát a portugálok számára, az összes többi Közép-
Amerikai és Dél- Amerikai, aranyban gazdag ország a spanyoloké lett.
Ja azt
majdnem elfejtettem megjegyezni, hogy a pápa spanyol nemzetiségű volt. Lehet,
hogy innen ered a mondás:
„Minden szentnek maga felé hajlik a keze”
A nagy
felfedezők: Bartolomeo Diaz, Magellán, Vasco de Gama közül az utóbbiról
jegyezte fel a történelem, hogy amikor Afrikát megkerülve eljutott Indiába, nem
törekedett hódításra, csak Goa tartományt foglalta el, a portugálok elsősorban
kereskedni akartak. Később más népek hajósaitól ún. „borspénz”-t szedtek, ami a
rakomány 5%-a volt.
A hálás utókor impozáns emlékművet állított a nagy felfedezőknek, elől Tengerész Henrik portugál herceg szobra látható, aki támogatta a bátor hajósokat. Kezében a mérnökei által kifejlesztett "karavella", mely hosszú tengeri utazásokra is alkalmas volt. Széllel szemben is lehetett vitorlázni vele.
A szélrózsa, közepén a nyitott könyv alakú Földdel
Lisszabon, sok
más városhoz hasonlóan hét dombra épült, talán a fáradt turisták bosszantására. (Róma, Bamberg, Amman stb. vagy hazánkban Kaposvár és Veszprém)
A legenda szerint Odüsszeusz és
Kalipszó nimfa alapította. Az elhagyott nimfa kígyóvá változott, és az
összetekeredett gyűrűiből keletkezett a hét domb.
Egyébként 1255
óta az ország fővárosa. A város, érdekes
módon nem a Tejo / ejtsd Tezso, a mellékfolyói a kis Tezsók / folyó két
partjára épült, mégis élesen elkülönül Baixa és a Belem városrész.
Szinte minden
változást az 1755-ös nagy földrengéstől eredeztetnek. A mai számítások szerint
a Richter skálán 9,5 erejű pusztító földrengés nem csak romba döntötte a
házakat, de a felszínt is jelentősen átformálta, / természetesen akkor még nem
volt Richter skála, a pusztítás mértékéből számították ki az értéket /.
Lisszabon a nagy földrengés után
A város mai látképe
Lisszaboni
városnézés:
Lisszabon
védőszentje Szent Vince /sajnos nem cz-vel/ és számos Péter nevű uralkodója
is volt az országnak, szinte otthon éreztem magam.
Lisszabonban a legtöbb látnivaló két
városrészben tömörül. A város szívét képviselő Baixa (Alsóváros) az
egyik, a folyóparton fekvő Belém (Betlehem) a másik. Baixát a Szent-György vár
vigyázza, alatta az Alfama negyed terül el a domb lábánál. Alfama ma
Lisszabon óvárosi része régi házakkal, keskeny sikátorokkal tarkítva.
Lisszabon
belvárosában lépten-nyomon olyan házakba ütközhetünk, amelyek falait csempék
borítják, portugálul azulejos-nak hívják őket. Gyönyörű, sajátságos hagyomány a
csempefestészet, művészi képkompozíciókat is találhatunk egy-egy ház falán.
Pombal márki (Marques
de Pombal) impozáns szobra a róla elnevezett téren látható, a királytól
teljhatalmat kapva, ő szervezte meg Lisszabon újjáépítését és a túlélők
ellátását, az 1755-ös, a várost porig romboló földrengés és az azt követő
szökőár után.
A feljegyzések szerint a király megkérdezte államminiszterét,
"Most mi tévők leszünk?" - mire Pombal ezt
válaszolta, "Eltemetjük a halottakat és élelmezzük az élőket".
Pombal egy modern várost épített, gazdasági reformokat vezetett be, később tekintélyét
felhasználva, a fiának akarta a trónt, ezért börtönbe csukták. Hiába,
reformernek lenni, már akkor is veszélyes foglalkozás volt.
Nagyszabású
tervei alapján új, modern város született, a belváros párhuzamos és egymásra
merőleges utcái, a tágas, egymásba torkolló terek az ő elképzelései alapján
alakultak ki, a lisszaboniak ma is pombali alsóvárosnak (Baixa Pombalina) hívják
ezt a városrészt.
A Belém negyed:
Belémet a
várostól nyugatra, parkosított övezetben a folyó mentén találjuk, mely szintén
rengeteg látnivalót kínál. A negyed egyébként arról nevezetes, hogy erről a
partszakaszról indultak világhódító útjukra a nagy földrajzi felfedezők. Itt
található a Torre de Belém, a Belém torony, mely talán a legjobban fényképezhető
műemlék egész Portugáliában. A tornyot Vasco da Gama expedíciója emlékére építették.
Itt láthatjuk az Atlanti óceánt először átrepülő repülőgépet is.
A legvonzóbb
látványosság, minden kétséget kizáróan a Mosteiro dos Jerónimos, azaz a
Jeromosok kolostora, melynek szerkezetét, 1502-ben kezdték el építeni, de csak
a század végére fejezték be. Ez Lisszabon legszebb épülete, a világörökség
része. Külön érdekesség, hogy a korábban említett „borspénz”-ből építették.
Az
épület a Belém toronyhoz hasonlóan ún. „Manuel” stílusban épült, melynek
jellegzetessége az indás-leveles motívumok, a földrajzi felfedezésekre utaló
gazdag díszítések. A hagyományos stílusjegyeket az őserdők liánjaival és a tenger ihlette elemekkel is gazdagították.
A Szent György Erőd:
Az erőd a városközponttól keletre fekvő dombon magasodik. Falai a mór időket idézik. Minden pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Fontos védelmi szerepe mellett más funkciókat is betöltött. Itt volt az irattár és itt fogadta I. Manuel király Vasco de Gama-t a híres felfedezőt, mikor visszatért indiai útjáról.
Vasco de Gama Központ:
Itt rendezték meg az 1998-as világkiállítást. - Budapest visszalépése miatt - Ez a lisszaboniak kedvenc pihenőhelye számos kulturális intézménnyel és sportlétesítménnyel. Ekkor adták át a 17 km hosszú Vasco da Gama hidat, mely fantasztikus látvány.
A Tejo folyó túlsó partján építették, a híres Rio de Janeiro-i szoborról
mintázott Cristo Rei-t. A 28 méter magas szobor állítólag pontosan szembenéz híres brazíliai
másával. A szobor vagy felhőben vagy ködben van szinte állandóan.
Az erőd a városközponttól keletre fekvő dombon magasodik. Falai a mór időket idézik. Minden pontjáról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Fontos védelmi szerepe mellett más funkciókat is betöltött. Itt volt az irattár és itt fogadta I. Manuel király Vasco de Gama-t a híres felfedezőt, mikor visszatért indiai útjáról.
Kilátás az Erődből:
Itt rendezték meg az 1998-as világkiállítást. - Budapest visszalépése miatt - Ez a lisszaboniak kedvenc pihenőhelye számos kulturális intézménnyel és sportlétesítménnyel. Ekkor adták át a 17 km hosszú Vasco da Gama hidat, mely fantasztikus látvány.
Lisszaboni
látványosság még az Aquadukt, melyen a római kori vízvezeték haladt, és kis
őrtornyokból vigyázták, nehogy az ellenség megmérgezze a város vízét.
Ugyancsak
látványosság ez a köztéri szobor. Találd, ki mit ábrázol? A „Paraszt délben”
nem jó tipp. A szobor neve: "A nő". Nőábrázolásuk egyébként is érdekes, az "Anya gyermekével" meglehetősen robusztusra sikeredett.
Gasztronómia:
Ha a Belém negyedben járunk, látogassunk el a Pastéis de Belém nevű pastelariába, ami egy tipikus portugál
cukrászda. Kóstoljuk meg a pastel de
natát, ami egy leveles tésztába töltött vaníliás krém belesütött
tojássárgájával.
1837 óta készülnek itt a finom sütik.
Állítólag a kolostorbéli szerzetesek és apácák ruháinak
keményítéséhez használtak rengeteg tojásfehérjét, és
a megmaradt sárgák felhasználására születtek helyi édességreceptek.
A portugálok véleménye a fővárosról:
„Porto dolgozik, Braga imádkozik, Coimbra tanul, Lisszabon
szórakozik”.
A portugál nők szépek, ápoltak, de kissé bajuszosak, azt mondják,
nem számít, hiszen 10 perc alatt el lehet tüntetni a pihéket. A rossz-nyelvek
szerint a portugál férfiak azért növesztenek bajuszt, mert hasonlítani akarnak
a mamára.
A nagy hódítások gazdagsága ma már nem látszik. Már csak a lakosság sokszínűsége emlékeztet az egykori gyarmatbirodalomra. Az EU csatlakozás óta kapott
rengeteg támogatás hatása az emberek viselkedésében nem lelhető fel, a
mediterrán igénytelenség dominál.
Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=Gw-Oj_f-KXY
Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=Gw-Oj_f-KXY
Made by Peter Vincze
Köszönöm szépen Péter! Sok érdekes látnivalót, az út leírást. Élvezet olvasni a sok érdekességet. További kellemes utazásokat kívánok, szeretettel Klára
VálaszTörlés